Gondoltad volna, hogy a szemeted valójában igazi kincs, főleg környezetvédelmi értelemben? Egy ember naponta nagyjából 1 kg szemetet termel, ami évente több, mint egyharmad tonnűt tesz ki. Az EPA, azaz az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az élelmiszer- és kerti hulladék az általunk kidobott „szemét” mintegy 30%-át teszi ki, azaz ha ezeket hasznosítod, akkor ennyivel csökkented az éves hulladékmennyiségedet. Hogyan is lehetséges ez? Például komposztálással, mely révén majdnem az összes (biológiai) hulladékot újrahasznosíthatod, és gazdag, szerves anyagot nyerhetsz belőle, amelyet növényi trágyaként használhatsz fel. A komposztálás nem csak a környezetnek tesz jót (ha ezt az anyagot kivonjuk a hulladéklerakókból, csökkenthetjük a levegőbe kerülő metán mennyiségét), de egy szórakoztató projekt is, amit kert híján akár a lakásod konyhájában is megtehetsz.
Mi az a komposztálás?
A komposztálás a szerves anyagok – mint például a gyümölcs- és zöldséghulladék vagy a kerti hulladék – természetes újrahasznosítási folyamata, amely lebomlik, és értékes humusz keletkezik a végén, ami trágyaként használható a növények számára. Nagyszerű alternatívája annak, hogy az ételmaradékot a szemétbe dobd, különösen azért, mert a közhiedelemmel ellentétben
az élelmiszerhulladék nem bomlik le a hulladéklerakókban:
amíg ez a hulladék a szeméttelepen áll, üvegházhatású metángázt bocsát a légkörbe. Az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a hulladéklerakók jelentik a harmadik legnagyobb metánforrást az Egyesült Államokban… ez még csábítóbbá teszi a komposztálás kipróbálását.
A komposztálás előnyei
A brigthly.eco környezetvédelmi magazin szerint a komposztálásnak a szénlábnyom csökkentése mellett számos további környezeti előnye is van. A hulladékmentesség talán nem tűnik ideálisnak mindannyiunk számára, de ha figyelembe vesszük, hogy mennyi mindent komposztálhatunk, ez minden eddiginél megvalósíthatóbbnak tűnik. Az ételmaradékokon kívül komposztálhatunk papírt, teászacskókat, növényi nyesedéket, tojáshéjat, tojástartó kartondobozokat, használt kávézaccot, hajszálakat, sőt még a levágott körömdarabkákat is. Ha mindezek a kommunális szemét helyett a komposztba kerülnek, csak hetente egyszer kell kivinni a szemetet. A komposztálás legnyilvánvalóbb előnye a trágyázás: sokunknak vannak szobanövényei vagy kiskertje, amelyek hasznát vehetik a tápanyagokban gazdag, házi készítésű trágyának. Így nem kell fizetni érte, és csökken a szintetikus műtrágya iránti igény. A növénytől függően akár kéthetente is szükség lehet kis mennyiségű műtrágyára, amit ezek után teljesen el is felejthetsz.
Komposztálás kis helyen
Számos módja van annak, hogy komposztáljon kis helyen, kert vagy hátsó udvar nélkül. Íme három kedvencünk:
Gilisztakomposztáló
A gilisztakomposztáló tároló az egyik legköltséghatékonyabb módja a kis helyen történő komposztálásnak, mivel nem foglal sok helyet, és viszonylag kevés karbantartást igényel. Lehet előre gyártottat is vásárolni, de aki szereti a (minimális) barkácsolást és/vagy spórolni szeretne, az egyszerűen elkészítheti. Fogj bármilyen 30 literes műanyag kukát, a tetejére vágj lyukakat a szellőzés miatt, tegyél bele egy kis nedves újságpapírt, és dobj rá néhány maroknyi földet, hogy befedje az újságpapírt. Ezután tegyél bele a vörös gilisztákat (amiket általában a helyi faiskolákban vásárolhatsz), és lassan adagold hozzá az ételmaradékot, ami semmiképpen
ne tartalmazzon húskészítményt vagy tejterméket,
azonban ne akarj túl sokat hozzáadni, elég nagyjából 3 centi vastagon. A bomláshoz akár néhány hétre is szükség lehet, ezért fagyaszd le a felesleget, amíg a gilisztáid készen állnak az újabb adagra. Az állatkák 5-25 °C között érzik leginkább magukat, a legjobb helyük pedig az asztal alatt vagy a pincében van. Figyelem: ha az erkélyre teszed a ládát, vigyázz, hogy eső esetén ne ázzanak meg és ne melegedjenek túl a tűző napon.
Bokashi láda
A másik nagyon népszerű módszer nem más, mint a Bokashi láda, amivel akár a hús- és tejtermékek maradékát is komposztálhatod, hiszen nincsenek benne giliszták. A Bokashi komposztálás során a konyhai hulladékot összekevered a láda kötelező tartozékával, az oltott korpa egy részével, ami segít a hulladékot jó minőségű humusszá alakítani. Amikor a vödör megtelt, zárd le, és tíz-tizenkét napra tedd félre. Ez idő alatt minden második nap le kell csapolni a csurgalékvizet („teát”), amely az úgynevezett anaerob komposztálás elkerülhetetlen mellékterméke, amit
felhasználhatsz az otthoni növényeid öntözéséhez.
A hátránya az, mint az előnye: mivel több mindent bont le, mint amit általában komposztálni tudsz, például csontokat, húst és tejtermékeket is, ezért miután a teaszerű trágyalé elkészült, marad némi maradék, amivel foglalkoznod kell: mondjuk elásnod egy parlagon heverő helyen vagy egy virágládába tenned, ahova majd ültetni szeretnél és amiben elkevered a földdel, hiszen kiváló trágyát kapsz így. Fontos, hogy ez két hétig még annyira savas, hogy a növények gyökerei addig nem érintkezhetnek vele.
Otthoni komposztálógép vagy láda
A három közül ez a legdrágább módszer, de talán a legegyszerűbb is, hiszen készen kapható a boltban, és a legkevesebb munkát igényli. Egy minőségibb gépet már 50 000 Ft-ért is lehet kapni, és tulajdonképpen bármilyen zöld hulladékot fel tudsz dolgozni vele, faágak, avar, ételmaradékok, gyomok mind eltűnnek egy ilyen masinában. Előnye, hogy szinte teljesen önműködő, hátránya, hogy elég nagy helyet foglal el és drága. A hagyományos komposztláda is viszonylag nagy helyet foglal el, de ha a társasháznak van egy közös kertje, akár a szomszédokkal is összafoghatsz, és használhatjátok együtt.
Kiemelt kép: Getty Images
Forrás: today.com, brightly.eco, epa.gov