Biztonságos most szűrővizsgálatokra járni? Hogyen végezzük el helyesen az emlőönvizsgálatot? Fontos kérdések, amelyekre járvány idején is adottak a válaszok.

A koronavírus-járvány az élet minden területén érezteti hatását, éppen ezért még időszerűbb a figyelemfelhívás, hogy ne hanyagoljuk el az egészségüket. A szűrővizsgálatokon való részvétel, az önvizsgálat, az orvos-beteg találkozók betartása különösen fontos a mellrák esetében, hiszen ez a nők körében leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés és vezető halálok a világon.

Magyarországon a becslések szerint minden 8. nőnél kialakul emlőrák, megközelítően 8000 új beteget regisztrálnak évente. Annak ellenére, hogy a korai szakaszban felismert melldaganatok többsége gyógyítható, illetve nagymértékben nő a betegek túlélési esélye, az új páciensek egy részénél már a betegség előrehaladott állapotát diagnosztizálják, amikor a mellben kialakult daganat már átterjedt a test más részeire is.
Mivel a korai szakaszban felismert melldaganatok többsége gyógyítható, fontos tudatosítani a rendszeres önvizsgálat és a szűrés fontosságát, illetve azt, hogy ne féljünk orvoshoz menni, ha gyanús elváltozást tapasztalunk magunkon. Mégis kevés nő foglalkozik a megelőzéssel, aminek az egyik oka, hogy semmire nem érünk rá (vagy legalábbis így érezzük), a másik pedig, hogy sokan tartanak attól, hogy a kivizsgáláson csomót találnak a mellükben. Pedig a félelem ebben az esetben is rossz tanácsadó.

A szűrővizsgálat most is fontos

Orvoshoz járni alapesetben sem szeretünk, az elmúlt egy év pedig még rárakott egy lapáttal arra a szemléletre, hogy ha nem muszáj, inkább nem megyünk. Dr. Boér Katalin Phd, a Szent Margit Kórház Onkológia osztályvezető főorvosa, belgyógyász és klinikai onkológus szakorvos arra biztat, hogy ne hanyagoljuk el a szűrővizsgálatokat, hiszen életet menthetnek. A koronavírus-járvány valószínűleg sokunkban keltett félelmet vagy bizonytalanságot, de emiatt a szűrésektől és kezelésektől való távolmaradás nem indokolt.

A bevezetett és mára bejáratott járványhelyzetre vonatkozó megelőzési protokollok mellett biztonságos az ellátás az egészségügyi intézményekben.

Továbbra is fontos célunk, hogy az emlőrákos betegek időben megkapják a megfelelő kezelést és ellátást. Ezért arra kérünk mindenkit, hogy ha kapott behívólevelet, jelenjen meg a mammográfiás szűrővizsgálaton. Ha emlődaganatra utaló jeleket fedez fel magán, ne halogassa és forduljon orvoshoz, ha pedig kezelés alatt áll, akkor maradjon kapcsolatban a kezelőorvosával és folytassa a terápiát” – mondta a szakember.

Fotó: Getty Images

A szervezett népegészségügyi szűrővizsgálatok keretén belül a 45 és 65 év közötti nők kétévente névre szóló mammográfiás szűrővizsgálatra szóló meghívót kapnak postán. Abban az esetben, ha valaki ebbe a korosztályba tartozik, de nem kapott meghívólevelet és magánban sem vett részt 2 éven belül szűrésen vagy diagnosztikai vizsgálaton, akkor erősen ajánlott a szűrésen való jelentkezés.

A KSH 2020. októberben publikált adatai azt mutatják, hogy a 35-64 év közötti nők közel 40 százaléka soha, vagy több, mint három éve járt utoljára emlőszűrésen.

Az, hogy jelen helyzetben valaki halogatja a szűrővizsgálatot, vagy az orvos felkeresését, egyrészt érthető reakció, másrészről azonban nagyon fontos megérteni, hogy a mellrák bármikor kialakulhat. A szűrés célja, hogy a daganatot a lehető legkorábbi stádiumban diagnosztizálják, ezzel is javítva a gyógyulás esélyeit.

Mikor menj azonnal orvoshoz?

Gyanús elváltozás lehet például a mellben vagy hónaljban tapintható csomó vagy göb, az emlőbimbó indokolatlan váladékozása, bőrmegvastagodás, behúzódás vagy narancsbőr a mell területén, az emlőbimbó behúzódása vagy befordulása, duzzanat, gyulladás, bőrpír, alak- vagy méretbeli változás az eddigihez képest, szokatlan, nem múló fájdalom vagy viszketés. 

„Tapasztalatom alapján a mellrákszűrés mindenkinél okoz bizonyos stresszt, különösen igaz ez azokra, akiknek a családjában vagy környezetében előfordult a betegség. Igaz, hogy bármikor találhatnak elváltozást, de a szűrés célja éppen az, hogy minél korábban, ideális esetben a tünetek megjelenése előtt derüljön fény a mell daganatos megbetegedésére és minél korábban elkezdődhessen a betegség kezelése” – tette hozzá Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke.

Így végezd el az emlőönvizsgálatot!

Mikor ajánlott elvégezni? A szakemberek szerint 20 éves kortól érdemes havonta egyszer elvégezni az önvizsgálatot. A vizsgálat elvégzését érdemes, sőt ajánlott mindig a ciklus ugyanazon napján elvégezni, a menstruációt követően.

