Koltai Lajos 1946. április 2-án született Budapesten. Édesapja tisztviselő, majd rádiós volt, édesanyja varrással foglalkozott. Kiskorában egyszer Tiszadobnál, ahol nagyanyja lakott, a folyó holtágán besétált a mély vízbe, és mivel úszni nem tudott, majdnem megfulladt. Amikor a hullámok összecsaptak a feje fölött, a kissé zavaros vízen át különleges fényben és színben látta a partot – ehhez az élményhez köti sajátos látásmódját. Ekkoriban ragadt rá a Sutyi becenév is: apja hívta így, aztán az iskolában diáktársai, később pedig már mindenki így szólította.
Már a gimnáziumban is amatőr filmes volt, a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakát 1965 és 1970 között végezte el a legendás Illés György tanítványaként, akit ma is mesterének vall.
Szabó István rendező társaságában 1988-ban. (Fotó: Getty Images)
Vizsgafilmje az Agitátorok volt, ezután a Mafilmnél dolgozott. Kezdetben dokumentumfilmeket készített, három filmben segédoperatőr volt Illés György mellett. Operatőrként olyan neves rendezőkkel dolgozott együtt, mint Dárday István (Jutalomutazás, Filmregény), Maár Gyula (Déryné, hol van?), Mészáros Márta (Örökbefogadás), András Ferenc (Veri az ördög a felségét), Kovács András (A ménesgazda), Gábor Pál (Angi Vera), Dömölky János (Hajnali háztetők). Gothár Péter rendezte és ő fényképezte az azóta klasszikussá vált Megáll az időt, szintén Gothár mellett dolgozott az Ajándék ez a napban. Különleges munkakapcsolat fűzi Szabó István rendezőhöz, akinek szinte minden nagy filmjében ő állt a kamera mögött, együttműködésükből olyan klasszikusok születtek, mint a Bizalom, az Oscar-díjas Mephisto, majd a trilógia további két része: a Redl ezredes és a Hanussen, aztán az Édes Emma, drága Böbe, a Találkozás Vénusszal, A napfény íze, a Szembesítés, a Csodálatos Júlia és a Rokonok. Néhány éve azt mondta, ma már rendezőnek tekinti magát, de ha adódna lehetőség, Szabó Istvánnal, de csak vele szívesen dolgozna operatőrként. Erre tavaly került sor, a Zárójelentés című filmet készítették együtt, az alkotás főszereplői Klaus Maria Brandauer és Eperjes Károly voltak. Az 1980-as évek közepétől dolgozott az Egyesült Államokban is, ahová a magyar származású Luis Mandoki hívta. Amerikában fényképezte többek között a Ha a férfi igazán szeret, A gyönyör rabjai című filmeket. Az olasz Giuseppe Tornatore rendezővel készítette Az óceánjáró zongorista legendája című filmet, majd a Monica Bellucci főszereplésével forgatott Malenát.
Képi világa
Koltai Lajos kiválóan alkalmazza a sötét és világos tónusokat, a belső terek megvilágítását illetően a világon a legjobbak közé tartozik. Különleges ismerője a fénynek, képeivel megteremti a film alaphangulatát – elég akár a Bizalom szobájának fényeire vagy a Redl ezredes kékes színeire, a Megáll az idő neonfényeire, az Óceánjáró hősének szemében tükröződő képre emlékezni. Kamerája egy-egy képből bontja ki a történetet, egy-egy tónussal lélekábrázolásra képes.
Az általa kidolgozott megvilágosítási eljárást a szakmában csak „lajosing” (vagyis lajosozás) néven emlegetik.
Egy-egy munka előtt mindig annak a magját akarja megtalálni, és csak a helyszín ismeretében érzi meg a film hangulatát. Mint mondja, ahhoz, hogy valaki jó operatőr legyen, a technikai tudás nem elég, az is szükséges, hogy annak, aki a kamera mögött áll, legyen véleménye a világról, és azt próbálja is meg közvetíteni másoknak.
Elismerései
Első filmjét 2004-ben rendezte az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regényéből, az operatőr Pados Gyula volt. Következő filmje rendezőként három évvel később az Este volt, amely Susan Minot világsikerű regénye alapján készült, olyan sztárok játszották a főszerepet, mint Glenn Close, Meryl Streep és Vanessa Redgrave.
A Nobel-díjas író, Kertész Imre regényéből készült filmadaptáció főszereplője Nagy Marcell volt. A rendezővel közös kép az 55. Berlinálén készült 2005-ben. (Fotó: Sean Gallup/Getty Images)
Művészi munkássága elismeréseként 1977-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1982-ben érdemes művész lett, a Kossuth-díjat 1985-ben vehette át. 1999-ben az olasz filmek legjobb operatőrének járó Donatello-díjjal tüntették ki Az óceánjáró zongorista legendájáért, és neki ítélték az Európai Filmdíj legjobb operatőr kategória díját is. 2001-ben Oscar-díjra jelölték a Maléna operatőri munkálataiért, és ismét átvehette a Donatello-díjat. 2002-ben megkapta a Magyar Művészetért-díjat, 2010-ben Prima Primissima díjas lett, 2012-ben Budapest, 2018-ban Eger díszpolgárává avatták. Tagja az Oscar-díjat osztó Amerikai Filmakadémiának és az Amerikai Operatőrök Egyesületének, 2016-ban a Nemzet Művésze címmel is kitüntették. 2020-ban a Színház-és Filmművészeti Egyetemen a filmrendező művész mesterképző osztályvezetőjének kérték fel.
2004-ben A Koltai napló 2001-2003 címmel dokumentumfilm készült róla, 2001-ben A fény festője címmel adtak ki könyvet munkásságáról. A Sorstalanság bemutatójával egy időben jelent meg Marx József filmkönyve a mű készítéséről és Koltai életpályájáról. A művész felesége, Bordás Katalin nemrég hunyt el hosszan elhúzódó betegség után, miután a kórházban elkapott koronavírus fertőzéssel már nem tudott megküzdeni szervezete. Szinte gyerekfejjel, még középiskolás korukban ismerték meg egymást: Kolati akkor készítette első amatőr filmjét, aminek főszerepét Katalin alakította. 52 évig voltak házasok, két lányuk született.
(Forrás: MTI / MTVA Sajtóarchívum, kiemelt kép: családi archívum)
