10%-kal többen vannak azok, akik olvasnak online híreket, mint két évvel ezelőtt, és a TikTok népszerűsége is megugrott: a harmadik leggyakrabban használt csatorna lett a fiatalok körében. Többek között ez is kiderült a „Magyar Tinik a neten 2021” online felmérésből, amit csaknem ötezer 14-25 éves fiatal töltött ki.

Megdöbbentő tény, miszerint a tinik csaknem fele (49%) naponta négy óránál többet szörfözik – a járványhelyzet alatt szükségessé vált digitális oktatáson kívül. Két évvel ezelőtt ez még csak 40% volt. A telefonjukat nyomkodják a legtöbbet, első helyen ugyanis a közösségi média használata áll, de szorosan követi ezt a chatelés. Csak a harmadik helyre futott be a barátokkal való személyes találkozás. Negyedik helyen szerepelnek a családi programok, ötödik legnépszerűbb elfoglaltság pedig a streaming csatornákról sorozatok, filmek nézése.

Ki üzent?

A megkérdezett tinik 57%-a csak ritkán, leginkább hivatalos ügyekben ír e-mailt. Kommunikációra leginkább a chat csatornákat veszik igénybe, a Messenger népszerűsége még a közösségi média platformjait is megelőzi. A szülők egyik gyakori félelme, hogy a gyereküket idegenek környékezik meg a világhálón. Nem alaptalan ez a félelem, ugyanis

a válaszolók 89%-a mondta azt, hogy előfordult már vele, hogy olyan személytől kapott üzenetet, akit igazából nem ismer. Ráadásul 44%-kal ez gyakran megtörténik.

Gyakori zaklatás

Minden második tini (51%) érezte már úgy, hogy valaki zaklatja a közösségi média felületeken. Ez 7%-kos növekedés a két évvel ezelőtti adatokhoz képest – akkor 44% mondta azt, hogy érzékelt már zaklatást. A zaklatás egy következő lépcsőfoka lehet, ha a fiataloktól erotikus fotót kérnek. A válaszolók több mint fele (51%) szembesült már ilyen esettel, de még többen vannak azok, akik kaptak már erotikus fotót chaten – 56% az arányuk. A megkérdezettek több mint egyharmadával (34%) több alkalommal is megesett ez.

Fokozódott bántalmazás

Az UNICEF Magyarország 2020-ban készült online feltérképezése alapján a válaszadó gyerekek 60%-át csúfolták már a neten, a megkérdezett lányok 55%-a pedig zaklatást is tapasztalt az online térben, míg a fiúk esetében ez az arány 27%-os. Az internetes bántalmazás már az egészen fiatal kiskamaszok, a 10-12 éves gyerekek körében is megjelenik, tehát nem csak az idősebb kamaszok vannak ennek a veszélynek kitéve, amiről sokszor sem a szülők, sem a pedagógusok nem tudnak.

Mivel a koronavírus-járvány hatására az online jelenlét tovább nőtt, a lehetséges bántalmazás esélye is fokozódott.

A virtuális felületeken ugyanis a zaklatótól nem lehet fizikailag eltávolodni, a bántalmazás nem szűnik meg hétvégén vagy az iskolai szünetben. A képeket bárki lementheti, és bármikor újra feltöltheti különböző felületekre, a különböző közösségi oldalakon pedig akárhány profil létrehozható, és ezekről újabb és újabb üzeneteket lehet küldeni a kiszemelt áldozatnak. A bántalmazással járó megalázottság érzése sokkal fájdalmasabb lehet a gyereknek, ha még azt sem tudja, pontosan kikhez jutott el.