A helyes emlőönvizsgálat lépései

  • Első lépés, amit feltartott és leengedett karokkal is el kell végezni: Az emlők tükör előtti vizsgálata, ahol meg kell figyelni az emlők méretét, körvonalát, a mellbimbók elhelyezkedését, valamint az emlő bőrfelületét – látható-e rajtuk kipirosodás, behúzódás, kidudorodás. A mellbimbóknál nézzük meg, hogy van-e rajtuk behúzódás, deformitás vagy váladékozik-e.
  • Második lépés, amit álló és fekvő helyzetben is el kell végezni: A jobb emlőt bal kézzel, a bal emlőt jobb kézzel vizsgáljuk meg. Kívülről befelé haladva, összezárt ujjaink középső területével, körkörösen tapintsuk át mellünket. Fekvő helyzetben ajánlott a nem vizsgáló kezet a fejünk alá tenni! Ügyeljünk arra, hogy minden területet alaposan vizsgáljuk meg!

Fotó: Getty Images

„Az emlőönvizsgálat fontos szerepet tölt be az emlőrák időben történő felismerésénél, de nem szabad, hogy csak erre hagyatkozzunk, mert ez nem helyettesíti a mammográfiai vizsgálatot. Törekedjünk az egészséges életmód kialakítására, mozogjunk rendszeresen, szánjunk időt a pihenésre és mindenképpen vegyünk részt a korunknak megfelelően előírt szűrővizsgálatokon. Akkor se ijedjünk meg, ha csomót találtunk a mellünkben, mert az nem jelent azonnal rákot. A melldaganatok több mint 80%-a jóindulatú elváltozás, a biztos diagnózist a szövettani eredmény mutatja meg” – nyilatkozta dr. Drajkó Veronika, az Emlőrák Gyógyításáért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Fontos tehát: a rendszeres emlőönvizsgálat ugyan fontos, de elvégzése téves biztonságérzetet okozhat, és az önvizsgálat semmiképp nem váltja ki a mammográfiai szűrésen való részvételt. 

Az Avon „Ne legyen tabutéma, életet menthet!” című edukációs videójában például sok információt találni az emlőrákról és az önvizsgálat fontosságáról. A márka létrehozta emellett az AVON 19 – az önfegyelem napja nevű mozgalmat, amelynek célja, hogy minden nő minden hónapban elvégezze a mellei önvizsgálatát. Ha csatlakozol a Facebook-eseményhez, az minden hónapan emlékeztet az önvizsgálatra.

A már felismert mellrák kezelése létfontosságú

A rendszeres szűrés mellett természetesen nagyon fontos a már felismert mellrák kezelése is. Ma már a sebészeti beavatkozás, a sugár- és kemoterápia, a hormonterápia mellett ún. célzottan ható gyógyszerek is elérhetőek a betegség gyógyítására. A NEAK által publikált adatok alapján 2019-ben hazánkban rosszindulatú emlődaganat miatt összesen 73 553 beteg részesült közfinanszírozott járó-, illetve fekvőbeteg-szakellátásban, ez az adat az elmúlt tíz évben folyamatos emelkedést mutat. A statisztika alapján a betegek 99,7 százaléka járóbetegként is részesült valamilyen ellátásban, így

feltételezhető, hogy nem az új betegek száma, hanem a betegség túlélési ideje növekszik, amiben az alkalmazott korszerű onkológiai kezelések hatékonysága, valamint az is szerepet játszhat, hogy a tünetmentes páciensek a betegszervezetek hatására tudatosabban vesznek részt a kontroll vizsgálatokon.

Az emlőrák miatt kezelés alatt álló páciensek esetében a koronavírus fertőzés nagyobb kockázatot jelenthet, ezért részükről nagyobb odafigyelés szükséges a mindennapokban és az egészségügyi intézmények felkeresésekor. Az áttétes emlőrák esetében amellett, hogy a daganat megterheli a szervezetet, a kemoterápia és bizonyos célzott terápiák esetenként átmenetileg gyengíthetik az immunrendszert. Az áttétes emlőrák esetében a tüdőáttétek fennállása pl. súlyosbíthat egy esetleges koronavírus fertőzést.  Ugyanakkor

az egészségügyi intézmények által hozott járványügyi intézkedések és az alapvető higiénés előírások betartásával az esetleges fertőzés veszélye jelentősen csökkenthető és nem összemérhető a szűrés, illetve a már megkezdett kezelés által elérhető egészségügyi előnnyel.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) főbb ajánlásai a fertőzés veszélyének csökkentésére az orrot és szájat takaró maszk szabályos viselését, a tömegek, rosszul szellőztetett helyiségek és betegekkel való érintkezés elkerülését, valamint a rendszeres kézmosást tartalmazzák.
Az emlőrák miatt kezelés alatt álló páciensek esetében kifejezetten fontos, hogy tartsák a kapcsolatot a háziorvosukkal és az onkológussal. Ma már igénybe vehetik a betegek az onkológiában széleskörben alkalmazott telemedicinális ellátás lehetőségeit, amelyekkel esetenként elkerülhetőek a személyes megjelenések. Lehetőleg csak előzetesen egyeztetett időpontra induljanak el az egészségügyi intézménybe. 

Forrás: Novartis, Avon
Kiemelt kép: Pexels