A szegedi születésű Joseph Nagyváry, a Texas A&M University nyugalmazott biokémikusa és biofizikusa a nyolcvanas évek eleje óta kutatta a legendás Stradivari-hegedűk titkát. Professzori munkája mellett sikerült elkészíteni egy olyan hegedűt is, amely leírása szerint majdnem olyan magas minőségű, mint egy Stradivari. A hegedűk iránti szenvedélye 1957-ben kezdődött, amikor Zürichben hegedűórákat kezdett venni, és volt lehetősége egy olyan hangszeren játszani, ami korábban Albert Einstein – ő volt Nagyváry egyik példaképe – tulajdonában állt.
A napokban egy új tanulmány látott napvilágot, amelynek a magyar származású professzor a társszerzője, és amely bebizonyítja, hogy Antonio Stradivari, a legismertebb olasz hegedűkészítő különböző kemikáliákkal kezelte a hangszereit, azoktól szólnak olyan különlegesen – és most először sikerült néhány vegyszert azonosítani.
Joseph Nagyváry volt az első tudós, aki azt feltételezte, hogy ezeknek az ikonikus hegedűknek a készítése során Stradivari és a többi mester (például a szintén cremonai Guarneri del Gesu) vegyszereket használt, és – a mesterség magas ismeretén túl – ezeknek köszönhetik semmihez sem hasonlítható hangjukat, amelyet az elmúlt több mint kétszáz évben sem sikerült reprodukálni. A nemzetközi kutatócsapat – amelyet Hwan-Ching Tai, a Nemzeti Tajvani Egyetem kémiaprofesszora vezetett – eredményeit az Angewandte Chemie nemzetközi kiadásában tették közzé.
Nagyváry éveken át dolgozott azon, hogy bebizonyítsa feltételezését: a kiváló hangzás elsődleges oka – a magas minőségű megmunkáláson túl – a vegyszerhasználat volt, amelyet az akkori féregfertőzések miatt vetettek be a hangszerkészítő mesterek.
„A hosszú éveken át tartó kutatásaim mind azon a teórián alapultak, hogy a fát agresszív vegyszeres kezelésnek vetették alá, amely közvetlen hatással volt Stradivari és Guarneri hangszereinek hangzására”
– mondta a phys.org-nak Nagyváry, akinek felfedezéseit aztán az American Chemical Society, a világ legnagyobb tudományos szervezete hitelesítette.
A nemzetközi kutatócsoport pedig most azt találta, hogy a hegedűhöz használt fát bóraxszal, cikkel, rézzel és timsóval – lime-os víz kíséretében – kezelték. „A bóraxról régóta lehet tudni, hogy jól konzervál, már az ókori egyiptomiak is alkalmazták a mumifikáláshoz, majd később rovarirtóként vetették be– magyarázta Nagyváry. – Ezeknek a kemikáliáknak a kimutathatósága arra utal, hogy a hegedűkészítők és a gyógyszerészek szorosan együttműködtek egymással.
Stradivari és Guarneri is szerette volna megvédeni a hegedűit attól, hogy a férgek megegyék a fát, a féregfertőzés ugyanis széles körben elterjedt probléma volt akkoriban.”
A professzor szerint minden bizonnyal mindegyik hegedűkészítőnek megvolt a saját fejlesztésű ejárása arra, hogy hogyan kezelje a fát.
„Rájöhettek arra, hogy a különleges sók, amelyet a fa impregnálásához használtak, jótékony mechanikai szilárdságot adnak, és akusztikai előnyeik is vannak. Módszerüket titokban tartották, hiszen akkoriban nem voltak szabadalmak. Hogy a hegedű fáját milyen vegyszerekkel kezelték, lehetetlen volt ránézésre megmondani.”
Nagyváry hozzátette azt is, hogy az előbb felsorolt kemikáliákat nemcsak a fa felületén, hanem a belsejében is kimutatták, emiatt lehettek olyan nagy hatással a hangszer hangminőségére.
Antonio Stradivari (1644–1737) úgy 1200 hegedűt készített az élete során, amelyek mindegyikék rendkívül gazdag emberek – köztük uralkodói családok – vásárolták meg.
Mára nagyjából 600 Stradivari-hegedű maradt meg – többek között Edvin Marton, Baráti Kristóf és Mága Zoltán hegedűművészek is egy-egy ilyen mesterhegedűn játszanak.
Stradivari kevésbé ismert kortársának, Guarneri del Gesu hangszerkészítőnek gondjai voltak az eladással, de hegedűit ugyanolyan magas minőségűnek tartják, mint Stradivari remekműveit. „A hegedűik hangját és minőségét 220 éve nem múlták felül” – mondta Nagyváry, kiemelve, hogy egy Stradivari-hegedű legalább 300 millió forintot ér (vannak 3-4 milliárdos darabok is), egy Guarneri akár még többet. A professzor szerint további kutatások szükségesek annak érdekében, hogy tisztázni tudják, hogy a vegyszerek és a fa közötti reakció hogyan befolyásolja a tiszta hangminőséget.
(Kiemelt kép: Getty Images)