Bár a tizenévesek a TikTokot görgetik, a nagyszüleik pedig a Facebookkal próbálnak lépést tartani, egyértelmű, hogy a közösségi média szinte minden korosztály életében jelen van. A Viasat Savings 2020-as kutatása rávilágított, hogy a felhasználók felét pedig az sem zavarja, ha mindenki beleláthat a virtuális mindennapjaikba – az ezer résztvevőknek alig 50 százaléka használta ki, hogy egy mozdulattal priváttá teheti a profilját. „A fiatalokban és az idősekben egyvalami közös: a 18–24 év közöttiekre és az 54 évnél idősebbekre a legjellemzőbb, hogy nyilvános közösségimédia-fiókkal rendelkeznek” – mondta Kyrsten Holland szakértő.
A kutatásból az is kiderült, hogy résztvevők 71 százaléka szánt időt arra, hogy ellenőrizze a biztonsági és az adatvédelmi beállításokat, amikor csatlakozott egy közösségimédia-platformhoz. „Nem gondoltuk volna, hogy az emberek jelentős része igenis bajlódik a biztonsági beállításokkal – magyarázta Autumn Knowles, a vizsgáltatot végző cég munkatársa. – Biztató jel, hogy a felhasználók élnek a lehetőséggel, ha kontrollálhaják az adataik biztonságát.” A megkérdezettek fele ráadásul az elmúlt egy évben finomította is a biztonsági beállításait. De miért is kell olyan kényesen ügyelnünk minderre?
Fotó: Dreamstime
Attól függően, hogy mennyire figyelünk oda az adataink biztonságára az interneten, és mennyi információt osztunk meg magunkról a közösségimédia-oldalakon, ezeket az adatokat összegyűjthetik és felhasználhatják arra, hogy egy átfogó személyleírást készítsenek rólunk.
Kiberbűnözők kezébe kerülve az adataink különféle aljas célokra használhatók fel, vagy akár el is adhatják őket a dark weben.
Információinkkal könnyedén visszaélhet egy online zaklató vagy csaló is. Jó hír, hogy pár egyszerű lépéssel rendet tehetünk online életünkben, és csökkenthetjük digitális lábnyomunkat. Nem kell mindentől elzárkózva remetévé válnunk; elegendő, ha hozunk pár okos döntést, és egyensúlyt teremtünk adataink védelme és a kényelmünk között.
Ellenőrizzük a közösségimédia-profiljainkat és az adatvédelmi beállításokat
Az ESET kiberbiztonsági szakértői azt javasolják, hogy először nézzük meg, hogy ki tekintheti meg profiljainkat és milyen információkat láthat belőlük. Ehhez át kell bogarásznunk a különféle adatvédelmi beállítások listáit (amelyek ráadásul minden közösségi oldalon más helyen találhatók), de mindenképp megéri a fáradságot.
Ellenőrizzük az összes múltbéli és frissebb bejegyzésünket is – valószínűleg senkinek sem kell tudnia, hogy 12 évvel ezelőtt hol vacsoráztunk a barátainkkal.
Ez a feladat hosszadalmas lehet, főleg, ha sok évnyi posztot kell átnéznünk, de a dolog jó oldala, hogyha egyszer végigcsináljuk, biztosan elgondolkodunk azon, hogy a jövőben mit osztunk meg világgal. Ez a tisztogatás ráadásul azt is megakadályozhatja, hogy a nem kívánatos régi bejegyzéseink kísértsenek minket a jövőben, például egy állásinterjú során.
Ne hagyjuk ki a szelektálásból ismerőseink listáját sem
Elvégre nem mindegy, kinek adunk betekintést a magánéletünkbe. Kezdjük azoknak az idegeneknek az eltávolításával, akikre már nem is emlékszünk, majd folytassuk azokkal az ismerősökkel, akiket nem ismerünk túl jól és azokkal, akikkel sose szoktunk beszélni. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy „de mit árthat az, ha idegenek is látják a bejegyzéseimet?”– nos, ilyenkor érdemes átgondolni, hogy a posztjaink milyen sokat elárulhatnak rólunk. Ezt bizonyítja az az eset is, amelyben bűnözők különböző hírességek Instagram-fiókjait figyelték meg azzal a céllal, hogy megismerjék a szokásaikat, programjaikat, és ezen információk alapján kirabolhassák otthonaikat.
Ellenőrizzük az összes felhasználói fiókunkat, és tisztítsuk meg őket
Minden bizonnyal mindannyian regisztráltunk már olyan webshopokra, amelyeket csak egyszer vagy kétszer használtunk, vagy valamilyen fitneszapplikációra, főzőalkalmazásra, esetleg játékra… Nagy valószínűséggel ezek mindegyike különféle információkat tárol rólunk – a nevünktől kezdve a születési dátumunkon át egészen a telefonszámunkig.
A legtöbben a kényelem érdekében általában egyszeri bejelentkezéssel történő azonosítás segítségével – például a Facebook- vagy Google-fiókunkkal –, esetleg az e-mail-címünkkel regisztrálunk.
Ám szinte senki sem vezet fejben vagy fizikálisan egy listát az összes szolgáltatásról, webshopról vagy alkalmazásról, amelyre az évek során feliratkozott – ilyenkor segíthet az SSO opció a visszaemlékezésben. Akár a Google-, a Facebook- vagy az Apple-fiókunkat használtuk ezeknél a bejelentkezéseknél, mindegyikük lehetőséget nyújt arra, hogy megnézzük azoknak a harmadik féltől származó alkalmazásoknak a listáját, amelyeknek valaha hozzáférést adtunk a fiókunkhoz. Erről a listáról törölhetünk mindent, amit már nem használunk.
Tegyük rendbe hírlevél-feliratkozásainkat
Legyünk őszinték: a legtöbben a regisztrációk során nem olvassuk el az apró betűs részeket, csak automatikusan rákattintunk arra a gombra, amely a leggyorsabban végigvezet minket a regisztrációs folyamaton. Emiatt végül e-mailek százai érkeznek postaládánkba, amelyeket valószínűleg sosem fogunk elolvasni.
Érdemes ezekről leiratkozunk, és egy külön e-mail-címet létrehoznunk, amelyet csak az egyszeri vásárlásokhoz használunk.
Ez két előnnyel is jár: így a fő e-mail-fiókunk megmarad a fontos dolgoknak, másrészt „egy fedél alatt” áttekinthetjük az összes egyszeri online vásárlásunkat, míg az adataink biztonságban maradnak.
(Kiemelt kép: Dreamstime)
