Február 25. és április 9-e közötti óriási, 4100%-os ugrást mutat a „koronavírus friss” téma iránti érdeklődés, azon belül is elsősorban a mellékhatásokra vagyunk kíváncsiak: itt a listát az AstraZeneca vezeti, de 600%-kal nőtt az orosz, és 50%-kal a Moderna oltás esetleges következményei után kutatók száma. 

Az adatok alapján, ha mellékhatásokról van szó, a Pfizer és a kínai vakcinák nem kívánt hatásaira keresünk rá legritkábban. Az eredmények hamar és nagymértékben változnak, az elemző Avantgarde Digital is többször frissítette az adatokat, és várhatóan a Johnson & Johnson vakcina érkezésével ismét változnak a számok. Érdekesség, hogy bár az Európai Gyógyszerügynökség ezt a terméket is vizsgálja, idehaza ez a hír nem mozgatta meg a lakosság internetes kereséseit. A trendek szerint ez meg fog változni, amikor már azzal is megkezdik az oltásokat Magyarországon.

Védett a kolléga? 

Az oltások hatásságán és mellékhatásán kívül a munka és az oltás kapcsolata is nagyon érdekel minket. Arról már korábban írtunk, hogy állásinterjún nem kérdezhet rá a munkáltató, hogy be vagyunk-e oltva, de mint kiderült,

a járványhelyzet szükségessé teheti a cégek számára, hogy tisztában legyenek azzal, védettek-e már kollégáik a koronavírussal szemben.

Ezzel kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) adott ki általános iránymutatást. A hatályos adatvédelmi szabályok alapján a munkáltatónak mindenekelőtt meg kell határoznia a személyes adatok kezelésének pontos célját és az adatkezelés jogszerűségét alátámasztó jogalapot. A védettség ténye – akár a betegségből felgyógyulás, akár az oltottság – a GDPR szerint a személyes adatok különleges kategóriájába tartozó egészségügyi adatnak minősül. Emellett a magyar munka törvénykönyve is szabályozza, milyen esetekben korlátozható a munkavállaló személyiségi joga.

Távmunka vs. Covid-osztály

A NAIH iránymutatása alapján a védettség meglétét a munkáltató csak munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi vagy munkaszervezési okokból ismerheti meg. Az adatkezelés célja csak az lehet, hogy a munkáltató megtehesse és meg is tegye a munkavállalók és a velük kapcsolatba kerülők élete és egészsége védelmében szükséges intézkedéseket. A munkáltató ezen adatkezelése járványügyi érdeket – mint jelentős közérdeket – is szolgál. A munkáltatónak munkakörönként kell mérlegelnie, szükséges-e az adatkezelés.

Alacsony kockázatú munkakörök, például távmunka esetén ez nem indokolt, ugyanakkor természetesen szükséges lehet például egy Covid-osztály orvostechnikai eszközeinek karbantartója vagy egy szociális intézmény dolgozója esetén.

Komoly bírság

Mint ahogy a személyes adatok kezelésekor általában, most sem szabad figyelmen kívül hagyni az adattakarékosság elvét: csak olyan adatot lehet kezelni, amely a cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges és azzal arányos. Ilyen adat csak a védőoltást igazoló applikáció és a védettségi igazolvány lehet, de azokról a munkáltató másolatot nem készíthet, azokat nem tárolhatja és nem is továbbíthatja. A védettség tényén és időtartamán kívül a munkáltató semmilyen egyéb adatot nem gyűjthet és kezelhet jogszerűen. „Az egészségügyi adatok jogellenes kezelése komoly bírsággal is járhat – mondta dr. Markóczy Réka, az act Bán és Karika jogásza. – Az érintetti jogok megsértését

a magyar jogszabály 100 ezertől 20 millió forintig terjedő bírsággal szankcionálja,

a GDPR alapján pedig alsó határ nélkül akár 20 millió euróig – vagy ha az nagyobb, az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4%-áig – terjedhet a büntetés.”

Források: Avantgarde Digital,  act Bán és Karika Ügyvédi Társulás
Kiemelt kép: Getty Images