Március 8. van, nemzetközi nőnap. A világnap ünneplésének hivatalos kezdete 1910-re datálható, amikor Clara Zetkin politikus és nőjogi harcos a II. Internacionálé koppenhágai kongresszusán a nemzetközi nőnap megtartását kezdeményezte, és a javaslatát tizenhét országból érkezett több mint száz nő támogatta. Magyarországon 1913-ban ünnepelték az első nőnapot, majd az azt követő években világszerte nagy változások kezdődtek meg a nők életében: az első világháború miatt sokuknak munkába kellett állni, több országban sikerült kivívni a nők szavazati jogát, és a női ruhatár is nagy átalakuláson ment át. De hogy milyen is lehetett száz évvel ezelőtt nőnek lenni, arról ezek a húszas évekbeli fényképek mesélnek.
Az amerikai nők évtizedeken át küzdöttek azért, hogy szavazati jogot kapjanak. Az 1920 augusztusában készült képen azt ünneplik, hogy hivatalosan is az alkotmány része lett a 19. módosítás.
Fotó: Getty Images
Három, az első női szavazók közül, akik a kaliforniai San Franciscóban adják le voksukat.
Fotó: Getty Images
A húszas évek elején az Egyesült Királyságban a nők ugyanazért tüntetnek, mint az tengerentúlon. Susan Lawrence-szel az élükön azt akarják, hogy a 21 év feletti nők is szavazhassanak. Céljukat végül 1928-ban érik el.
Fotó: Getty Images
Az első világháború a frontra szólította a férfiakat, így a tízes években egyre több nő kezdett el munkába állni. A telefonközpontok nagyon hamar elterjednek szerte a világon, a kezelői munkakörre pedig többnyire nőket vesznek fel.
Fotó: Getty Images
Vannak, akik tipikusan női munkát vállalnak, például varrodában helyezkednek el…
Fotó: Fogel József/Fortepan
…vagy ápolónőnek állnak.
Fotó: Semmelweis Egyetem Levéltára/Fortepan
Míg sokan olyan munkakörökben dolgoznak, amelyeket korábban a férfiak töltöttek be. A képen egy liverpooli kekszgyár munkásai, akik naphosszat ugyanazt a monoton feladatot végzik.
Fotó: Getty Images
Azáltal, hogy egyre több nő vállalt gyári munkát, bebizonyosodik, hogy a teherbírásuk semmivel sem alacsonyabb a férfiakénál. Persze ez nem jelenti azt, hogy az egyenlőség a fizetésükben is megmutatkozna…
Fotó: Getty Images
Japánban épp azért kezdenek el tüntetni, mert a női gyári munkások sokkal alacsonyabb fizetést kapnak, mint az azonos munkát végző férfiak.
Fotó: Getty Images
A dolgozó nők ellenére továbbra is tartja magát a nézet, hogy a nőnek a konyában (is) a helye.
Fotó: Varga László/Fortepan
Még szerencse, hogy a konyhában nem csak főzni lehet…
Fotó: Morvay Kinga/Fortepan
A háztartás és a munka mellett azért a kikapcsolódásra is szánnak időt a nők. A balatonalmádi strandon pihenő hölgyek fürdőruhája pedig a szó szoros értelmében vett ruha.
Fotó: Del Medico Imre/Fortepan
Télen irány a jég, de csakis elegánsan – állítják a városligeti műjégpályán korcsolyázó fiatal nők.
Fotó: Saly Noémi/Fortepan
A teniszezéshez is szoknyát vagy ruhát húznak a nők, de legalább laza, szellős fazonúakat. A kényelmetlen fűző már a múlté!
Fotó: Fortepan
És míg Amerikában Josephine Baker énekesnő-táncosnő a legnagyobb híresség, akinek mozdulatait, sminkjét és frizuráját nők tízezrei próbálják leutánozni…
Fotó: Getty Images
…addig itthon Vízvári Mariska a sztár, aki nemcsak színpadon játszik, de több tucat filmben is látható. Sőt szakácskönyveket is ír, amelyek még 2021-ben is megtalálhatók a könyvesboltokban.
Fotó: Magyar Bálint/Fortepan
(Kiemelt fotó: Jurányi Attila/Fortepan)
