Egyre több hír érkezik olyan kismamákról, akik koronavírus-fertőzéssel kerültek kórházba, de a profi orvosi segítség ellenére sem tudták megmenteni az életüket. Minden esetben sürgősségi császárra volt szükség, így a csecsemők életben maradtak. Az Anyák az Anyákért Alapítvány egyre több ilyen esetről számol be közösségi oldalán, és anyagi vagy tárgyi felajánlásokat kérnek félárván maradt babáknak. Van olyan család, ahol több gyerekkel maradt egyedül az édesapa. 

A járvány és a várandósság összefüggéseit számos tanulmány és kutatás vizsgálja, amelyek eredményei hosszú távon még alátámasztásra várnak, ám a jelenlegi tudás szerint a kismamák ugyanakkora eséllyel fertőződnek meg koronavírussal, mint mások – derül ki a Coronavirus (Covid-19) Infection in Pregnancy tanulmánya szerint. Dr. Jo Mountfield, a kiadvány egyik szerzője azt is elmondta egy interjúban, a kismamák nagy része alapvetően fiatal egészséges nő, aki ugyanúgy reagál a vírusra, mint a 20-30-as, korai 40-es éveikben lévő emberek többsége. Náluk is el lehet mondani, hogy a fertőzés döntő része tünetmentes vagy minimális tüneteket okozó felső légúti infekció, amely esetleg néhány napos lázzal jár. Ugyanakkor a kóros terhességi állapotok aránya egyértelműen emelkedik a fertőzés miatt, és gyakrabban tapasztalnak például a vírus által kiváltott terhességi magas vérnyomást vagy úgynevezett toxémiát, melyek veszélyt jelenthetnek az anya és a magzat számára is.

Lehetséges kockázatok

A terhesség korai szakaszában bármilyen fertőzés, illetve lázas állapot veszélyes lehet, amely szélsőséges esetben akár vetéléshez is vezethet – ez önmagában nem koronavírus függő. Mindezek mellett azonban elmondható, hogy a koronavírus az anyai állapoton keresztül határozottan megnöveli az első trimeszteri vetélések kockázatát. „Ma már tényként kezelik a fertőzött kismamák esetében bekövetkezett magas koraszülések arányát is.

A jelenség oka döntően a kismama vírusfertőzés miatt kialakult súlyos állapota, tüdőgyulladás, légzészavar, keringési problémák, melyek akár az életét is közvetlenül veszélyeztethetik.

Másrészt az anya rossz állapota miatt a méhlepény funkciója úgy romolhat, hogy a magzat is veszélybe kerül. Így a koraszülések döntő része, több mint 90%-a nem spontán beindult koraszülés, hiszen az anya súlyos állapota vagy a magzati veszélyhelyzet miatt az orvos kénytelen idő előtti császármetszést végrehajtani, ami az édesanya jobb túlélési esélyét biztosítja. Fontos azonban kiemelni, hogy a jelenlegi tudás alapján semmi nem utal arra, hogy a koronavírus magzatkárosító hatással bírna: „A vírus elsődlegesen anyai komplikációkat okoz és ezen keresztül jelent veszélyt a terhesség sorsát illetően. Magzati fejlődési rendellenességek nagyobb arányáról semmilyen adat nem szól jelenleg” – árulja el Dr. Tidrenczel Zsolt, szülész-nőgyógyász és klinikai genetikus szakorvos.

A megelőzésre ugyanazok az elvek irányadók a várandósok, mint mindenki más számára: odafigyelés, maszkviselés, kézmosás, higiénia, távolságtartás, oltás, szükség esetén karantén. Kismamák lehetőleg ne találkozzanak másokkal és próbálják meg elkerülni a fizikai kontaktust, főleg a 28. hét után, amikor fokozott a koraszülés kockázata.

„A legjobb dolog amit tehetünk, ha betartunk minden szükséges óvintézkedést, hogy megvédjük magunkat a koronavírus-fertőzéstől. Ha kisbabát vársz vagy most szültél, és betegnek érzed magad, akkor azonnal keresd fel telefonon a háziorvosodat, és kövesd az utasításait” – tanácsolja egy tapasztalt szülésznő, Franka Cadée, akinek a további segítő gondolataiat az UNICEF weboldalán olvashatjuk.

Teendők fertőzés esetén

Ha beigazolódik a fertőzés, ugyanolyan tüneti kezelésre van szükség, mint mindenki más esetében: lázcsillapítás, bő folyadékfogyasztás, amennyiben szükséges, antibiotikum.

Ha az édesanya állapota romlik, akkor szakorvosi vizsgálat, kórházi felvétel és megfigyelés javasolt. Szintén ez javasolt, ha a romló anyai állapot mellett a magzat érintettségére utaló tünetek jelentkeznek, például jelentősen lecsökken a magzatmozgás.

„Nagyon masszívan kell lázat csillapítani, ugyanúgy, mint a nem terhesek esetében. Ez azért kiemelten fontos, mert a napokig fennálló láz veszélyes lehet a magzatra, éppen ezért minden lázzal járó fertőzés után – így a COVID esetében is – ultrahang-követés javasolt, hogy meggyőződjenek arról, hogy a baba rendben van” – hívja fel a figyelmet Dr. Tidrenczel Zsolt, a Czeizel Intézet szakmai igazgatója.

A kismamák oltása a 12. hét után lehetséges, egyelőre Pfizer és Moderna vakcinákkal, melyekből két oltás szükséges a megfelelő védettség kialakulásához. Jelenleg az első oltás adható be a terhesség első trimesztere után, a második pedig a szülést követően. A szakorvos szerint az oltással jó eséllyel elkerülhetőek a komoly szövődmények, amelyek akár koraszülést eredményező sürgős császármetszéshez vezethetnek.

Fotó: Getty Images

Kötelező eljárás

Az a kismama, aki élni akar az oltás lehetőségével, első lépésként mindenképpen regisztrálnia kell a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon, majd ezután tájékoztatnia kell háziorvosát az oltási szándékról. Ezt követően a háziorvos megszervezi az oltást a kórházi oltóponton, amelyek beadására a saját rendelőjében is sor kerülhet.

Az oltás helyszíne és időpontja, tehát nagyban függ az éppen az országban rendelkezésre álló és a várandósok oltásához alkalmazható vakcináktól is.

A várandósok oltása folyamatos a kórházi oltópontokon. A vakcinainfo.gov információi szerint azért tartják indokoltnak a háziorvosok bevonását az oltás megszervezésére, mert a várandós nő és a magzat egészségének védelme érdekében mindenképpen szükséges előzetes orvosi konzultáció, illetve egyéni mérlegelés az olthatóságról. A honlap szerint a háziorvosok megkapták a várandósok oltásával kapcsolatos szakmai ajánlásokat, így ismerik azokat a rizikófaktorokat is, amikor kifejezetten javasolt az oltás. Ennek tudatában a praxisukhoz tartozó várandósok közül ki tudják szűrni a különösen veszélyeztetett kismamákat, akiknek sürgetőbb az oltása.

Forrás: Czeizel Intézet, rcog.org.uk, vakcinainfo.gov.hu, UNICEF
Kiemelt kép: Getty Images