Az erdő mellett, mégis városias környezetben, egy újragondolt parasztházban lakik Haberland Filoména és családja. A lakberendezőként dolgozó Filóval nehéz felvenni a tempót, folyamatosan alakítja a házukat, a környezettudatos életmód megszállottja, és arra is van ötlete, hogyan szeressük meg újra és újra a teret, ahol élünk.
Egy otthon, amelyhez mintha még Hanga kutyát is a színharmónia miatt választották volna. Ő képviseli a szürkésbarnát a természetközeli, egyszerű árnyalatok, a fehér, bézs, fekete között. Kevés bútor, sok napfény és biztos kézzel vezetett stílus jellemzi Haberland Filoména törökbálinti házát, ahol férjével, Gáborral, illetve kisfiaival, Ádinnal és Tádéval élnek. Szerkezetkészen találtak az épületre, a férj rögtön beleszeretett, Filo viszont azt mondta, csak akkor vehetik meg, ha a nappali egész hátsó falát üveggel nyitják meg a kert felé, és itt megbontják a födémet is, hogy nagyobb legyen a belmagasság. Ezáltal és a konyhába vágott pluszablakokkal teljesen új karaktert adtak a háznak. A biztos kéz nem véletlen, hiszen Filoména lakberendezőként dolgozik, és szerette volna, hogy az otthonuk időtálló, rugalmasan alakítható tér legyen. Kilátással a határtalan zöldre, a mögöttük húzódó erdőre.
– Az utóbbi egy évben a lakhelyünk a fő életterünk, nektek hogy ment/megy ez a hosszúra nyúlt #stayathome?
– Van, aki az utazástól töltődik fel, én attól, hogy szép tárgyak vesznek körül – ha ránézek egy lámpára, vázára, székre, sokadjára is rá tudok csodálkozni a vonalaira, a kidolgozására. Ezért én szeretek itthon lenni, itthonról is dolgozom, így a lezárások nem igazán befolyásolták a mindennapjaimat, kivéve tavaly az a fél év, amikor egységesen bezártak az iskolák. A nagyobbik fiamra kifejezetten jó hatással volt az online oktatás, sokat javított a jegyein, a kisebbnek viszont hiányzott az ovis társaság. Itt az erdő, így nagy könnyebbséget jelentett, hogy bármikor ki tudtunk menni mozogni. Nagyon sajnálom azokat, aki elvesztették a munkájukat a járvány miatt – a vendéglátóipari bezárások a férjem vállalkozását is érintették. Viszont azt is látom, hogy sokan épp emiatt mertek végre belevágni egy régóta dédelgetett álomba. Elindulni egy új pályán, amelyre mindig is vágytak, csak a mókuskerék adta biztonságérzet miatt nem volt lehetőségük, bátorságuk belekezdeni. Ennek az időszaknak a pozitív hozadéka még szerintem, hogy jóval kevesebben utaznak külföldre, és a repülőforgalom csökkenése nagyon jót tesz a környezetnek.
