Magyarország a világ 53. legboldogabb országa a 2020-as World Happiness Report szerint, javuló tendenciával. De mi tesz bennünket boldoggá, mi köze ehhez az életkornak és hogyan tölthetjük meg boldogsággal az aranyéveinket?
Boldogok vagyunk?
A World Happiness Report világszerte 156 országban méri a globális boldogság állapotát, olyan kérdésekre összpontosítva, mint a boldogság szintjének változása, vagy a nemzetet érintő egészségügyi problémák. 2020-ban Finnország a világ legboldogabb lakosaival az első helyet szerezte meg, zsinórban harmadik éve megelőzve Dániát, Svájcot, Izlandot és Norvégiát. Érdekesség, hogy a világ 10 legboldogabb nemzete között 9 Európában található.
Magyarország 2020-ban a világ országai közül az 53. helyen állt, ezzel az EU legboldogtalanabb országai között van, ugyanakkor az előző évekhez képest némi javuló tendenciát mutat.
Az öregség paradoxona
Tudjuk, hogy a boldogság és az életkor összefügg, de nem feltétlenül úgy, ahogy azt elsőre gondolnánk. Talán meglepő, de a boldogság az életkor előrehaladtával bizony növekedhet! A kutatók azt találták, hogy a 80-90 éves korosztály általában nagyobb elégedettségről és szociális jólétről számolt be, mint a tinédzserek és a fiatal felnőttek. A gerontológusok ezt az öregség paradoxonának nevezik: azok az idősebb emberek, akik életük során számos kihívással és veszteséggel néztek szembe és nehézséggel küzdöttek meg, ők ellenállóbbá, szívósabbá váltak. Annak ellenére, hogy az idősebbeknél gyakran tapasztalható a fizikai, vagy a kognitív képességek csökkenése, a fiatalabb felnőttekhez képest mégis elégedettebbnek, boldogabbnak érzik magukat.
Pozitív Európa
A jelenlegi körülmények ellenére egy másik tanulmány is megerősítette az idősek körében növekvő pozitivizmust. A Doro szenior telefongyártó felmérést végzett a 65 éven felettiek körében, hogy megvizsgálja az egészséghez és az idős korhoz való hozzáállásukat. A 2020 tavaszán, nyugat-európai országokban végzett felmérés azt mutatta, hogy az európai idősek pozitívan viszonyultak az öregedéshez: egyértelmű többség (80%) mondta, hogy elégedett az életével, és a válaszadók több mint fele (61%) úgy érezte, könnyen megtalálja a helyét a mai világban.
A német idősek kiemelkednek a tömegből, elutasítva azt az állítást, hogy ma nehéz megtalálni a helyüket a világban.
A válaszadó idősek többsége (71%) továbbra is tele van élettel, és nem érzi magát öregnek a felmérés szerint. A megkérdezettek több mint fele (58%) magabiztos abban, hogy egy esetleges baleset esetén el tudná látni magát. A válaszadók csupán egyharmada (34%) aggódik amiatt, hogy családja az idő előrehaladtával teherként tekint majd rá. A felmérésben résztvevők fele (53%) azt is mondja, hogy nem fél az öregedéstől.
Mitől boldogok a magyarok?
A Medve sajt tavaly végzett 2000 fő részvételével egy reprezentatív kutatást, amelynek a célcsoportját a 18-59 éves nők és férfiak alkották. A minta a főbb demográfiai változók mentén – mint a nem, az életkor, a végzettség, a településtípus és az országon belüli régiók – vizsgálta a kérdést, hogy mi teszi boldoggá a magyarokat. Vagyis hogy mik azok az események, történetek, amik a magyar emberek számára olyan örömforrást jelentenek, amihez nem feltétlenül kell megnyerni a lottó ötöst, ugyanakkor részei lehetnek mindannyiunk életének, egyszóval: apróságok, amik boldoggá tesznek. A válaszokat öt kategóriában vizsgálták, egyrészt, hogy miből fakad maga az öröm, magunk generáltuk vagy mások szerezték, megfogható-e vagy sem, véletlen-e, csak én vagyok a részese vagy más is, illetve, hogy otthon történik-e vagy máshol?
A legtöbben, a válaszadók 43%-a az apró örömök kapcsán elsőként a családra asszociált és a velük közösen megélt pillanatokra, mint akár egy ebéd, vagy egy kirándulás.
Ezek mellett kiemelkedő szerep jut az olyan esszenciális örömforrásoknak, mint egy jó nevetés, egy beszélgetés vagy maga a találkozás pillanata. Érdekesség, hogy a mosoly/ölelés kimagaslóan fontos a magyarok számára. A szeretteink mosolyánál nincs is számunkra nagyobb öröm. „Arra, hogy pontosan miben leljük örömünket, rengeteg tényező van hatással – mondta a kutatás kapcsán Ráskó Eszter pszichológus. –
A személyiségjegyeinken kívül számít az anyagi helyzetünk, az életkorunk, a családi helyzetünk, a makro- és a mikrokörnyezetünk, az átélt életeseményeink. Hogy miért? Mert ezek formálják a vágyainkat.
