A tökéletes strandolás nem csak az időjárás függvénye, nagy szerepe van benne a többi strandolónak is, nem megfelelő viselkedésükkel ugyanis a lazulós napunkat könnyen stresszessé tehetik. Mivel a koronavírus-járvány következtében a legtöbben a távoli tengerpartok felfedezése helyett még mindig inkább a belföldi nyaralásra fognak szavazni, fel kell készülnünk arra, hogy a hazai vízpartokon és a strandokon nagyobb lesz a forgalom, mint valaha – így még fontosabb, hogy mindannyian betartsunk néhány illemszabályt.

Tartsuk a távolságot!

Még ha meggyőződésünk is, hogy a strand egy bizonyos pontjára kellene leterítenünk a napozógyékényünket – mert ott tudunk leginkább egyenletesen barnulni; közel van a kedvenc lángosozónkhoz; pár lépésre van tőle a zuhanyzó –, ne tegyük, ha azzal túl közel kerülnénk másokhoz.

Elvégre nem illik rámászni mások nyakára, különösen nem egy világjárvány idején. Ideális esetben 3-4 méterre kellene elhelyezkednünk a többi strandolótól

– persze minél később érkezünk, annál kevesebb lehetőségünk van válogatni. A távolságtartás pedig a vízben is érvényes, igyekezzünk másoktól néhány méterre lubickolni. Ha precízen betartjuk bőrgyógyászok ajánlását, miszerint délelőtt tíz és délután négy óra között nem tanácsos a napon tartózkodni, és csak késő délután megyünk ki a strandra, tisztelettel kell lennünk azok iránt, akik egész nap kint voltak. Ne telepedjünk mások elé, mert meglehet, hogy a partról figyelik a vízben pancsoló gyerekeiket. És ne állítsuk fel a napernyőnket úgy, hogy az másra is árnyékot vet, hiszen lehet, hogy ő még napozni szeretne.

Mérsékeljük a hangunkat és a zenénket!

Persze senki sem abban a hitben vált belépőjegyet a strandra, hogy ott majd síri csendben, meditatív állapotban fog tudni pihenni, de azért azt nagyon kevesen tolerálják, ha valaki üvöltve társalog mellettük vagy bömbölteti a hordozható hangszórójából a zenét. És akkor a csúnya beszédet nem is említettük… Az etikett szakértők szerint már csak azért is érdemes óvatosan bánnunk a szavakkal (és egyébként nem csak a strandon), mert a strandolás egy többgenerációs elfoglaltság, vagyis rengeteg gyerek vehet minket körül, a vízparton pedig nem opció a káromkodások kisípolása. Ami pedig a hordozható hangszórókat illeti: a kis méretűekkel, amelyeket a megfelelő hangerőn tartunk, nincs semmi baj, sőt, néhány strandoló még hangulatosnak is találhatja a halk muzsikát. A lényeg ezúttal is a mértékletességen van, szóval ne gondoljuk azt, hogy mi vagyunk a vízpart ügyeletes lemezlovasai.

Fotó: Fortepan / Nagy Gyula

Ne szemeteljünk!

A legjobb, ha a strandtáskánkba a naptej, a strandtörölköző és a váltás bikini mellé beteszünk egy szemeteszsákot is, amelybe majd gyűjthetjük a nap folyamán keletkezett hulladékot – a nassolnivalók csomagolását, a használt kézfertőtlenítő kendőt és bármi mást.

Ezt távozás előtt egy mozdulattal kidobhatjuk a kukába, így garantáltan nem hagyunk hátra szemetet.

Ha a strandon nem elég nagy a szelektív kuka, hogy napi több száz flakont és egyéb hulladékot elnyeljen, nem jó öltet mellé tenni a szemetünket, ugyanis a szél jó eséllyel széthord mindent, ami nem a tárolóban van. Ahelyett, hogy kockáztatnánk, hogy a szemét a vízbe kerüljön, vigyük inkább magunkkal a szemeteszsákot, és keressünk egy olyan kukát, amibe belefér, vagy dobjuk ki otthon.

Tartsuk kordában a gyerekeinket (és a kutyáinkat)!

Egy hosszú, izzasztó nap a strandon hajlamossá teszi a gyerekeket a hisztire, de az illemtan szerint ez sem ad zöld jelzést a család legfiatalabb tagjainak arra – legyen szó totyogókról vagy tinédzserekről –, hogy a körülöttük lévőket zavarják. Persze a legkisebbek esetében ilyenkor nem nagyon tudunk mit tenni, legfeljebb azt, hogy megpróbálunk velük félrevonulni… Az azonban különösen  illetlennek számít – és kiküszöbölhető –, ha a gyerekek a többi strandoló feje felett labdáznak: nemcsak azért, mert mások esetleg pihenni szeretnének, hanem mert rendkívül balesetveszélyes.

A szülőknek mindig szemmel kell tartaniuk a gyerekeiket, így elkerülhető, hogy a kicsik végiggázoljanak mások törölközőin, homokkal vagy kaviccsal dobálózzanak, és hasonlók.

De mit tehetünk, ha nem a mi gyerekünk, hanem valaki másé teszi tönkre a strandolásunkat? Az etikett szakértők szerint az apró bosszúságokat próbáljuk meg magunkban tartani, ám ha valós problémáról van szó, akkor az idegeinken táncoló gyerek anyukájához vagy apukájához érdemes fordulni – természetesen udvarias stílusban vázolva a helyzetet. És minden gyerekekre vonatkozó illemszabály tökéletesen érvényes kutyákra is, amennyiben kutyabarát strandon vagyunk.

(Kiemelt kép: Fortepan/Fortepan)