Érezted már úgy olvasás közben, hogy meginnál egy italt? Vagy azért, mert az író olyan atmoszférát teremtett, hogy szinte érezted a szóban forgó ital ízét? Vagy azért, mert az olvasottak olyan hangulatot ébresztettek benned, amely egy pohár italért kiált? Bármi is legyen az ok, összeállítottunk egy listát Herczeg Ágnes borszakértővel a teljesség igénye nélkül, néhány könyv és italpárosítással.

Lehet, hogy csak városi legenda, de régebben állítólag különböző baráti körökben divat volt úgy nézni a Dallast, hogy valahányszor a szereplők töltöttek egy italt maguknak, a nézők is megtették ugyanezt. Mese nincs, az érzékeink összekapcsolódnak, és amit látunk, hallunk, annak következménye van a szervezetünkre is. Amikor olvasunk, ez különösen igaz. Hiszen akkor nem is a látottak kapcsolják be az érzékeinket, hanem a képzeletünk. Elragadnak hangulatok, letaglóznak gondolatok, nevetünk és megrendülünk, szórakozunk és mélyre ásunk a gondolatainkban, bármi megtörténhet velünk.

Olvasni mindig élmény, és egyre inkább egy olyan kivételes állapot, amikor tényleg egyedül maradhatunk egy könyvvel, és csak rajtunk múlik, mivel tesszük még teljesebbé az egészet.

Én magam Haruki Murakami Köddé vált elefánt című novelláskötetének olvasása közben éreztem meg először, hogy az író olyan erőteljes hangulatot teremtett, amely képes lenne teljesen kiforgatni önmagamból. Bocsánat azoktól, akik a bakelitlemezek nagy rajongói, én mindig kicsit értetlenül álltam azelőtt, hogy a technológia fénykorában még van kedve bárkinek is ezekkel vesződni. Aztán jöttek ezek a novellák, amelyeknek a cselekményére már nem is emlékszem, csak arra a rengeteg bakelit lemezre és japán dobozos sörre, amelyet a szereplők, különböző történetekbe ágyazva folyamatosan feltesznek és felbontanak. Ahogyan a bakelit lemez, úgy a sör is meglehetősen távol áll tőlem, ezeknek a novelláknak a hatására azonban nyitva maradt bennem egy olyan kérdés, hogy vajon tényleg sorsfordítóvá tehetnék-e egy jellegtelen délutánt, ha – Murakami karaktereihez hasonlóan – sört bontanék és feltennék egy lemezt.

Íme 11 könyv és 11 (vagy annál is több) ital, amely jól fog esni akár nyaralás vagy egy délutáni, szundikálással egybekötött kerti olvasgatás közben. Vagy bármikor máskor.

1. Egri csillagok egri borokkal

Nyakunkon a nyár és a kötelező olvasmányok időszaka. Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye az egyik legeslegnépszerűbb regény a magyarok körében, bár nem elhanyagolható részlet, hogy rendszerint gyerekkorunkban olvassuk, amikor ugyebár az alkohol nem opció. Viszont felnőtteknek sem utolsó élmény a könyv, akár nosztalgiából, akár azért, mert esetleg szeretnénk besegíteni gyerekünknek a többszáz-oldalas történetben való eligazodásban. És bár adná magát, hogy ha boroznánk mellé, akkor egy palack egri csillaggal vágjunk bele, Herczeg Ágnes szerint azonban az olvasmány kimondottan egri bikavérért kiált, a véres küzdelem és a legyőzhetetlen virtus miatt. Persze az egri hősök emlékére bármikor jól eshet a bikavér fehér „párja”, az egri csillag is, amely különben egy meglehetősen új fehérbor, alig tíz éve van a piacon.

