Az olasz regionális hatóságok jelentését a Meteorológiai Világszervezetnek (WMO) is meg kell erősítenie, de ha ez megtörténik, akkor az eddigi európai melegrekord, a 48 fok, amelyet 1977-ben mértek Athénban, már a múlté lesz.
Az Olaszországban tapasztalható hőhullámot az Afrikából érkező Lucifer nevű anticiklon okozza. Az előrejelzések szerint a légörvény észak felé tart, átszelve Olaszországot, tovább növelve a hőmérsékletet a városokban, köztük Rómában is.
Az olasz egészségügyi minisztérium szélsőséges forróságra figyelmeztető vörös jelzést adott ki számos régióban, a legnagyobb egészségi kockázatú városok száma várhatóan nyolcról 15-re emelkedik péntekre.
A mediterrán hőhullám, amelynek hatására évtizedes melegrekordok dőltek meg sok országban, erdőtüzeket eredményezett szerte Dél-Olaszországban, azon belül is Szicília, Calabria és Puglia a legsúlyosabban érintett régiók.
Mindeközben Görögországban is tovább tombolnak az erdőtüzek, amelyeket az erős szelek és a kiszáradt növényzet táplálnak. Külföldi csapatok is segédkeznek a lángok megfékezésében.
Tombol az erdőtűz Evia szigetén. A kép augusztus 10-én készüült. (Fotó:Nicolas Economou/NurPhoto/Getty Images)
A szakemberek szerint az éghajlatváltozás növeli az erdőtüzek kialakulásához hozzájáruló meleg és száraz idő kockázatát.
Még nem késő cselekedni egy új jelentés szerint
A globális átlaghőmérséklet már most nagyjából 1,2 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet, és a mutatók tovább fognak emelkedni, ha a világ kormányai nem hoznak intézkedéseket a károsanyag-kibocsátás visszaszorítására. Az ENSZ kormányközi klímaváltozási bizottságának (IPCC) hétfőn kiadott, hét év óta első átfogó jelentése szerint az emberiség a tevékenységével minden korábbinál erőteljesebben idézi elő a klímaváltozást, amely immár visszafordíthatatlanná vált, a globális felmelegedés már a Föld minden lakott részén szélsőséges időjárási körülményeket idéz elő.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy döntő pillanatban vagyunk: sürgősen cselekednünk kell az éghajlat védelméért.
A világ vezető klímatudósai által elkészített beszámoló leírja, hogy a jövőben egyre több és súlyosabb extrém időjárási eseménnyel kell szembenéznünk, és nem zárható ki a jégtakarók összeomlása, valamint az óceánok áramlásainak változása sem. Megállapították, hogy az éghajlatváltozás üteme példátlan az emberiség történelmében, a felmelegedés 1,09°C körül volt 2011-2020 között az ipari forradalom előtti időszakhoz képest.
De már 2014 óta is erősen melegedett a Föld felszíne, az utolsó 5 év (2016-2020) volt a legmelegebb legalább 1850 óta.
A tudomány álláspontja tehát egyértelmű: a helyzet minden eddiginél súlyosabb. A kormányoknak minél gyorsabban cselekedniük kell, és a novemberi klímakonferenciáig (COP26) olyan terveket és célszámokat kell elfogadniuk, amelyek összhangban vannak a 2015-ös párizsi klímaegyezményben rögzített céllal, mely szerint a felmelegedés mértékét 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát.
(Fotó: Li-An Lim/Unsplash)
„Az éghajlatváltozás nem egy jövőbeli fenyegetés, hanem már mindennapjaink valósága, ami napról napra rosszabbá válik.
A Magyarországon és a világban rekordokat döntő, heteken át tomboló hőhullámok és aszályok, az erdő- és bozóttüzek, a heves esőzések és a nyomukban kialakult árvizek pusztításai, az olvadó jégsapkák és az összeomló ökoszisztémák világosan mutatják, mennyire veszélyes területre tévedtünk.
A klímatudósok jelentése egyértelműen figyelmeztet arra, hogy a kifogások ideje lejárt, a további késlekedés és tétlenség katasztrófa felé sodorja az emberiséget” – mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse. A Greenpeace álláspontja szerint szakítani kell a fosszilis energiahordozók használatával, és fel kell hagyni az ilyen irányú beruházásokkal. A gazdaságot úgy kell átalakítani, hogy előtérbe kerüljenek a természet és a lakosság szempontjai, továbbá a pénzügyi intézetek tevékenységét is összhangba kell hozni a 1,5 fokos céllal. Az emberiségnek fel kell hagynia a természet kizsákmányolásával, valamint meg kell védenie és helyre kell állítania az ökoszisztémákat. Ezáltal könnyebben tudunk alkalmazkodni a már bekövetkezett változásokhoz is.
Forrás: MTI, Greenpeace
Kiemelt kép: Getty Images
