Egyáltalán nem célom ugyanis az olvasót sem megdorgálni, sem halálra rémiszteni, bár tény, hogy a klímaaktivisták nem ok nélkül operálnak ezzel a két módszerrel. Én azonban nem vagyok klímaaktivista, csak nagyon szeretném, ha még az unokáim és az ő unokáik is élhető körülmények között öregedhetnének meg a Földön. Ezért békés eszközökkel mutatok egy megoldást, ami nem más, mint a flexitariánus étrend. Ez a kifejezés még olyannyira nincs benne a köztudatban és a szókincsünkben, hogy a gépem is azonnal aláhúzta pirossal. Lássuk, mit takar ez a szó, és hogyan kímélhetjük meg bolygónkat, ha eszerint élünk.

Tudom, idáig azt ígértem, hogy hanyagolom a nyomasztó adatokat, de ha egy szót sem ejtenék arról, hogy a hústermelés mekkora nyomást gyakorol a Föld ökoszisztémájára, az már maga lenne a tagadás. Tehát akkor konkrét számok és rémisztő jóslatok nélkül maradjunk annyiban, hogy napjainkban az emberiség fenntartható táplálása az egyik legkritikusabb alappillére a jövőnek. Ebben pedig óriási szerepet játszik a húsfogyasztás.

Az elmúlt harminc évben a húsfogyasztás a duplájára nőtt világszinten, és a növekedés nem állt meg, sőt épp ellenkezőleg, még inkább felgyorsul. Márpedig a Föld ökológiai egyensúlyának fenntartásához arra lenne szükség, hogy a globális húsfogyasztás a töredékére csökkenjen.

Az állati termékek tömegtermelése rettentően környezetszennyező, nem beszélve az állatjóléti szempontokról. A hús előállítása sokkal nagyobb ökolábnyommal rendelkezik a többi élelmiszeréhez képest. Most jönnének a rémisztő számadatok, de ahogy ígértem, azokat hanyagolom. Mert most valóban nem szélsőségekről lesz szó, hanem élhető és élvezhető megoldásokról.

Mi is az a flexitarianizmus?

A flexitarian szó amerikai gyökerekkel rendelkezik, és a flexible, azaz rugalmas, és a vegetarian szavak „házasításából” jött létre. A kifejezést 2009-ben használta először Dawn Jackson Blatner, elismert dietetikus, aki a The Flexitarian Diet: The Mostly Vegetarian Way to Lose Weight, Be Healthier, Prevent Disease and Add Years to Your Life című sikerkönyvében lefektette a flexitarianizmus alapjait. A szerző szerint nem kell lemondani száz százalékosan a húsról azért, hogy élvezhessük a vegetáriánus életmód egészségünkre gyakorolt jótékony hatásait. Szerinte lehetünk vegetáriánusok az idő legnagyobb részében, de ha úgy tartja kedvünk, néha megengedhetünk magunknak egy burgert vagy egy szaftos steaket. Szerinte, ha egyszerűen több zöldséget és kevesebb húst eszünk, azzal nagyon sokat teszünk az egészségi állapotunkért, csökkentjük a szívbetegségek, a cukorbetegség és a rák kialakulásának kockázatát, így tovább élünk.

Életmód, nem fogyókúra

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy tessék, íme egy újabb csodadiéta, amivel majd vékonyabbak és szebbek leszünk, gyorsan tisztázzuk, hogy a flexitarianizmus nem fogyókúra, sokkal inkább életmód és kicsit életszemlélet is. Mint ahogy a flexitarianizmusnál sokkal szélsőségesebb és sokkal nagyobb akaraterővel megvalósítható veganizmus sem csupán egy étkezési mód, hanem egy sokkal általánosabb gondolkodásmód, amelyben az állatok életének védelme a legfőbb szempont.

A flexitarianizmus alapja pedig a felelős és fenntartható gondolkodás, egy szélsőségektől mentes mértéktartás, amely nem elhanyagolható módon nagyon rugalmas és kiegyensúlyozott étrendet tesz lehetővé.

