Nem sokat tudok a karatéról. Voltam néhány rokongyerek kiskori karate bemutatóján, és láttam a Kill Billt is, de mint kiderült, az nem is karate, hanem kungfu. És a rokongyerekek teljesítménye sem feltétlen mutatta meg a karate igazi arcát. Aztán egyszer véletlenül megláttam Fodor Amirát, cikkünk főszereplőjét karatézni, és úgy döntöttem, ezt másnak is látnia kell.

Közben azt is megtudtam, hogy a tokiói játékokon az olimpiai sportágak közé kerül a karate, úgyhogy ekkor már végleg biztos voltam benne, hogy a karatéról többet kellene tudnunk. De térjünk vissza Amirához. Amikor az említett bemutatót láttam, nem volt versenyhelyzetben, igazából néhányunk unszolására vágott bele a rögtönzött bemutatóba, és őszintén megmondom, lehidaltam. Először is nem volt ellenfele, egyedül csinálta, és úgy is teljes értékűnek tűnt a produkció. Akkor tudtam meg, hogy a karaténak létezik egy olyan fajtája, hogy kata, és a katában nincs ellenfél. Másrészt a 13 éves lány annyira összeszedett, fegyelmezett, pontos és komoly volt, amilyet ritkán látni. Akik értenek a karatéhoz, azoknak ez nyilván nem újdonság, de az ellenfél nélküli karate, azaz a kata ugyanolyan népszerű ága a karaténak, mint a kumite, amelyben párbaj folyik.

Kis japán nyelvlecke

A karaténak valójában három pillére van: a kihon, a kata és a kumite. A kihon az alap mozdulatokat takarja, a karate hagyományos bázistechnikáit, a kumite pedig a párbaj, amelyben az ellenfelek a harcművészet különböző elemeit használják. A katát már nehezebb lenne egy félmondattal leírni. Maga a szó egyébként azt jelenti japánul, hogy forma. „A legtöbb ember, ha meghallja, hogy karate, általában másra gondol, mint amit én csinálok – kezdi a magyarázatot Amira. – A kumite sokkal ismertebb, az maga a harc, ami versenyen úgy néz ki, hogy két ember egymás ellen küzd, de a harcnak nagyon szigorú szabályai vannak. Fejre például nem is szabad ütni, az ütés előtt tíz centivel meg kell állítani a kezet, különben pontlevonás vagy intés jár. Rúgni is lehet, de ennek is nagyon kötött szabályai vannak.

A kata pedig egy betanult formagyakorlat, amit sokkal kevesebben ismernek. Több fajtája is létezik, de ezek már meglévő formagyakorlatok, és ezeket nem lehet megváltoztatni, csak finomítani, fejleszteni és magadra szabni.

A katáknak rengeteg féle stílusa ismert, és minden stíluson belül is többtucat formagyakorlat van, szóval a karaténak ez is nagyon változatos része.”

Amiráék egyébként négyen vannak testvérek, ő a legnagyobb, és először az öccse kezdett rajongani a karatéért. „Én másodikos voltam, az öcsém elsős, és ő rögtön az első nap sírva jött haza az iskolából, hogy miért nem csomagoltunk neki karate ruhát, mert ő már szeretett volna rögtön karatéra menni – meséli Amira. Ő volt, aki először kipróbálta, és annyira tetszett neki, hogy meggyőzött engem is, hogy menjek el vele a következő edzésre. És akkor már ott ragadtam. Sokáig én is csak kumitéztem, általában mindenki azzal kezdi, és sokkal többen is vannak, akik ezt a formáját űzik. A kata kicsit nehezebben tanulható és tanítható, és a kumite népszerűbb is.”

„Már az elején láttuk, hogy Amira nagyon elhivatott. Elsősorban nem is a tehetsége volt lenyűgöző, hanem a szorgalma – veszi át a szót Amira apukája, Fodor Tamás. – Az első perctől nagyon komolyan vette, extrém szorgalmas azóta is, ha lehet, egyetlen edzést sem hagy ki. A legtöbben, akik karatéra járnak, a tradicionális edzést végzik, és a sensei-ek, azaz a mesterek csak néhányat emelnek ki közülük, akik aztán versenyeznek. Nekünk a fiúnkat, Artúrt és Amirát is kiemelték. Artúr azóta már abbahagyta a versenyzést, de Amira mind a kumitében, mind a katában nagyon kitartó volt, és nagyon hamar kiderült róla, hogy ez utóbbiban is nagyon tehetséges. 14 éves kora körül általában mindenkinek el kell döntenie, melyiket választja. Olyan energiát jelent az edzés mindkettő esetében, hogy általában mindenki inkább elköteleződik az egyik ága felé. Vannak extrém példák, akik világversenyen is mindkettőben versenyeznek, de ez elenyésző. Az edzői, Hübner András és Nagy Botond szeretnék, ha Amira kumitézne is, de ő egyre inkább a kata felé húz. Egyébként hatszoros korosztályos magyar bajnok, ebből két kumite és négy kata győzelme volt.”

