A védőoltás beadatása és a koronavírus-fertőzés megelőzése nemcsak az akut betegség rizikói miatt fontos, hanem azért is, hogy elkerüljük a Covid hosszú távú hatásait. Mi maradhat velünk a gyógyulás után, és mire kell figyelni a felépülést követően?
Bár nem törvényszerű, a koronavírusnak lehetnek hosszú távú hatásai is, olyannyira, hogy ezeket az USA-ban már külön szindrómaként, egyfajta tünetegyüttesként tartják nyilván. Ez a poszt-Covid, amit elhúzódó jellege miatt long Covidként is emlegetnek.
Főszerepben az erek
„A poszt-Covid nemcsak időseket érint, hanem fiatalabbakat, sőt ritkán ugyan, de akár gyerekeket is. Megjelenése nem függ össze azzal, hogy maga a betegség mennyire viselt meg valakit. Még egy tüneteket alig okozó koronavírus-fertőzésnek is lehet utóhatása” – mondja prof. dr. Falus András Széchenyi-díjas immunológus. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi növeli ennek rizikóját, de úgy tűnik, nem a kor és nem is az életmód. A kutatók most még csak találgatják a lehetséges okokat. Ha súlyosabb problémákat nem is, de felépülés után sokan tapasztalnak például általános levertséget és fáradtságot, alvási problémákat és izomfájdalmakat. A vírussal való találkozás után hat hónappal az elesettség, a terhelés utáni kimerültség és az agyi lassultság, tompaság a leggyakrabban észlelhető tartós tünet. Krónikus fáradság szindrómát persze más vírusfertőzések után is leírtak, de a pontos okát nem tudják. Hátterében valószínűleg összetett tényezők állnak, kialakulásában pedig szerepet játszhatnak vérellátási problémák is. Ha ugyanis az erek működése romlik a koronavírus okozta gyulladás miatt, kevesebb oxigénhez jutnak az izmok és a szív is, csökkenhet a szövetek oxigénellátása. Mindez komplex módon okozhat általános fáradékonyságot. Részben az erek gyulladására vezethető vissza az is, hogy a koronavírus-fertőzésből való felépülés után olyan problémák is jelentkezhetnek, amelyek túlmutatnak az általános gyengeségen.
