Ha tudatosan figyeled a szórakoztatóipar fejleményeit, valószínűleg feltűnt, hogy milyen minták alapján lesz egy-egy témából trend. Van trend, amit kevésbé szívelünk, de olyan is van, ami nagyon is kedvünkre való. Ez utóbbiba tartozik az, hogy egyre több valós történelmi, irodalmi alakról, méghozzá koruk társadalmi szabályrendszerével szembemenő nőről készülnek filmek. Legutóbb ott volt például a Colette, Keira Knightley főszereplésével. Sidonie-Gabrielle Colette máig aktuális regények, novellák, esszék szerzője volt, Nobel-díjra is jelölték. És ugyan újságíróként az első világháború frontvonalából tudósított, foglalkozott a családon belüli erőszakkal, anorexiával, divattal, főzéssel, megjátszott orgazmussal (mindezt a múlt század elején), mégsem igazán találkozhattunk nevével irodalomórán. A Nők Lapja 2021/4. számának Korok rovatába Sándor Anna írt róla kiváló cikket. A Collette előtt a 2017-es Mary Shelley – Frankenstein születése szólt nagyot Elle Fanning főszereplésével, a film bemutatta, hogy alkotta meg egy 18 éves fiatal nő (ma már inkább lánynak mondanánk) a világ legismertebb gótikus regényét, sokak szerint az irodalomtörténet első horror művét Frankenstein, avagy a modern Prométheusz címmel.
Ezekre az inspiráló nőkre nagyon is szükség van, és ugyan az iskolában nem találkozunk velük, ez nem jelenti azt, hogy nem alkottak rendkívülit és hogy nem érdemes megismerni munkásságukat. Ez az új terület tehát, amit a filmesek végre felfedeztek, és ha az oktatási rendszer nem is öleli keblére ezeket a nőket, a szórakoztatóipar segítségével talán jobban megismerhetjük e nagyszerű alakokat.
Jön az Emily Brontë-film
Tavaly májusban jött a hír, hogy a középső Brontë nővérről, a 30 évesen elhunyt Emilyről is készül egy mozi, méghozzá a Szexoktatás (Sex Education) című zseniális sorozat egyik főszereplőjével, Emma Mackey-vel, aki a sorozatben a lázadó Maeve-et alakítja. A forgatás idén indult el, és sok mindent még nem tudni róla, eddig egyetlen képkocka került nyilvánosságra, amin Mackey látható korabeli öltözetben. A filmet Frances O’Connor írta és rendezi. Az 54 éves ausztrál rendező egyébként eddig színésznőként dolgozott, egyik leghíresebb szerepe az A.I. – Mesterséges értelem című filmben volt, de Golden Globe-díjra is jelölték a The Missing című, 2014 és 2016 között futó sorozatban nyújtott alakításáért. Nagyjátékfilmes rendezőként az Emily Brontë lesz az első munkája.
Egy szenvedélyes író fontos regénye
Emily Brontë története egyszerre legenda és rejtély, Frances O’Connornak pedig eltökélt szándéka, hogy rávilágítson az író életére két évszázaddal az 1848-ban bekövetkezett halála után. Nem csak a rendező szerint talány Emily élete, ez egy irodalomtörténeti talány is, hogy hogyan képes valaki, aki a 19. század első harmadában egy teljesen átlagos és unalmas életet élt Haworthben, a yorkshire-i lápvidéken, egy ilyen jelentőségű irodalmi alkotást létrehozni, mint az Üvöltő szelek. Anyjuk halála után a Brontë-nővéreket, Anne-t, Charlotte-ot és Emilyt, illetve fivérüket, Branwellt a nagynénjük nevelte.
Emily rendszeres iskolai oktatásban csak rövid ideig részesült. 1836-ban hat hónapig nevelőnőként dolgozott, majd Charlotte nővérével Brüsszelbe ment, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek tervezett nevelőintézetük vezetéséhez.
Két évet töltöttek ott, majd miután nagynénjük meghalt, a testvérek hazatértek, és Emily soha többé nem hagyta el otthonát.
Miután nővére, Charlotte felfedezte Emily verseit és rájött, hogy húga is költői tehetség, 1846-ban elhatározták, hogy mindhárom lánytetvér költeményeiből kiadnak egy gyűjteményt. Hogy elkerüljék a női írók elleni kortárs előítéleteket, írói álneveket vettek fel. Mind a hárman megtartották nevük kezdőbetűit.
Így lett Charlotte Currer Bell, Anne Acton Bell, Emily pedig Ellis Bell. Emily (akárcsak testvéreinek) egészsége mindig is törékeny volt, végül tüdőbajban halt meg 30 éves korában, miután a fivérük temetésén lebetegedett: végig lábon viselte a kórt, orvoshoz egyszer sem volt hajlandó fordulni.
Regényt csak egyet írt életében, ez volt az Üvöltő szelek, amelyet az egyetemes regényirodalom egyik legnagyobb és legjelentősebb alkotásának tartanak.
Elbeszéléstechnikai megoldásai messze megelőzték a kor irodalmát és már a 20. és 21. század prózáját előlegezték meg. És ugyan történetszövése romantikus, sokan az első modern angol regényként tartják számon a művet.
Először 1847-ben jelent meg az Ellis Bell írói álnév alatt. Sőtér István irodalomtörténész szerint Emily „az ábrázolás olyan szerencsés, majdnemhogy véletlen teljességét nyújtja, mint Dosztojevszkij-en kívül alig valaki”. Egyébként az összes Emily Brontë kutató felveti a kérdést, hogy hogyan volt képes ilyen pontosan megrajzolni a téboly és a szenvedélyek képét az, aki a kalandokat csak álmaiból ismerte. A rendező számára ez remek lehetőség, hiszen Emily Brontë izgalmas karakter, akinek az ambíciói nagyban túlnőttek korának lehetőségein. O’Connor így nyilatkozott a Hollywood Reporternek: „Emily Brontë munkája és szavai tele vannak szenvedéllyel, érzésekkel és ragyogó intelligenciával. Emily elképzelt életének megalkotásával újra élhet, legalábbis a közönség számára. Története egy fiatal nő története, akinek volt mersze saját magát alakítani, magához ölelni valódi természetét, a várható következmények ellenére. Nagyon izgatott vagyok amiatt is, hogy ilyen izgalmas, tehetséges, fiatal stábbal, ragyogó, intelligens és szellemes emberekkel dolgozhatok.”
A stáb
És ki ez a fiatal és szellemes stáb, akiknek O’Connor ennyire örül? A címszereplőt tehát Emma Mackey alakítja, mellette pedig Fionn Whiteheadet (Dunkirk), Oliver Jackson-Cohent (A Hill-ház kísértetei), Alexandra Dowlingot (Muskétások), Amelia Gathinget (A spanyol hercegnő), Gemma Jonest (Bridget Jones-filmek, Ammomite), Adrian Dunbart (A becsület védelmében) láthatjuk majd a főbb szerepekben. A jelmeztervező Michael O’Connor, aki ismerős már a kosztümös filmek és a Brontë nővérek világában, hiszen dolgozott már a Mia Wasikowska főszereplésével készült Jane Eyre-en és a Keira Knightley főszereplésével készült Hercegnőn is.
A filmet várhatóan 2022-ben mutatják be.
Kiemelt kép: nőklapja.hu, Getty Images