A párom üzent a halála után
„A páromat nagyon megviselte az édesanyja elvesztése. Mi akkor kerültünk össze, amikor az anyukája már nem élt, csak hallomásból ismertem őt. Amikor a férjem is eltávozott az élők világából, akkor álmomban megjelent. Az álmom a következő volt: egy emeletes házból jött ki a férjem, a jobb oldalán belekarolt egy hölgy, akinek vállig érő, göndör, őszes haja volt. A társam azt a ruhát viselte, amit itt, a földi életében nagyon szeretett. Nem szólt semmit, csak mosolygott. Egy út választott el tőlük. Szemben álltunk egymással, de nem tudtam, hogy mit gondoljak, ki ez a hölgy. Majd búcsút intettünk. Némi féltékenység támadt bennem a nő miatt. Aztán az ébredés után beszámoltam a sógornőmnek az álmomról. Ő személyesen ismerte az anyósunkat, és amikor leírta, hogyan nézett ki, akkor értettem meg, hogy a férjem ezzel az álommal akarta közölni, hogy a túlvilágon már együtt van az édesanyjával, és boldog.”