(Fotó: Getty Images)

2. Bridget Jones esete a Chardonnay-val

Akár hiszik, akár nem, Bridget Jones tönkretette a Chardonnay renoméját Nagy-Brittaniában. A sikerregény sorozat első kötete 2001-ben jelent meg, és nagyon sok mindent megváltoztatott a nők életében. De ami most a mi szempontunkból még fontosabb, hogy végig nevén nevezték benne Bridget kedvenc borát, a Chardonnay-t, amely ennek következtében hirtelen óriási népszerűségnek kezdett örvendeni a bulizó fiatalok körében. Ez pedig nem tett jót a Chardonnay készítőknek, mert a karakter hatására az addig elegánsnak és kifinomultnak tartott fehérborból egy csapásra olyan ital lett, amely az esetlen, felelőtlen és éretlen magatartást idézte fel mindazokban, akik valamilyen formában találkoztak Bridget Jones alakjával. Persze ha valaki emiatt rosszabb bornak tartja a Chardonnay-t, az legyen az ő problémája. A kétezres évek egyik legsikeresebb női regénye akkor is hatványozottan viccesebb néhány pohár Chardonnay társaságában.

3. Borgőzös bujdosás Szerb Antal módjára

Ha hangulatteremtésről van szó, akkor Szerb Antal érdemeit nyilvánvalóan senki sem vitatja, főleg, ha az Utas és holdvilág című regényéről van szó. Amikor a főhős, Mihály, „véletlenül” leszáll a vonatról olaszországi nászútja közben, és előbb Toszkána, majd Umbria legmélyebb bugyraiban keresi lelki békéjét, bujdosását olasz borok kísérik. A regény olvasásához adja magát egy Chianti, amelynek termőterülete magában foglalja Firenzét, Arezzót, Sienát és Grossetót, amely helyeken hősünk is megfordul. De azt se felejtsük, hogy a nászút Velencében kezdődik, így igazán bölcs döntés egy Velence környékéről származó pinot grigióval nekiülni a baljósan kezdődő, ám mindvégig lebilincselő történetnek.

4. Dosztojevszkijt csakis sok-sok tanninnal

Igen, tudom, a bevezetésben azt sugalltam, hogy (könnyű) nyári olvasmányokról lesz szó, de ez nem teljesen igaz. Hiszen azok sem maradhatnak javaslat nélkül, akik a súlyos olvasmányokat szeretik, nehéz borok társaságában. Heczeg Ágnes a Bűn és bűnhődéshez például mindenképp egy nagyon tanninos bort választana, hogy – akárcsak a regénynek a fejünkben – a bornak is legyen súlya a szánkban, és lehessen azt jó hosszan érlelni. Egy magas alkoholtartalmú, fahordós érlelésű, sűrű szövésű, például villányi cabernet sauvignon tökéletes választás, ha a lelkiismeret nagy kérdéseire keressük a választ Dosztojevszkij vezetésével.

5. Tölthetek egy teát, kedves Jane Austen?

Még mielőtt bárki azt hinné, hogy igazán maradandó olvasmányélményt csakis borok kíséretében tudunk elképzelni, evezzünk kissé szolidabb vizekre, és lapozzunk bele a Büszkeség és balítéletbe vagy az Értelem és érzelembe. Elsőre csupa kellem és csupa báj, azonban ha mélyebbre tekintünk, ezekben a regényekben is ott vannak az élet nagy kérdései, egy nagyon sajátos, csak Jane Austenre jellemző atmoszférába ágyazva. Ha biztosra akarunk menni, egy angol teával biztosan nem fogunk mellé. De ne felejtsük, a cukor és a citrom most nem játszik, ide tej kívánkozik.

6. Dragomán György és a bőség zavara

Óriási népszerűségnek örvend Dragomán György Főzőskönyve, amellyel kapcsolatban az a szerencse, hogy magát a szerzőt is meg tudtuk kérdezni, milyen ital(oka)t javasol saját könyve mellé. „A Főzőskönyvhöz egy bor nem elég. Ábrándozó olvasáshoz gintonic javasolt, ha lehet, jó keserű házi tonikszörppel, borssal és uborkával, esetleg negroni, kandírozott narancshéj betéttel. Aztán ahány étel, annyiféle bor, mondok három kombinációt. A sült spárgához St. Andrea Napbor, a burgundi marhához Illés Gábor merlot-ja, a tejben sült libamájhoz pedig Disznókő Kapi aszú.”