Az anyagi gondokból fakadó tehetetlenségérzést nyilván könnyebben oldja egy váratlan pénznyeremény, míg a gyermekeitől távol élő szülők szívesebben társasoznának az unokákkal, egy sokgyerekes anyuka pedig igazán gyönyörködne végre egy kicsit a naplementében.” A tavalyi, magyar kutatás is arra jutott, hogy a boldogság megélésben fontos faktor az életkor. Minden életszakaszban másra vágyunk, amíg húszas éveinkben a főszerep a barátoké, a másokra gyakorolt hatásunké és az együtt megélt váratlan élményeké, addig idősebb korunkban már a család és az otthon történő események a fontosak. A húszas éveinkben építjük fel identitásunkat, ilyenkor ismerjük meg önmagukat, melyhez elemi szükséglet a társas interakció, hiszen a viselkedésünkről és a személyiségünkről a legkönnyebben mások reakcióiból tudunk következtetéseket levonni. Ahogy viszont egyre idősödünk, egyre specifikusabbá válnak a körülményeink, igyekszünk kiépíteni a saját érzelmi biztonságot nyújtó közegünket, ennél fogva az örömeink is jobban koncentrálnak azokra. Tanulságként leszögezhetjük, hogy az apró kedvességek, a szeretet legapróbb megnyilvánulásai és hasonló örömforrások megédesítik a mindennapjainkat. Ügyeljünk tehát rá, hogy minél gyakrabban legyen benne részünk, és hogy másoknak is juttassunk belőle!
Rajzold te is a boldogságtérképet!
2021-ben is megpróbálták felmérni, hogy mennyire boldogok, mennyire elégedetettek az életükkel a magyarok. A Jobb Veled a Világ Alapítvány és az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja közösen végzi a 2016 óta tartó, évente megismételt kutatást Bagdi Bella és Oláh Attila professzor vezetésével.
A Boldogságtérkép megrajzolása projekt keretében azt is vizsgálják, hogy az országon belül hol, mely térségekben, városokban érzik jobban magukat az emberek, és hol kevésbé elégedettek. A kutatás másik célja, hogy nemzetközi összehasonlításokat is tegyenek, hogy valóban olyan borúlátó, depressziós, pesszimista nép-e a magyar, mint ahogy azt a közvélekedés tartja. A vizsgálat online zajlik, a kérdőívet bárki kitöltheti, aki a 14. életévét betöltötte. A Globális Jóllét értékek alapján Magyarországon tavaly a legboldogabb város Székesfehérvár volt, a legkevésbé boldog pedig Kaposvár. És mér az idei eredmény is megvan: a legboldogabb város ezúttal Szombathely lett.
Hogyan töltsük meg boldogsággal az aranyéveket?
Fókuszáljunk a képességeinkre
Azok az idősek, akik arra koncentrálnak, hogy mire képesek és nem arra, mire nem, ők boldogabbnak érzik magukat. A The Gerontologist szaklapban megjelent tanulmány szerint az öregedés elfogadása és a változásokhoz való pozitív hozzáállás létfontosságú ahhoz, hogy az idős kort szépen éljük meg.
Maradjunk kapcsolatban
Egy közösséghez való tartozás és a társas kapcsolatok aktív fenntartása mind-mind hozzájárulnak az idősek mentális egészségéhez. Akik tartják a kapcsolatot a családjukkal és a barátaikkal, időskorukban egészségesebbek. Ez akár lehet egy egyszerű, de rendszeres telefonhívás is a szeretteinkkel. Egy felmérés kimutatta, hogy az unokákról és a dédunokákról való gondoskodás az idősek életében meghatározott célt jelenthetnek.
Éljünk aktív életet
A fizikai aktivitás, a szellemi és a társadalmi életben való aktív részvétel kulcsfontosságú ahhoz, hogy elégedetten tekintsünk az életünkre. A fizikailag aktív idősek általában egészségesebben, jobb életminőségben és hosszabb ideig élnek.
Koncentráljunk a pozitív dolgokra
Az emberek az idő előrehaladtával egyre inkább tudják szabályozni érzelmi egészségi állapotukat, felhasználva tapasztalataikat – derül ki a Stanford Center Longevity tanulmányából. Próbáljunk az élet napos oldalára koncentrálni!
Tanuljunk minden nap valami újat
Ennél nincs jobb módja annak, hogy az agyunk éber maradjon. Próbáljunk ki egy új sportot, tanuljunk meg valamilyen hangszeren játszani, vagy tanulhatunk új nyelvet is. Az egész életen át tartó tanulás hozzájárul az időskori boldogsághoz, miközben fejleszti testi és lelki egészséget is.
Kiemelt kép: Getty Images, Forrás: Doro felmérés, World Happiness Report, boldogsagkutatas.hu, Noguchi