A görögországi Olümpiában rendezett ókori játékok a férfiak megmérettetése volt, a hölgyek nézőként sem vehettek részt, idővel ló- vagy kocsitulajdonosként jegyezték őket. Női versenyző először 1900-ban, Párizsban állt rajthoz, a magyarok 1924-ben debütáltak. A Coubertin báró által felélesztett újkori olimpiai mozgalom, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) megalakulásában férfiak vettek részt, az eddigi elnökök is férfiak voltak. Ma a NOB egyik alelnöke hölgy, a végrehajtó bizottság négyet számlál. A tokiói az első olimpia, ahol közel azonos lesz a nők és férfiak aránya, noha erre már az elmúlt ifjúsági olimpia kapcsán is törekedtek a szervezők. A „gender-kérdés” az olimpiai mozgalom egyik sarkalatos pontja, amit az Agenda 2020 reformprogramban már 2015-ben megfogalmaztak.

Az idei évben – a megnyitók történetében először – minden ország 1-1 női és férfi sportolója együtt viheti a nemzeti lobogót; most a hetedik olimpiáján induló – ezzel magyar sporttörténelmet író – tőrvívó Mohamed Aida, és az idén ötszörös olimpikon úszó Cseh László viszi majd a magyar zászlót Tokióban, a július 23-ai ceremónián. Az országokat bemutató ünnepség állandó kérdése: milyen ruhában vonulnak büszkeségeink? – mi a NUBU formaruhájában láthatjuk őket.

Az egyenjogúságot tovább erősíti az olimpiai fogadalomtétel, amit két ifjúsági olimpiai bajnok: az úszó Késely Ajna és a sportlövő Péni István mondott elő; ez közösen 1992 óta gyakorlat, akkor Egerszegi Krisztina úszó és Gyulay Zsolt kajakozó tette ezt.

A tokiói csapatunkkal kapcsolatban Kulcsár Krisztián úgy fogalmazott: a siker három szempont alapján ítélhető meg. A MOB elnöke kifejtette: Tokióba 176 sportoló utazik, többen, mint a londoni vagy a riói játékokra; széles a sportági paletta: 23 sportág 28 szakágában lesz magyar induló – kérdés az eredményesség, 13 érmet remélünk.

A férfi pólósok mellett női vízi- és kézilabdacsapatunk is megmérkőzik. Első magyar résztvevőként írunk sporttörténelmet női kajak-kenu szlalomban és karatéban, férfi tollaslabdában. A hölgyek lesznek többen: a 176 fős csapat 94 nőt és 82 férfit számlál.

És akkor induljon az olimpia, szurkoljunk együtt!

„Hunbelievable” Rióban, „Mi vagyunk” Tokióban. S hogy mennyit számít egy sportolónak a szurkolótábor?

„Sokkal jobb egy olyan versenyen szerepelni, ahol sok a szurkoló – mondta Márton Anita riói bronzérmes súlylökő. – Magyar közönség előtt pedig a legjobb dolog a világon. Volt szerencsém ezt az érzést többször is átélni a Gyulai Memorial-versenyek alkalmával.  A Coop-os szurkolói üzenetek nagyon jópofák voltak és személyre szólóak. Ezek a ’jelszavak’ pedig a szurkolóknak szuperek, mert ezeket kiabálva buzdíthatják a sportolókat, illetve a csapatértekezletek elmaradhatatlan lelkesítő mondatai” – fejtegette a világbajnoki arany- és ezüstérmes atléta, aki nem mellékesen ’friss’ édesanya.

„A szurkolók nagyon sokat hozzá tudnak tenni a sikereinkhez, ez fontos nekünk. Sosem felejtem el, amikor a ’17-es budapesti vébén szinte felrobbant a lelátó, és ez óriási pluszt adott a magyar versenyzőknek. Ha nem is a lelátón drukkolnak, de üzeneteikkel ellátnak bennünket, akkor is tudjuk, hogy lélekben velünk vannak, és ez is hatalmas motivációt ad” – mondta az ötödik olimpiáján induló Cseh László világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes úszó.

A játékok eredetileg kiírt megnyitója előtt egy esztendővel mutatta be a Magyar Olimpiai Bizottság a Magyar Olimpiai Csapat új szurkolói márkáját, a magyar sportolók és szurkolók közösségének jelképét: a Magyarockot. Ennek szlogenje: „Mi vagyunk”. A közösségi érzést tovább erősítik a brand termékei, a sportos, színes, fiatalos utcai ruházat.

Néhány nap, és megkezdődik a 32. nyári olimpia. Szurkoljunk együtt a Magyar Csapatnak, hajrá Magyarock!