Ha az utóbbi időben úgy érzed, mintha egyre durvább szélviharok lennének, bizony nem tévedsz. Fokozódó, extrém szélsebességű viharokat és ezzel együtt növekvő viharkárokat hoz a klímaváltozás Magyarországon – olvasható Péliné Németh Csilla meteorológus, a földtudományok doktora a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon publikált cikkében. A Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat (MH GEOSZ) meteorológus főtisztje arra hívta fel a figyelmet:
miközben a globális felmelegedés miatt az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld mindkét féltekéjén megfigyelhető, ezzel párhuzamosan nő a szélsőséges szeles események valószínűsége.
A Kárpát-régió hegyvidéki területeinek az átlagos szélsebességre vonatkozó trendvizsgálatai is minden hónapban csökkenést mutatnak.
Bár ez a csökkenés a modellek alapján a század végére is jellemző marad, ugyanakkor a viharok intenzitásnövekedése is várható. A szélsebesség csökkenésnek szerteágazó okai lehetnek, amelyek részletes feltárása folyamatban van. A cikkből kiderült, hogy többek között az alábbiak mind hatással vannak rá:
- földhasználat-változás és erdőirtás miatt változó felszíni érdesség
- az El Niño-jelenség
- a pólusok irányába tolódó ciklonpályák
- az energiaszállításért felelős légköri áramlásokban bekövetkezett változások
- a sarkvidékek gyorsabb ütemű melegedése, mely csökkenti a pólusok és az egyenlítői területek közti hőmérséklet-különbséget
Növekvő viharkárok
A meteorológus kiemelte: a Közép-Európára vonatkozó mérési adatok és modelleredmények alapján az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedésével Magyarország térségében növekedni fog a ciklontevékenységhez köthető viharok száma, így
Magyarországon is erősebb szélviharokra lehet számítani a jövőben.
Kitért arra is, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság éves jelentései szerint a viharkárokkal kapcsolatos beavatkozások száma országszerte emelkedő tendenciát mutat az utóbbi években. A tűzoltókat egy-egy viharos napon gyakran riasztják műszaki mentéshez autókra, háztetőkre, utakra kidőlt fák, leszakadó elektromos vezetékek, megbontott tetőszerkezetek miatt. Problémát okoz a viharokkal, viharciklonokkal együtt járó hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék is, mely elönti az alacsonyabban fekvő területeket, pincéket, aluljárókat. A jelentős anyagi károkat okozó viharokat kísérő jelenség a jégeső is, mely megrongálhat tetőket, autókat vagy megsemmisítheti a gyümölcsfák, szőlőültetvények termését. Az idei első jelentős jégesőt egy átvonuló hidegfront okozta április 22-én, melynek hatására Szlovákiában tornádó is kialakult – írta a meteorológus. Magyarországon legutóbb 2020 júniusában észleltek tornádót Sárospatak határában, amelyet valaki le is videózott, a felvételt pedig elküldte az RTL Klubnak. Az égi jelenség körülbelül 6-8 percig tartott és egy zivatarból alakult ki.
A gyengülő szélnek is megvannak a veszélyei
A melegedés mértéke a Kárpát-medencében kissé nagyobb a globális átlagnál. A Kárpát-medencében jellemző, hogy a környezetéhez képest sűrűbb hideg levegő megül a magas hegyekkel körülvett medencében és a napokig tartósan fennálló gyenge légmozgás elősegíti a közlekedésből, ipari tevékenységből vagy fűtésből származó légszennyező anyagok felhalmozódását az alsóbb légrétegekben.
A rossz levegőminőség miatt évente nagyjából 13 000 ember hal meg korábban Magyarországon, és mindannyian 4-6 hónappal kevesebb ideig élünk.
Az extrém hideg periódusok száma, hossza erősen csökken, míg a hőhullámok egyre gyakoribbá válnak. A télen jellemző gyakoribb ciklonokhoz köthető viharok száma is várhatóan csökken, de azok viszont intenzívebbek lehetnek. Nyáron a forróság erősen megterheli az emberi szervezetet, különösen amikor kis szélsebességgel, esetleg magas páratartalommal párosul. Ezen kívül valószínű, hogy kedvezőek lesznek a feltételek nyáron a zivatarok kialakulására, amelyben viharos, akár orkán erejű széllökések is előfordulhatnak. A meteorológus azt mondja, nehéz előrejelezni a szélviharokat, de a tendencia mindenképpen látszik.
Kiemelt kép: Getty Images, forrás: MTI, Másfél fok
