A tokiói olimpia harmadik napján Hidilyn Diaz súlyemelő megszerezte a Fülöp-szigetek első olimpiai aranyérmét. A sporttörténeti győzelem véghez viteléért a harmincéves sportoló összesen 20,5 millió a Fülöp-szigeteki pesóval (több mint 123 millió forinttal) gazdagodott, amelynek egy részét Fülöp-szigeteki Sportszövetség állja, ugyanakkor az ország leggazdagabb üzletemberei is hozzádobtak pár milliót. Diaznak állítólag két házat is felajánlottak, plusz élete végéig ingyen repülhet bárhová.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság csak az érmeket adja, az anyagi elismerést az országoktól kapják a dobogós helyezettek, így annak összegét is a nemzetek maguk határozzák meg. A CNBC üzleti hírportál 12 ország nemzeti olimpiai bizottságának adatai alapján állította össze az alábbi listát, amely szerint egészen másképp gondolkoznak az országok arról, mekkora jutalmat érdemel egy arany-, egy ezüst- vagy egy bronzérmes sportoló.
A listából toronymagasan kiemelkedik Szingapúr, amely mindössze 23 sportolót küldött Tokióba. Az ázsiai törpeállam 222 millió forintot fizet az aranyérmeseinek, 151 milliót az ezüstérmeseinek és 55,5 milliót a bronzérmeseinek. A lista második és harmadik helyezettje, Kazahsztán és Malajzia ezeknek az összegeknek nagyjából a harmadát fizeti a dobogós olimpikonjainak, míg Magyarországot a hatodik helyen találjuk. A magyar állam tavaly év végén jelentette be, hogy az aranyérmesek addigi 35 millió forintos bónuszát 50 millióra emeli, az ezüstérmesek 35 700 000 forint állami jutalmat, a bronzérmesek pedig 28 500 00 forintot kapnak. A CNBC listájának utolsó helyére Ausztrália került, a szigetországban 4,5 milliót ér az arany, 3,3 milliót az ezüst, 2 milliót a bronz.
Országonként változó az is, hogy a pénzjutalom után kell-e adózni a sportolóknak. Az Egyesült Államok aranyérmes olimpikonjai például egy az egyben zsebre tehetik a több mint 11 millió forintot, a szingapúri első helyezetteknek azonban nemcsak adót kell fizetniük a 222 millió forintos jutalom után, de elvárás az is, hogy pénzdíjukból támogassák nemzetük sportszövetségeit.
Ezek a több millió forintos összegek azonban még mindig eltörpülnek azon multimillió dolláros szerződések mellett, amelyeket a sztársportolók egy-egy (sport)céggel kötnek – még az olimpiai szereplésük előtt, vagy az ötkarikás játékokon elért sikereik után. Ószaka Naomi, a 23 éves japán teniszcsillag például 55 millió dollárral (16,6 milliárd forintot) gazdagodott – mindössze 12 hónap alatt – a szponzorainak hála, ezzel pedig ő lett minden idők legjobban fizetett női sportolója.
(Kiemelt kép: Milák Kristóf, a 200 méteres pillangóúszás olimpiai bajnoka. Getty Images)