Az elmúlt években szerencsére egyre másra jelennek meg az olyan könyvek, amelyek a történelemírás során elfeledett nagyszerű nők munkásságát mutatják be. Tudtad például, hogy a reneszánszban már voltak női festők, méghozzá egészen fantasztikusak? Hogy van egy magyar nő, akinek nevét Amerikában iskolák viselik, itthon pedig azt sem tudjuk, ki volt ő? Vagy éppen azt, hogy egy magyar nő alkotta meg a világ első szuperhősét? És ez csak három példa, amit a következő 3 könyvből megtudhatunk. Van köztük inkább felnőtteknek (vagy inkább 14 éven felülieknek) szóló alkotás, amely önmagunk fejlesztésére inspirál, művészettörténeti gyűjtemény és egy gyerekkönyv is – egy azonban közös bennük: rendkívüli nőkről szólnak, akiknek ott a helye a művészettörténeti ás/vagy a történelemkönyvekben. Ameddig pedig nem kerülnek méltó helyükre, olvassuk ezeket a könyveket, és beszéljünk róluk minél több ismerősünknek.
E. Foley-B. Coates, Mit tenne Frida Kahlo? (Athenaeum, 4299 Ft)
Elizabeth Foley és Beth Coates Londonban élő szerkesztők, akik több, bestsellerré vált könyvet is írtak már. Magyarországon Mit tenne Frida Kahlo? címmel jelent meg legújabb művük, amelyben 50 olyan nőt gyűjtöttek össze (a magyar kiadás 4 extra történettel, 4 magyar nővel bővült), akik a történelem legkülönbözőbb időszakaiban a legkülönbözőbb helyeken éltek. „Sorolj fel tíz tudóst, aki nő volt! És Marie Curie-t most nem dobhatod be…” – így szól a könyv egyik marketingszövege, és ez valóban össze is foglalja, miről van szó. 
Nyilván mindig is voltak női tudósok, kiemelkedő alkotók és fontos történelmi alakok, mégis keveset tudunk róluk. A könyvben szereplő 54 személy mind kiemelkedőt alkotott olyan korokban, amikor a nők másodrangú állampolgároknak számítottak – őket ismerhetjük meg jobban ebből a könyvből, ami korántsem sem csak biográfiák gyűjteménye, nem csupán ismeretterjesztő kézikönyv, hanem érdekes elegye mindezeknek és a tanácsadó könyveknek. Legyen szó akár Kleopátráról, Szapphóról, Coco Chanelről, Viktória királynőről (hogy a híresebbeket említsük) vagy Betty Fordról, Hugonnai Vilmáról, esetleg Josephine Bakerről, minden rész egy kis történettel indul, amely a szóban forgó nőt és problémáit kontextusba hozza, aktualizálja. Mert bizony az derül ki, hogy hiába éltek időszámításunk előtt vagy éppen a múlt században, az összes szereplővel együtt tudunk érezni, problémáik a mi problémáink is lehetnek. Az írópáros ezután taglalja (tömören és velősen, de nagyon informatívan és okosan) a szóban forgó élettörténetét, hogy tényleg kerek egészet alkossanak a történetek, amik végén úgy érezzük, valamiféle tanácsot, útmutatót vagy éppen fogódzót kaptunk.
Hiszen ha ezek a kiemelkedő nők, akikről a történelemírás leginkább hallgat vagy a háttérben tart, könyörtelenül szexista időkben is képesek voltak saját kezükbe venni a sorsukat, akkor ez nekünk is sikerülhet.
Ha némi inspiráció vagy ösztönzés kell hozzá, akkor ez az 54 történet talán pont elég lesz hozzá! Ha pedig mégsem válik be ezen formájában a kötet, akkor legalább megtudtuk belőle, hogy az első számítógépes logaritmust Ada Lovelace (Lord Byron lánya) alkotta meg, vagy hogy hogyan lett a 11 évesen férjhez adott, majd brutális körülmények között élő kislányból, Phúla Déviből indiai banditakirálynő, aki aztán, noha írástudatlan volt, végül az indiai parlament tagja lett. (És végül 2001-ben, 37 évesen gyilkosság áldozata lett.)
