Sportolás, napozás, vizsgázás és stresszes munkahelyi szituáció közben természetes, hogy izzadunk. Ha azonban a verejtékezés már egészen hétköznapi helyzetekben is kellemetlenséget okoz, érdemes tenni ellene. Az orvostudománynak köszönhetően ma már különböző megoldások közül választhatunk egyéni helyzetünk, pénztárcánk, de leginkább orvosunk tanácsa alapján. Áts Anna írása.

Aki került már kínos helyzetbe a ruháján megjelenő terjedelmes folt vagy a pókerarca ellenére az izgalmát leleplező izzadt tenyere miatt, talán feltette magának a kérdést: vajon miért szúrt ki vele a természet ennyire. A bosszankodás helyett ilyenkor érdemes felidézni, hogy az izzadás fontos szerepet tölt be szervezetünk hőszabályozásában. Az elpárolgó verejték hűti a testünket, így segíti elő hőmérsékletünk állandóságának fenntartását. Attól függően, milyen külső vagy belső hatások érnek minket, a verejtékezés mértéke is változik.

A külső környezet hőmérséklete, a sporttevékenység, a stressz, de akár a csípős ételek vagy alkohol fogyasztása is aktiválhatja a verejtékmirigyeket, ezáltal megindítva az izzadást. Hőháztartásunk folyamatos szabályozásáról 3 millió verejtékmirigy gondoskodik, közülük az apokrin mirigyek a szőrtüszők közelében helyezkednek el, és a verejték szagáért is felelős váladékot választanak ki. Az ekkrin mirigyek pedig szagtalan verejtéket termelnek, és a teljes testen megtalálhatók, de számuk a homlok, a tenyér és a talp területén a legmagasabb.

Hiperhidrózis

Orvosi értelemben akkor beszélünk túlzott izzadásról, vagyis hiperhidrózisról, ha a páciens olyan helyzetekben is fokozottan verejtékezik, amikor a körülmények ezt nem indokolják. A hiperhidrózis érinthet csupán egy bizonyos testrészt, akár csak a kezet, a lábat vagy a hónalj területét.

Mi számít kórosnak?

„Az izzadásnak különböző lépcsői vannak. Akadnak, akik felmennek egy hegyre, amitől megizzadnak, és már ezt is túlzásnak érzik, pedig ez természetes folyamat. De ha például egy beteg lefekszik a kezelőasztalra, és a papírlepedő abban a pillanatban átázik alatta vagy kézfogáskor olyan vizes a keze, mint ha épp most mosta volna, de nem törölte meg, felmerül, hogy pszichológiai kezelésre van szüksége – mondja dr. Csoszánszki Nóra bőrsebész. – Orvosi értelemben tehát akkor beszélünk túlzott izzadásról, vagyis hiperhidrózisról, ha a páciens olyan helyzetekben is fokozottan verejtékezik, amikor a körülmények ezt nem indokolják. A hiperhidrózis érinthet csupán egy bizonyos testrészt, akár csak a kezet, a lábat vagy a hónalj területét. De olyan páciens is van, akinek például csak az egyik lábán jelentkezik a túlzott izzadás.”

Életmódbeli tényezők

Sokunknak ismerős a szekrény előtt törölközőben ácsorogva – akár csak fejben – az égbe kiáltott kérdés: „Mit vegyek fel?!” Amikor erről döntünk, érdemes az esztétikai és kényelmi szempontokon kívül azt is figyelembe venni, hogy az adott darab mennyire szellőzik jól, és milyen anyagból készült. Amikor csak tudjuk, részesítsük előnyben a pamut, illetve a jól szellőző ruhadarabokat.
„A megfelelő szellőzés hiányának szerepe van a kellemetlen testszag kialakulásában is, mert a nem megfelelő ruházatban a kellemetlen szagért felelős kórokozók jobban tudnak szaporodni. Jó ötlet lehet a B12-vitamin pótlása is, ugyanis a kellemetlen illat ennek hiányából is fakadhat. A fontos életmódbeli tényezők között szerepel még a stressz és az esetleges szorongás enyhítése is: pszichológus vagy pszichiáter szakember segíthet a tünetek megszüntetésében, akár szorongásoldó vagy antidepresszáns kezeléssel. Jó szívvel ajánlható a jóga gyakorlása is, ami minden olyan állapot esetén hatékony, amit rossz beidegződés okoz – amilyen az izzadságmirigy túlzott reakciójából adódó fokozott izzadás is. A rendszeresen gyakorolt jógával már egy év alatt változást érhetünk el nemcsak túlzott izzadás, de például rendszeres fejfájás esetén is” – ismerteti a szakértő.

Mindemellett érdemes az étkezésre is odafigyelni, a csípős ételek, a forró italok, az alkohol, a hagyma vagy a fokhagyma mind fokozhatják az izzadást. Ugyanakkor 2,5–3 liter folyadék elfogyasztása számos más jótékony hatása mellett az illatunkat is jó irányban befolyásolhatja.

