A Przsevalszkij-ló, azaz a világ egyetlen igazi vadló faja új jövevény a magyar pusztán, mégis a lélegzetelállítóan szép Hortobágy védett területén, Pentezugban található a világ egyik legnagyobb vadló ménese. A Vadlovak – Hortobágyi mese című természetfilmben ide születik meg Cseppke, a vadlócsikó, aki szülei vezetésével vándorol a mocsarakkal és kis ligeterdőkkel megtört végtelen rónaságban, ahol rókákkal, sasokkal és sok más állattal élnek együtt.

Fotó: Mozinet

A Vadlovak – Hortobágyi mesében Cseppke felnövését kísérhetjük végig, miközben az egész Hortobágy feltárja kincseit. Gondoskodó anyja, Menta, és csapatuk vezetője, Leander óvják és segítik a kis ló fejlődését. A vadlovak úgynevezett háremekben élnek, amelyeket vezércsődörök alkotnak egy vagy több kancával. Egy ilyen vadlócsapat akár 15 egyedből is állhat. A Hortobágyon számos ilyen hárem él, ám ezek a családok nem állandók. Nagy a versengés a vezér szerepért, így van, hogy ifjú csődörök, másnéven agglegények ellopnak egy-egy kancát, vagy átveszik a vezetést az egész csapat fölött. Ezek az erőtől duzzadó fiatalok veszélyt jelenthetnek a kiscsikókra: előfordul, hogy elpusztítják mások kicsinyeit. Leandernek így mindig résen kell lennie, hogy visszaverje az agresszív betolakodókat. A vadlovak élete felhőtlennek tűnhet, hiszen természetes ellenségük nincs a vadonban, de a folyamatos küzdelmek egymással és a természeti csapásokkal (drámai viharok, kegyetlen szárazságok, hózáporok) mégis megnehezítik a mindennapjaikat.

A német–osztrák–svéd koprodukcióban készült film, amelynek narrátora Pokorny Lia, nem hagyományos természetfilm, sőt: játékfilmhez hasonló cselekménnyel és látványvilággal mutatja be a vadlovak és a puszta világát. Török Zoltán rendező választása épp azért esett a vadlovakra mint „főszereplőkre”, mert embereknek is könnyen értelmezhető szociális viszonyok között élnek. A Vadlovak – Hortobágyi mese négy évig készült, amelyből a szűk természetfilmes stáb két és fél évig követte a Przsevalszkij-lovak életet a Hortobágyon. Eközben ritka, korábban soha nem filmezett pillanatokat is sikerült megörökíteniük. . „A leghosszabb periódus, amit egy huzamban a terepen töltöttünk, akkor volt, amikor a vadlovak ellését filmeztük. Ez korábban még senkinek sem sikerült, és a kutatók sem látták, hogyan történik” – meséli a rendező, akinek előző mozifilmje, az éppen tíz évvel ezelőtt bemutatott Vad Magyarország megváltoztatta, hogy miként tekintünk a saját környezetünkre, a minket körülvevő állatokra és tájra, és bebizonyította, hogy egy magyar természetfilmnek is lehet milliós nézettsége.  

Izgatottan várjuk, hogy a Vadlovak – Hortobágyi mese a mozikba kerüljön!

(Kiemelt kép: Mozinet)