Minden negyedik ember, aki a háború után született, a gerontológusok szerint megünnepelheti a századik születésnapját.
Jaj nekünk! Mellesleg, önöknek szólt erről valaki?
A hölgy, aki elmagyarázta nekem, hogy a százhúsz év teljesen realisztikus elképzelés, a hetvennyolcadik évében jár. A Gellért téren az ég felé emelte az arcát, és kutatva nézett a Duna felé, mintha keresne valamit. A keze üres volt, nem volt nála más, csak egy szalmakalap, a zsebében két aszpirin.
Mióta elment egy szűrésre, ahol megállapították, hogy a biológiai kora ötvenkét év, a kronológiai korát igyekszik figyelmen kívül hagyni. Tőle tudom, hogy valaki harmincasként is lehet aggastyán, ha hagyja berozsdásodni az agyát. (Bővebben elménk újrahuzalozásáról az 52. oldalon olvashatnak.)
Az öregkori betegségeinket ugyanúgy a sejtkárosodás okozza, mint a ráncainkat, nem véletlen, hogy vállvetve küzd az antiaging (öregedésgátlás) iparág az orvosbiológiával. Ám a legütősebb fegyver nálunk van: az oldalunkat fúró kíváncsiság!
A kíváncsi ember valóságos mámorban él, szerelmes a hobbijába, az új ismerőseibe, de leginkább a világba. Ismertem olyan nyelvész hölgyet, aki bár kissé nehezen mozgott (két-három fájdalomcsillapítóval), túl a kilencvenen úgy be volt zsongva egy közelgő lingvisztikai konferenciától, hogy folyton elpirult, mint egy kamasz lány.
Valamilyen rejtélyes okból a nyugati társadalmak ragaszkodnak a tévhithez, mely szerint az idő múlásával az emberek nem bölcsebbek, hanem idiótábbak lesznek. Ehhez az elmélethez sokan készségesen alkalmazkodnak, az agyat kacagva lehet öregségtudatra programozni.
Az ember észrevétlenül kiforgácsolódhat a saját életéből.
Értelmi képességeink nem húszéves korunkban vannak a topon, harminckét év alatt például a matematikai gondolkodás ki sem fejlődik (haha!), az érvelési tehetség negyvenéves korunk táján bontakozik ki, a szóbeli értelmezés pedig az ötvenharmadik születésnap körül éri el csúcspontját.
Akár önök előtt van ez a dátum, akár a távoli múltban, a Nők Lapja e heti számát érteni fogják. Önöknek szól.
Vass Virág, főszerkesztő