Dezodorok, izzadásgátlók

A legtöbben szinonimaként használjuk ezeket a szavakat, pedig a két termék különböző funkciókat lát el. Míg az izzadásgátlók elsődleges szerepe a nevükhöz méltóan a verejtékezés mértékének csökkentése – az izzadás körülbelül 20%-át lehet így megakadályozni –, a dezodoroknak inkább a kellemetlen illatok elfedése a feladata.
„A dezodorok és izzadásgátlók összetétele gyakran kerül heves viták kereszttüzébe, a két leggyakrabban vitatott összetevő az alumínium és a parabén – folytatja a szakértő. – Ezek közül azonban az egyik esetében sem bizonyított, hogy veszélyes lenne az egészségre, így nyugodtan választhatunk az ízlésünknek megfelelő izzadásgátlót vagy dezodort, a bevizsgált és kereskedelmi forgalomban kapható termékek a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint biztonságosak.
Bizonyos megfontolásokat azonban jó észben tartani, az alkoholos szereket például mindenkinek (de kiváltképp az érzékeny bőrűeknek) érdemes elkerülni az alkohol gyulladásfokozó hatása miatt. Az illatanyagok pedig allergiát okozhatnak, ezért jobb lemondani róluk, mivel jelenleg az allergiák mintegy 20%-át az illatanyagok okozzák. Hintőpor helyett pedig ajánlott inkább a folyékony állagú kozmetikumok használata.

A nem megfelelő minőségű, por állagú izzadásgátlók ugyanis eltömíthetik a pórusokat, ami fokozhatja a hidradenitisz kialakulásának kockázatát,

ami igen fájdalmas duzzanat formájában jelentkezik a hónaljban. Ha ezt az állapotot sikerül időben elkapni, otthon is lehet rajta segíteni hűtéssel (15–20 percre helyezzünk rá vékony textilbe csomagolt mirelit árut vagy jégakkut), gyulladáscsökkentő krémmel, fertőtlenítéssel és szabad levegőztetéssel. Ha azonban a probléma nem szűnik meg, orvosi beavatkozásra, a tályog megnyitására van szükség.”

Betegségek kizárása

Amikor az életmódbeli változtatások és a kozmetikumok sem segítenek, érdemes orvoshoz fordulni a fokozott izzadás miatt. Mivel a túlzott verejtékképződés betegség tünete is lehet, fontos elsőként kizárni egy háttérben meghúzódó komolyabb kór jelenlétét.
„Laborvizsgálatot mindenképpen érdemes végeztetni, majd kérjük bőrgyógyász, bőrsebész, plasztikai sebész vagy a háziorvos segítségét – javasolja az orvos. – Komolyabb betegségek esetén más tünetek (például kézremegés, fogyás, hízás, kimerültség, ingerlékenység, érzékenység hidegre vagy melegre) általában korábban jelennek meg, mint a fokozott izzadás. Ha azonban a túlzott verejtékezés új tünetként jelentkezik, és nem vagyunk éppen szokatlanul nagy stressznek kitéve, indokoltak lehetnek további szakorvosi vizsgálatok.”

Kezelések a garantált sikerért

Miután kizártuk az esetleges betegségeket, és kiderült, hogy valóban magát a fokozott izzadást kell kezelni, különböző eljárások közül választhatunk a probléma megszüntetése érdekében.

Iontoforézis

A kéz vagy láb fokozott izzadása esetén jól bevált módszer az iontoforézis, amikor a problémás testrészt a páciens vízbe mártja néhány percre, ahol alacsony erősségű áram segít a verejtékmirigyek működésének gátlásában. Az eljárás nem jár fájdalommal, csak enyhe bizsergéssel. A kezeléseket eleinte naponta, kétnaponta ajánlott elvégezni, később heti egyszer. Fontos tudnivaló, hogy pacemaker, testen belüli defibrillátor és egyéb fémtárgyak, valamint terhesség esetén az eljárás tilos.

Botulinum toxin

„Ha a fokozott verejtékezés a hónaljban okoz problémát, az iontoforézis nem meg oldható, mivel az eszközt nem lehet a hónalj területéhez illeszteni – ismerteti dr. Csoszánszki Nóra. – Praktikus megoldás azonban a botoxkezelés, amikor nagyon kis dózisú (ez a toxikus dózis egy milliomod részét jelenti) botulinum toxint juttatnak a bőr felső rétegébe, amelytől az idegvégződés és a verejtékmirigy közötti kapcsolat időlegesen megszűnik, és nem indul be az izzadás. A hatás már néhány napon belül érzékelhető, de a kezelést bizonyos időközönként ismételni kell. Akiknél nagyon erős az izzadás, eleinte három havonta, később félévente jelentkeznek. Vannak olyanok is, akik egy darabig járnak, aztán 3-4 év után már nincs szükségük a kezelésre, szinte leszokik a kóros reflexről a szervezetük. A beavatkozás rövid, mellékhatással jellemzően nem jár, ám terhesség és szoptatás, illetve a kezelendő terület gyulladásos állapotai során nem végezhető el.”

Műtét és végleges beavatkozások

„Súlyos esetekben sor kerülhet műtéti, végleges megoldásra, úgynevezett szimpatikolízisre, amelynek során átvágják a karhoz vezető vegetatív (szimpatikus) idegrostokat, vagy képalkotó módszer (például CT) vezérlésével hő vagy kémiai úton roncsolják őket – mondja a bőrsebész. – Így nem jut el az ingerület a célszervhez, és az izzadás nem indul be. Ma már torakoszkópiával végzik a beavatkozást apró metszésekkel, a CT által vezérelt, rádiófrekvencia segítségével végzett eljárás pedig vágás nélküli.”

Fotó: Getty Images

Az interjú eredetileg a Nők Lapja Szépség 2021-es tavaszi számában jelent meg. A magazin május 12-től kapható az újságosoknál!