Karate online

Amira fejlődésében és a nemzetközi porondon való aktív részvételében – ha lehet ilyet mondani – kimondottan segítő tényező volt a világjárvány. Bár az edzések a KSI-ben is leálltak, Amira edzője, Nagy Botond, aki maga is aktív kata versenyző (sőt ő küzd az olimpiai kvalifikációért is), megkereste Amiráékat, hogy a felszabadult idejében szívesen foglalkozva vele külön. Így az elmúlt egy évben még egy fiúval közösen rengeteget edzettek hárman, és ez nagyon sokat számított a lány fejlődésében.

A kata naponta nagyjából három óra edzést jelent: technikai és fizikai edzések is vannak, hiszen a katák kivitelezésében a szépség is ugyanolyan szempont, mint az erő.

Ez egy olyan sport, amely megköveteli, hogy a versenyző nagyon ott legyen fejben, ezért relaxációkat is szoktak csinálni. Amira apukája szerint a kumiténak és a katának teljesen más fizikai hatása is van. „A kata sokkal terminátorosabb, a versenyző minden porcikája folyamatosan be van feszítve, és a karaténak ebben az ágában nincsenek is súlycsoportok. A katásokról, ha rájuk nézünk, elsőre az látszik, hogy a testzsírszázalékuk nulla, de ez nem minden, valójában terminátorok” – mondja Tamás.

Amira és a világ

A karate – ezzel nehéz lenne vitatkozni – alapvetően a japánoké, és ők is a legjobbak benne. Ezért is került be most az olimpiai sportágak közé, és ezért is fog valószínűleg a következő olimpiára kikerülni onnan, hiszen az játékoknak otthont adó ország mindig választhat sportágat a saját preferenciái szerint. Érdekes egyébként, hogy az olimpiára mindössze tíz versenyző juthat ki az egész világból, és abból csak egy lesz japán, úgyhogy érdemes lesz majd nagyon szurkolni Amira edzőjének, hogy sikerüljön neki a kvalifikáció, és ott lehessen ebben a rettentően szűkre szabott karate elitben.

Amira egyébként júliusban lesz 14 éves, és hivatalos ranglista csak 14 éves kor felett létezik. Az online versenyzés azonban lehetőséget adott számára, hogy összemérje tudását a többiekkel a nemzetközi színtéren.

Igaz, hogy a japánok nem versenyeznek online, de az elmúlt egy évben voltak többek között indonéz, amerikai, indiai és kanadai ellenfelei is. A katának különösen kedvez az online versenyzés, hiszen mindenki el tudja készíteni a videót a saját gyakorlatáról és be tudja küldeni, más tulajdonképpen nem is kell hozzá. „Amikor Amira elkezdett az online világban versenyezni, izgalmas volt neki is, de nekünk is szülőként, hogy kitágult a világ, és végre nem ugyanazzal az 5-10 emberrel versenyzett, akikkel offline versenyeken szokott – mondja Tamás. – Ennek a versenysorozatnak volt egy világranglistája, ami persze kicsit szubjektív, mert a helyezések nagyban függtek attól is, hogy ki hány versenyen indult el, mindenesetre Amira csak négyen indult, de sikerült a ranglista 15. helyét elfoglalnia. A ranglistáról egyébként le tudta győzni a második, a harmadik és az ötödik helyezettet is. Az online versenyzéssel most leállt, most az EB-re való kijutásra fókuszál, amire elég jó esélyei vannak, pedig jelenleg nem is a saját korcsoportjában versenyez, hanem a nagyobbakkal, hiszen épphogy betölti majd a 14-et a bajnokságra.”

Arra a kérdésre, hogy mennyire játszik Amira életében fontos szerepet a karate, apukája csak annyit mond, „fanatikus”, Amira pedig helyesel. „A suli és az edzések, ez az életem” – mondja.

Kiemelt kép: Unsplash