Mentális, fizikai tünetek

Az online zaklatás, csakúgy, mint a többi bántalmazási forma, rossz érzéseket kelt a gyerekekben, aláássa az önbizalmukat, az önértékelésüket, súlyos esetben meglévő barátaiktól is elszigeteli őket. Odafigyeléssel könnyen kiszűrhetjük, ha a gyerekek bajban vannak, hiszen szorongani kezdenek, feszültté válhatnak. A folyamatos stresszhelyzet és az, hogy nem élhetik a megszokott, hétköznapi életüket a zaklatás miatt, kihatással lehet a teljesítményükre is. Szétszórttá válnak, nem teljesítenek úgy az iskolában, mint korábban, elszakadnak a korábbi kapcsolataiktól, az is előfordulhat, hogy még velünk, a szülőkkel is felbomlik a bizalmas viszony.

A feszültség hosszútávon egészségkárosító hatású, mentális, pszichés betegségekkel és valódi fizikai tünetekkel is járhat.

A kiskamaszok önkárosító magatartással reagálhatnak a nehézségekre, magukban keresve a hibát, étkezési zavarok alakulhatnak ki náluk, vagdosni kezdhetik magukat, vagy a legsúlyosabb esetben akár valóságosan is a saját életük ellen fordulhatnak.

Van megoldás

A szülők úgy tudnak segíteni a gyerekeken, ha elsősorban megértik és elfogadják az online világ térnyerését a mindennapi életben. Ha elvesszük a gyerekektől az elektronikai eszközöket, letöröltetjük a közösségi oldalról a profiljukat, vagy rendszeresen beleolvasunk a levelezésébe, azzal valójában nem tudjuk kontrollálni a helyzetet. A gyerekeknek ráadásul ugyanúgy joguk van a magánéletükhöz, így a levelezésük folyamatos ellenőrzése jogilag is aggályos, és a mindenki által használt kapcsolattartási formáktól való elszakítással is csak kárt okozunk. A szülők elsődleges eszköze a beszélgetés. Ez nem számonkérést jelent, és nem is egyszeri, nagy nekirugaszkodást.

Az a fontos, hogy az internetről való beszélgetés jelen legyen a mindennapokban és a gyerekek érezzék, hogy velünk nyugodtan megoszthatnak bármit, nem lesznek elutasítva. Ha a gyereket már zaklatják az interneten, arra kell bátorítanunk, hogy beszéljen a problémájáról.

Mellette kell állnunk, támogatnunk kell őt, és közösen kell megoldást találnunk a helyzetre. Ebbe be kell vonni a gyereket körülvevő más felnőtteket és gyerekeket is, különös tekintettel azokra a gyerekekre, akik szemlélőként vannak jelen a bántalmazás körforgásában, akik ott vannak a közelben, látnak mindent, de nem avatkoznak be. A velük való beszélgetés lehet az egyik kulcsa a helyzet megoldásának, a bántalmazó és a bántalmazott mellett nagyon sokan vannak, akiket néma tömegből aktív támogatóvá lehet tenni.

Sztárok a cyberbullying ellen

Az UNICEF folyamatosan dolgozik az internetes bántalmazás visszaszorításáért. 2018-ban indult első #nemvagyegyedül kampányuk, amelyben hírességek személyes video üzenetben válaszoltak, adtak tanácsot olyan gyerekek anonim megkeresésére, akik már voltak cyberbullying áldozatai. Az egyéni válaszadás mellett a program részeként arról is beszéltek, hogy nekik milyen online és offline bántalmazásokat kellett átélniük akár gyerekkorukban, akár karrierjük során, és azt is elmondták, hogy ők milyen módszerekkel jutottak túl rajta. A kampány folytatásaként 2020-ban szintén számos híresség vállalta, hogy a fontos ügy mellé áll. Mindannyian más műfajban, más közönséghez és másként szóltak, azonban összekötötte őket, hogy nagyon népszerűek a fiatalok körében, így hatékonyan tudták eljuttatni a #nemvagyegyedül üzenetét a társadalom minden rétegéhez.

Életre kelt chatek – Elek Ferenccel és Kerényi Miklós Mátéval a UNICEF jóvoltából:

Forrás: Be Social digitális ügynökség, UNICEF