Száz emberből 87 elégedetlen a testsúlyával – derült ki a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság és a Novo Nordisk kérésére készült kutatásból, amelyet a Kutatópont Műhely ezer ember online megkérdezésével végzett. A kutatás nemre, korra, iskolázottságra és településtípusra reprezentatív.
Az elhízás járványszerűen terjed a világban – így Magyarországon is. Nem egyszerűen esztétikai problémáról van szó, hiszen az elhízás önálló kockázati tényező számos más betegség esetében is. Annak ellenére, hogy az egészséges testsúly megtartásának valójában igen egyszerű szabályai vannak (egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás és elegendő testmozgás), sokan sokszor belebuknak a fogyási kísérletekbe. Ekkor jönnek az olyasféle kifogások, hogy biztosan a genetika áll a háttérben. Persze az való igaz, hogy a testtömeg-szabályozás erős genetikai hatás alatt áll, de a fő baj mégis az, hogy nagyon könnyen hozzáférünk magas zsírtartalmú, feldolgozott élelmiszerekhez, és persze az is, hogy egyre kevesebbet mozgunk. A szakemberek ezt úgy monjdák, hogy a környezet hajlamosít hízásra. Summa summarum, a fiziológiai működésünket alapjáraton képesnek kellene lennünk kordában tartani, mégis előkelő helyen állunk egy képzeletbeli európai kövérségi versenyben.
Elhízottak vagyunk és nem is tudjuk?
Az MTI-hez szerdán eljuttatott felmérés szerint a megkérdezettek 39 százaléka úgy nyilatkozott, csak néhány kiló felesleggel küzd, 24 százaléka normális testsúlyúnak tartotta magát, 6 százaléka pedig kifejezetten soványnak. A testtömegindex alapján ugyanakkor csak a résztvevők 2 százaléka volt sovány, a normális súlykategóriába pedig 36 százalékuk esett. Emellett a válaszadók 13 százaléka tartotta elhízottnak magát, a testtömegindex szerint viszont a résztvevők 34 százaléka túlsúlyos, 28 százaléka pedig valamilyen mértékben elhízott volt. Emellett az is kiderült, hogy a férfiaknál átlagosan 39, míg a nőknél 43 éves korukban mutat legtöbbet a mérleg, a férfiak esetében ez átlagosan 93, a nőknél 80 kilogrammot jelent.
Magyarországon a felnőtt lakosság 30 százaléka elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig ennél is több, ezzel Magyarország rendelkezik a legrosszabb mutatókkal Európában – tudatták a felmérés készítői.
A válaszadók mintegy ötöde érzi a súlyfelesleg miatt kialakuló egészségügyi problémák hátráltató hatását, négy százalékuk szerint az egészségkárosodásuk már tartósnak is tekinthető. A résztvevők 40 százalékának már az is megfordult a fejében, hogy elhízása betegség, amelyet gyógyítani kell, csaknem 30 százalékuk azt mondta, hiába mozognak és figyelnek oda az életmódjukra, semmi sem működik. A legtöbben mégis azt gondolják, hogy a túlsúlyos saját hibája, akartgyengesége, hogy képtelen lefogyni – ismertették a kutatás eredményeit. Az egészségi állapotra vonatkozó válaszokból is kitűnik, az obezitás egy olyan krónikus betegség, mely hosszútávú és összetett kezelést igényel.
Annak ellenére, hogy az elhízást egyre inkább betegségként ismerik el, a betegek nagy része nem vesz igénybe orvosi segítséget ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható súlycsökkenést tudjon elérni, holott korántsem csak az akaraterőn és az életmódváltáson múlik a siker.
A felmérésből az is kiderült, hogy tízből négyen már legalább négyszer elkezdtek fogyókúrázni. A megkérdezettek 95 százaléka soha nem szedett orvos által felírt súlycsökkentő szert, 96 százalékuk nem vett részt orvosi felügyelet alatt zajló súlycsökkentésben, 93 százalékuk pedig nem kérte dietetikus tanácsát sem.
Egészség és testmozgás nem elválasztható egymástól
Ugyan az étkezés mindennek az alapja, hiszen olyan 60-70%-ban számít az, hogy mit eszünk, míg az edzés csak 20-30%, elegendő aktivitás nélkül nincs egészséges test. A rendszeres testmozgás segít az anyagcsere-egyensúlynak, hogy az a megfelelő tartományban legyen. Fontos szerepe van a kardiovaszkulásris megbetegedések és a diabétesz megelőzésében, de a már kialakult cukorbetegség kezelésében is.
Ami pedig riasztó információ, hogy a daganatos megbetegedések sok esetben összefüggésbe hozhatók a túlsúllyal és a testmozgás hiányával.
Egy orvosi szaklap egy 2016-os, több mint egymillió európai és amerikai személy adatait összesítető elemzés után arra jutott, hogy a nagyobb mértékű fizikai aktivitás csökkenti annak az esélyét, hogy bizonyos féle rákos megbetegedések kialakuljanak, például a máj- és tüdőrák, a vastagbélrák, emlőtumor vagy a vesedaganat. A rendszeres sport hatására a szívizom is erősebb lesz, így erőteljesebb összehúzódásra képes. Ez azt jelenti, hogy nyugalmi állapotban hatékonyabban működik, tehát ugyanazt a mennyiségű vért kevesebb összehúzódással képes megmozgatni – emiatt lesz alacsonyabb a nyugalmi pulzus. Emellett a rendszeres testmozgás hatására javul a légzés, és növekszik a tüdő hajszálereiben keringő vér mennyisége, ami hosszú távon a tüdőkapacitás növekedéséhez vezethet. Emellett az immunrendszerünk is erősebb lesz, ha rendszeresen sportolunk, illetve a csontritkulás megelőzéséért is sokat tehetünk, ha minél több izmot és csontot terhelő mozgásformát választunk. A gravitáció ellenében történő terhelés mindig kiváló, ilyenek a súlyzós, illetve az elasztikus gumiszalagos gyakorlatok.
De mégis mennyi a rendszeres és az elegendő testmozgás? A szakemberek azt mondják, hogy a fizikai aktivitás egészségre gyakorolt pozitív hatásai közül a legtöbb már jelentkezik legalább napi 30 perc közepes terhelés esetén.
Ez gyakorlatilag bármilyen mozgásforma lehet, amit minden nap képes vagyunk csinálni. Például séta, de az is jó, ha az ember a lift helyett a lépcsőt választja. Tánc, kerékpározás, kocogás. Tényleg bármit lehet, csak mozgás legyen. Általánosságban kimondható, hogy a 18-64 év között lévő felnőtteknek hetente legalább 150 perc közepes intenzitású testmozgásra van szüksége, ez az alap, de a fizikai aktivitás további pozitív hatásainak eléréséhez a felnőtteknek legalább 300 perc közepes vagy 150 perc magas intenzitású aerob testmozgást kellene végezni minden héten. (Vagy a közepes és a magas intenzitású mozgásformákat egyenlő arányban alkalmazni.) Most már hamarosan végleg itt a tavasz, így nincs kifogás: mozogni kell, és egészségesebben táplálkozni!
Kiemelt kép: Getty Images