Flavia Frigeri: Művész_Nők (Corvina, 3990 Ft)
Az, hogy a női alkotók mennyire alul vannak reprezentálva a művészetekben, nem újdonság. És nem is meglepő, elvégre még a 20. század közepén is olyan emberi jogokért kellett küzdenünk, hogy szavazhassunk, nem csoda hát, hogy keveseknek volt alkalma és ideje arra, hogy művészileg kiteljesedjen, és ha esetleg meg is tette, még kevesebbeket ismertek el. 
Ettől függetlenül voltak női alkotók (de még milyenek!), csak éppen férfitársaik nem becsülték a munkáikat és valahogy kimaradtak a művészettörténetből. Ha átfogó képet szeretnénk kapni, rengeteg időt kellene kutatással eltölteni, hogy összegyűjtsük a női alkotókról szóló ismereteket. Flavia Frigeri művészettörténész és kurátor megtette ezt helyettünk, és át is adja ismereteit a Művész_nők című könyvében, amely több mint ötven kiemelkedő művész (festők és fotográfusok) életét mutatja be, akik a 16. századtól napjainkig a legváltozatosabb művészeti ágakban tevékenykedtek. A válogatásban szerepelnek olyan egyértelmű és megkerülhetetlen (és szerencsére széles körben ismert és elismert) nevek, mint Georgia O’Keeffe, Louise Bourgeois, Cindy Sherman vagy Kuszama Jajoi, de olyan neveket is megismerhetünk belőle, akikről nagy eséllyel még sohasem hallottunk.
A könyv például Lavinia Fontana olasz manierista festővel indít, hiszen ő az első női festő, aki önálló karriert futott be. Képeit elnézve felfoghatatlan, miért nem találkoztunk a nevével a művészeti órákon, de ami késik nem múlik, most végre itt az idő, hogy elfoglalja megérdemelt helyét az ismereteink között. Csakúgy mint a nemi erőszak traumáját művészetben feloldó Artemisia Gentileschi vagy az 1981-ben, 22 éves korában öngyilkosságot elkövető Francesca Woodman. Ez a kisméretű könyv ajtót nyit egy ismeretlen, de varázslatos világra, a nőművészet mellőzött, pedig elképesztően értékes világára. A könyv végén kronológia és kislexikon is segít az eligazodásban, és így együtt tényleg remek mankót nyújtanak ahhoz, ha az ember akár felszínesen, akár mélyebbre merülve szeretne megmártózni a művészettörténet korábban elfeledett alkotóinak munkáiban.
Fodor Marcsi – Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő (Bookline könyvek, 3999 Ft)
Néhány évvel ezelőtt hatalmas siker volt Francesca Cavallo és Elena Favilli szerzőpáros az Esti mese lázadó lányoknak című könyve (47 nyelvre fordították le), amely újragondolta a mese műfaját és száz rendkívüli nő életét mondta el Kleopátrától Marie Curie-n át Michelle Obamáig. A könyv sorozattá bővült és sokakat megihletett. Fodor Marcsi és Neset Adrienn az 50 elszánt magyar nőben, címéhez hűen 50 magyar nőt mutat be, akik valamiben mindannyian elsők voltak, fontos eredményeket értek el, a közvélemény mégsem ismeri nevüket, hiszen a jól bevált módszer szerint a férfiak uralta történetírás megfeledkezett róluk. Például Telkes Máriáét, akinek Amerikában tucatnyi iskola viseli a nevét, itthon mégsem tudjuk, ki volt ő (egyébként tudós, feltaláló, a napenergia kutatásának egyik úttörője). Amrita Sher-Gil képeit India nemzeti kincsnek nyilvánította, Schwimmer Rózsa a világ első női nagykövete volt Svájcban.Vagy ott van Orczy Emma, aki a Vörös Pimpernel figurájával megalkotta a világ első szuperhősét (mindezt 1905-ben!), aki nappal hétköznapi emberként téblábol, esténként pedig embereket ment meg. És noha mesekönyvnek tűnik, az 50 elszánt magyar nő felnőtteknek is remek olvasmány, hiszen ez egy olyan könyv, amelyből mi is rengeteget tanulhatunk.
Kiemelt kép: Getty Images
