A szexuális erőszak mindig része volt a világnak – de hogy ennek férfiak is az áldozatai lehetnek, arról jóval kevesebbet hallunk. Pedig a felmérések szerint élete során minden hatodik férfi megtapasztalja. Bár ez a szám jóval kisebb, mint az érintett nőké, egyáltalán nem elhanyagolható. Hogy miért nem találkozunk vele mégis gyakrabban? Fodor Marcsi járt utána.
A témát óriási titkolózás övezi, ami főleg azért nagy baj, mert az áldozatok így nem kapnak segítséget, pedig erre nem csak a nőknek, a férfiaknak is szükségük lenne. Így történhet meg, hogy bár a nőket érő inzultusokat mindenki elítéli, a férfiakkal szembeni támadásokról egészen mást gondol a társadalom nagy része.
Egy törékeny nő nem is képes rá?
Amikor a hírekben azt olvassuk, hogy a huszonéves tanárnő megerőszakolt egy tinifiút, akkor a férfi kommentelők döntő többsége jól megjósolhatóan azt fogja mondani, milyen szerencsés is a srác, és bárcsak nekik is lett volna annak idején egy ilyen bevállalós tanár nénijük. Különben is, a „normális férfi ” mindig kívánja a szexet, nem? Hát, nagyon nem.
A szexuális erőszakban ugyanis nem a szex a lényeges szó, hanem az erőszak. A nem az akkor is nem, ha egy férfi mondja. Ám amikor az erősebb nem képviselője tiltakozik, hajlamosak vagyunk nem foglalkozni vele. Ezért nem tartják sokan nemi erőszaknak A Bridgerton család című sorozat botrányos jelenetét, amikor a főhős megszakított közösüléssel akar védekezni a gyermekáldás ellen – a nő azonban felülre kerekedik, és nem száll le a férjéről, annak kifejezett tiltakozása ellenére sem. Ha a szereposztás fordított lenne, és a férfi mondjuk aktus közben levenné a gumit magáról, hogy teherbe ejtse a partnerét, akkor mindenki felháborodna. Ám mivel a sorozatban egy törékeny, csinos szőke nő teperi le az izmos, erős férfi t, ez a tett senkit sem botránkoztat meg.
Hasonló történt a 40 nap és 40 éjszaka című filmben, amikor a szexmániás férfi elhatározza, hogy 40 napig nem fekszik le senkivel. Természetesen akkor találkozik élete szerelmével, és az önként vállalt szexböjt jó néhány vicces jelenethez vezet. De az igazi csúcspont, amikor a férfi már annyira nem bízik a vágyaiban, hogy az ágyhoz bilincseli magát. Ekkor jelenik meg az exbarátnő, aki fogadásból a férfi fölé kerülve ráveszi őt a behatolásra. Ez persze a filmben nem erőszakként van értelmezve, hanem megcsalásként, és a végén a férfinak bocsánatot kell kérnie a szerelmétől, amiért lefeküdt egy másik nővel – noha nemhogy nem ő kezdeményezte az aktust, de kifejezetten tiltakozott is ellene. De hát ki hitt volna neki? Ki venné komolyan az ő panaszát? Hiszen „közismert tény”: a férfiakat a nők nem tudják megerőszakolni. Ha erekciójuk van, pláne magömlésük – ami egyébként fiziológiai reakció, nem beleegyezés –, akkor ne panaszkodjanak.
Tévutak és sztereotípiák
Nem véletlen hát, hogy a férfiak hasonló esetekben szinte soha nem mennek a rendőrségre. Attól félnek (és teljesen jogosan), hogy sem a hatóság, sem a bíróság, de még a legjobb barátaik se vennék komolyan, ami történt velük.
