Sokan még mindig szemetesvödörnek tekintik a lefolyókat, és olyan dolgokat is beledobnak, beleengednek, amelyeknek nem ott volna a helye. Mik azok, amiket semmiképp ne dobjunk a csatornába és miért? A Fővárosi Csatornázási Művek kiadványából összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Ételmaradékok, használt olaj és zsiradékok

Több szempontból sem tanácsos a lefolyókon keresztül megszabadulni a felesleges étel­maradékoktól és elhasznált olajoktól és zsiradékoktól. Az olaj lerakódik a csövek falán, és mivel a zsír nem oldódik a vízben, ott is marad, majd egyre csak növekszik a lerakódott réteg. Így egyrészt dugulás lép fel, aminek elhárítása drága, ráadásul csak vegyszeresen oldható meg, emellett pedig a szennyvíztelepre eljutva az olaj szétterül a víz felszínén, még nagyobb károkat okozva ezzel a környezetnek. A szennyvíztisztító olajos végtermékét nem lehet termékeny iszapként használni, mert az olaj a föld légáteresztő képességét is tönkreteszi. A csatornarendszerbe került olaj a vécékbe helytelenül bedobált nedves törlőkendőkkel összeállva további dugulásokat is okozhat. Használt olajat és zsiradékot tehát soha ne önts a lefolyóba!

A használt sütőolaj a hulladékgyűjtő udvarokban és a MOL kijelölt töltőállomásain is leadható, illetve a Coop áruházak mellett bekapcsolódott a gyűjtésbe az ALDI is.

Magyarországon évente kb. 50 ezer tonna étolajat használnak el a háztartások és különböző konyhák, aminek jelenleg 2 százalékát gyűjtik vissza, pedig a használt sütőolaj szinte teljes egészében újrahasznosítható.
Hogy mit okoz a lefolyóba öntött zsiradék és olaj? Ezen a londoni csatornában készült videón remekül látszanak a több tonnás (!) zsírhegyek.

Az ételmaradékokat sem szabad(na) a lefolyóba dobni. A liszt, a tojáshéj, a kávézacc és a rizs szintén könnyedén eldugíthatják a lefolyót.

Nedves törlőkendők és maszkok

Már jó néhány éve népszerűek a nedves törlőkendők, a koronavírus-járvány viszont még egy extra lendületet adott használatuknak.

A nedves törlőkendőket használjuk arctisztításra, kéz- vagy felületfertőtlenítésre és egyéb takarítási célra, ezek azonban vagy soha, vagy csak nagyon sok idő után bomlanak le. (Fotó: Getty Images)

Nem árt azonban tudni, hogy ezek többsége egyáltalán nem, vagy csak nagyon sokára bomlik le, és a csatornába kerülő zsiradékokkal találkozva rekord méretű és rekordgyorsasággal kialakuló zsír­dugókat képez. A csatorna helytelen használatából eredő dugulások nemcsak a közcsatornát, hanem a lakossági házi csatornát sem kímélik. Ezek az üzemzavarok azon kívül, hogy nehezítik és lassítják a szolgáltató szenny­vízelvezetési tevékenységét, a háztartások elöntésével is fenyegetnek, hiszen a legki­sebb átmérőjű házi csatornarendszer dugul el a leghamarabb. Ezért közös érdek, a lakosság és a szolgáltató szempontjából is egyaránt fontos, hogy minél kevesebb csatornába nem való hulladék kerüljön a lefolyókba. Míg évekkel ezelőtt alig néhány esetben fordult elő emiatt dugulás, ez most már rendszeres. A Fővárosi Csatornázási Művek munkatársai a több mint 6000 kilométer hosszúságú budapesti csatornarendszerben, az átemelő­ és a végponti telepeken nap mint nap küzdenek a zsíros törlőkendők okozta ún. kócok felszámolásával, annak érdekében, hogy a naponta keletkező kb. 500 ezer köbméter szennyvizet folyamatosan és zavartalanul elvezessék. 

Mi van a maszkokkal?

Hogy az egyszerhasználatos maszkokat (akárcsak a tisztasági- és egészségügyi betéteket, pelenkát, tampont, óvszert stb.) ne dobjuk a lefolyóba, megint csak evidensnek tűnik, de nem árt, ha észben tartjuk, hogy még csak véletlenül sem a csatornába valók. Valójában sehova sem való a maszk. A Dél-Dániai Egyetem nemrég publikált kutatása szerint kb. 129 milliárd védőmaszkot dobunk el havonta világszerte (percenként 3 milliót). Természetesen rengeteg kerül az óceánokba is: egy hongkongi központú környezetvédelmi csoport jelentése alapján 2020-ban 1,5 milliárd eldobható maszk kötött ki a világ óceánjaiban, így rengeteg extra műanyaggal szennyezik az egyébként is terhelt tengeri élővilágot.

A maszkok nagy része mikroszálas műanyagból készül, így éppen a legnagyobb problémát jelentő műanyagszennyezéshez járulnak hozzá.

A Dél-Dániai Egyetem kutatói szerint lépnünk kell a katasztrófa megelőzéséért, hiszen a járvány óta a maszkgyártás oly mértékben felpörgött, hogy már-már elérte a műanyagpalackok szintjét. Viszont amíg a műanyagpalackokon feltüntetik, hogy milyen hulladéktárolóba dobjuk őket, addig a maszkokon nem, így ezek legtöbbször a vegyes hulladék közé kerülnek. Ez pedig veszélyes, mert ezek, szemben az idővel mikroműanyaggá széteső palackokkal, eleve mikroszálas műanyagokból készülnek, vagyis a műanyaggöngyölegeknél és nejlonzacskóknál is gyorsabban és könnyebben bomlanak a teljes táplálékláncot szennyező mikroműanyaggá. A kutatók javaslattal is előálltak, mégpedig azzal, hogy minden településen állítsanak fel külön maszkgyűjtő konténereket, hogy aztán az itt összegyűjtött maszkokat szigorúbb szabályok szerint kezeljék.

Az egyén szintjén pedig azt javasolják, hogy inkább újrahasználható, mosható textilmaszkokat viseljünk.

A valódi megoldást viszont az jelentené, ha biológiailag lebomló anyagokból készülnének a védőmaszkok.

Veszélyes hulladékok

Logikusnak tűnik, mégis fel kell rá hívni a figyelmet, hogy szigorúan tilos a lefolyókba önteni oldó-­ és irtószereket, növényvédő szereket, meg­maradt festékeket és gyógyszereket! A lejárt szavatosságú, vagy megmaradt gyógyszereket bármelyik patikában ingyen átveszik. A veszélyes vegyszerhulladékokat pedig jól lezárt csomagolásban a hulladékudvarokban lehet leadni. 

Csapadékvíz

Budapest egyes részein tilos az ingatlanok­ról a csapadékvizet a szennyvízcsatornába bevezetni. Ennek a szabálynak a betartása különösen fontos a klímaváltozás során egyre többször megtapasztalható özönvíz­ szerű esőzések elvezetése miatt. De hogy miért is?

A kizárólag csak szennyvíz elvezetésére kiépített közcsatorna több okból sem terhelhető csapadékvízzel.

Egyrészt azért, mert a nagy záporok a szennyvízcsatorna kapacitását meghaladva elönthetik a mélyebben fekvő ingatlanokat, másrészt azért, mert a tisztító telepek túlterheltté válnának. A kertes házakban érdemes a csapadék­ vizet összegyűjteni és a kert öntözésére felhasználni.

Kiemelt kép: Dreamstime, forrás: Fővárosi Csatornázási Művek Zrt., Tudatos Vásárló