Amerikában természetesen már el is készült ennek az életmódnak a különböző szempontok szerinti rangsorolása. A U.S. News besorolása szerint a szóban forgó diéta második helyen szerepel az összesített listán (ugyanitt a legjobb, azaz a befutó a mediterrán diéta). Ugyancsak második helyen szerepel a legjobb zöldséghangsúlyos diéták között (az első helyen itt is a mediterrán diéta szerepel). Bár a legjobb zsírégető diéták listáján csak a 12-ik helyet szerezte meg, a legjobb súlycsökkentő és a legjobb diabétesz elleni diéták között is a legelőkelőbb helyen szerepel. Harmadik a legkönnyebben betartható és a legegészségesebb étrendek között, és negyedik a legjobb szívvédő diéták között.
Ahogyan a nevében is benne van, a flexitariánus étrend nagyon rugalmas. Nincsenek benne olyan kötöttségek, amelyek betarthatatlanná vagy hosszútávon fenntarthatatlanná teszik.

Mivel tulajdonképpen mindent lehet enni, nem alakulnak ki közben bennünk csillapíthatatlan vágyak különböző tiltott élelmiszerek irányában sem.

Nem okoz gondot, ha nem otthon eszünk, bár tény, hogy ha elkezdünk tudatosan figyelni a minél kevesebb hús és minél több zöldség elvére, akkor az otthoni főzési szokásaink is ennek megfelelően fognak megváltozni. Ezzel együtt viszont nem kell magyarázkodnunk, ha vendégségben nem vegetáriánus étellel kínálnak bennünket. Ha ugyanis nekünk belefér, akkor nyugodtan megehetjük.
Sokan választják a flexitarianizmusnak egy olyan formáját, hogy amikor saját maguknak gondoskodnak ételről, akkor vegetáriánus (vagy esetleg vegán) étrendet követnek, amikor azonban máshol, például vendégségben vagy étteremben esznek, akkor fogyasztanak húsos ételeket is. És ha már az étteremnél tartunk, a felelős és fenntartható gondolkodás a csúcsgasztronómiában is tetten érthető. A világ egyik legsikeresebb séfje, a dán Rasmus Kofoed (az egyetlen három Michelin-csillagos dán étterem, a Geranium tulajdonosa) például maga is flexitariánus. Otthon szinte csak vegetáriánus ételeket készít feleségének és három gyerekének. Ha étterembe megy, vagy kóstolni van kedve, akkor viszont fogyaszt húst. Anyukája gyerekkori noszogatása, hogy egyen több zöldséget, olyannyira nem hagyta nyugodni, hogy világhírű Geranium étterme mellé tavaly nyáron megnyitotta vegetáriánus éttermét. Az Angelika tisztelgés a séf édesanyja előtt, aki gyerekkorában folyton noszogatta, hogy egyen több zöldséget. „Évek óta arról álmodozom, hogy nyitok egy vegetáriánus éttermet. Anyukám vegetáriánus, és kiskorom óta azt tanította nekem, hogy mennyire tápláló és finom tud lenni egy zöldség alapú étel is” – nyilatkozta a séf a finedininglovers.com weboldalnak.

A világ leghíresebb flexitariánusa

Miközben az interneten híres flexitariánusok után kutattam, meglepődve tapasztaltam, hogy

a Dalai Láma nem vegetáriánus.

Fiatalon az volt, ám a hatvanas években májgyulladása lett, és az orvosok javaslatára elkezdett húst enni. Ma már tudjuk, hogy a vegetáriánus étrend nem okoz májgyulladást, valószínűleg véletlenek egybeesése okozta ezt az együttállást. Vagy az a nem elhanyagolható részlet, hogy a Dalai Láma akkoriban szinte csak magvakon és tejen élt. 2004-ben a Rieder’s Digest-nek adott interjújában tulajdonképpen kinyilatkoztatta saját flexitarianizmusának alapjait. „A hatvanas évek elején valóban nagyon szigorúan vegetáriánus voltam, nagyjából két évig. Amikor megbetegedtem, visszatértem a korábbi étrendemhez, és egy ideig félig vegetáriánus voltam, azaz egyik nap az voltam, másik nap nem. Ma a saját konyhám teljesen vegetáriánus. De ez nem jelenti azt, hogy teljesen az lennék. Ha olyan helyre utazom, előfordul, hogy eszem húst.” A Dalai Lámára egyébként ennek kapcsán sem mondható, hogy bort iszik és vizet prédikál, ugyanis a tibetieknek vagy épp a nyugati világnak szánt morális tanításaiban azt mondja, mindenki, aki tud, legyen vegetáriánus, aki viszont nem tud, az legyen vegetáriánus a lehető leggyakrabban. Ez az a kímélő, megengedő és elnéző rugalmasság, ami nagyban hozzájárulhat a bolygó biztatóbb jövőjéhez is.

Kiemelt kép: Getty Images