Van olvasmány, amihez a gintonic dukál. (Fotó: Getty Images)

7. Szövevényes, mint Marquez

Sokrétű, bonyolult, esetenként akár nehezen is követhető történet, amiből mégis kirajzolódik valami nagyon tiszta, egyszeri és megismételhetetlen. A Száz év magány úgy élvezetes, hogy közben nagyon szövevényes, nagyon mély tartalmat ad, ami bárkit képes magába szippantani. Borszakértőnk szerint tökéletes kísérője egy argentin malbec.

8. Egy regény, egy délután, egy bor

Alessando Baricco Selyem című regénye pontosan az a könyv, amivel akár egy napsütéses, akár egy borongós délutánon belesüppedhetünk egy fotelbe, és az első szótól az utolsóig, egy ülésből végigolvashatjuk. A „selymes” történethez mi más is passzolhatna a legjobban, mint egy kifinomult, lélekmelengető kadarka?

9. Varázslathoz varázslat illik

Lássuk be, a Harry Potter kortalan kedvenc, és felnőttek is előszeretettel forgatják időről időre. Herczeg Ágnes szerint az ideális italválasztás (persze csak a nagykorúaknak) a gintonic, hiszen ahogyan a könyvben is varázslatosan változnak az ízek, úgy a gintonikban is tulajdonképpen ugyanez történik. Két furcsa italból, a ginből és a tonikból létrejön egy varázslat. Szakértőnk kimondottan ajánlja az Agárdi Chameleon nevű ginjét, amely hűen a nevéhez, megváltoztatja a színét, amikor tonikkal találkozik.

10. Gyilkosság fehérborral fűszerezve

Agatha Christie krimijeihez olyan bor illik, amelynek sok rétege van. Ezekben a regényekben sosem a véres gyilkosságon van a hangsúly, hanem a rejtély a lényeg. Ezért szakértőnk nem vörösbort ajánl, hanem somlói juhfarkot vagy egy érlelt olaszrizlinget. Komoly, sokrétegű, mégis nagyon is élvezhető borokat.

11. Abigél és a hárslevelű harmóniája

Szabó Magda Abigélje is olyan regény, amelyet hiba lenne az ifjúsági regények skatulyájába gyömöszölni. Ági szerint Bárdos Sarolta Tokaji hárslevelűje ideális választás hozzá. Az a pici maradék cukor, ami harmóniába hozza a sósságot, az a kicsi illat, ami kihozza a női vonalat mind fontos kiegészítői a tartalmas, mély és sűrű élménynek, amelyet Szabó Magda kínál, nemcsak az Abigélben.

A sort persze még nagyon hosszan tudnánk folytatni. Ha nyár, akkor előkerülnek a nagyon könnyed, nagyon könnyen emészthető könyvek, amelyekhez kiváló kísérő lehet egy Irsai Olivér, bár a szórakoztató lányregényekhez az Aperol Spritz, a Hugo és a többi borkoktél is nagyon jól illik. A luxus, a „jó élet”, a pompa hangulatát mi sem adja vissza jobban, mint a pezsgő, vagy ha még nagyobb a luxus, akkor a Champagne. Könnyed, vicces olvasmányokhoz, például Rejtő Jenőhöz a fröccs dukál, egy rozével pedig teljesebbé tehetjük valamelyik most divatos, női véleményvezér, mint például Amy Schumer vagy Lena Dunham önéletrajzi írását.

Ha kipróbáljuk valamelyik párosítást, ügyeljünk a mennyiségre, a mértéktelen alkoholfogyasztás számos negatív következménnyel jár.