A Nature Ecology & Evolution című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a kutyák, mint például a golden retrieverek világos bundája egy már kihalt kutyafélétől származik, amely több mint kétmillió évvel ezelőtt vált le a szürke farkasokról.

A tudósok sokáig azt feltételezték, hogy az ebek szőrzetének sokszínűsége mögött a többezer éves szelektív tenyésztés áll – de úgy tűnik, ez nem így van.

Ötféle mintából a domináns

A kutyák és a farkasok a bundájuk színének és mintázatának kialakításához kétféle pigment kombinációját használják: az eumelanint, amely fekete, és a feomelanint, amely sárga árnyalatú. Ez utóbbi termelését az úgynevezett agouti jelzőfehérje (ASIP) szabályozza, amelyet végsősoron az ezt a fehérjét előállító gén kódol. A Kaliforniai Egyetem (Davis) kutatói Danika Bannasch genetikus vezetésével megállapították, hogy az ASIP gén két helyének eltérései felelősek az öt különböző szőrzetmintázat kialakulásáért. Ezek a „domináns sárga”, az „árnyalt sárga”, az „agouti” (váltakozó sötét és világos sávok), a „fekete nyereg” és a „fekete hát”.

„A kutyák szőrszínváltozatainak egy része jóval azelőtt jött létre, hogy a kutyák kutyák lettek volna” – írta Bannasch professzor. 

Tanulmányukban Bannasch professzor és munkatársai 77 ismert színmintázatú kutya és farkas genomját elemezték. Elemzésükből kiderült, hogy egyetlen genetikai mutáció sem tudta megmagyarázni a kutyáknál megfigyelhető öt különböző szőrzetmintázatot. Ehelyett az ASIP gén két különböző helyén található variációk játszanak szerepet, az egyik a hasszőrzethez, a másik a szőrnövekedés ciklusához kapcsolódik.

A kutatók példákat is mutattak az öt szőrzetmintázatra és -színre (kép: Bannasch et alNature Ecology & Evolution)

A kutatócsoport továbbá megállapította, hogy a sarkvidéki fehér farkasokkal közös „domináns sárga” mintázat genetikai kombinációja a vártnál sokkal régebbi, és egy olyan kutyától származik, amely mintegy kétmillió évvel ezelőtt vált el a szürke farkasoktól. Összehasonlításképpen, a kutyákat csak mintegy 30.000 évvel ezelőtt háziasították – magyarázták a kutatók.

Ősi DNS-t rejtenek a mai ebek

„Kezdetben meglepődtünk, amikor felfedeztük, hogy a fehér farkasok és a sárga kutyák ASIP DNS-konfigurációja majdnem azonos” – magyarázta a tanulmány egyik szerzője, Chris Kaelin, az alabamai Huntsville-ben működő HudsonAlpha Biotechnológiai Intézet munkatársa. „De még jobban meglepődtünk, amikor kiderült, hogy egy bizonyos DNS-konfiguráció több mint 2 millió éves. Ez a modern farkasok mint faj megjelenése előtt van.”

A kutatók úgy vélik, hogy az ősi kutyafélék 1,5-2 millió évvel ezelőtt,

 a jégkorszak idején sarkvidéki környezetben éltek, ahol a világosabb szőrszín volt az előnyös, és természetes módon szelektálódott.

Ez megmagyarázná, hogy a szőrzet mintázata hogyan maradt fenn abban a populációban, amelyből végül a modern kutyák és farkasok kialakultak. Ezzel szemben a fekete hátmintát egy 9500 éves mintában azonosították, ami azt mutatja, hogy a szőrszín gazdag variációja már a legkorábbi kutyatársainknál is jelen volt.

A kutyák, például a golden retrieverek szőke bundája egy kihalt kutyafélétől származik, amely több mint kétmillió évvel ezelőtt vált le a szürke farkasokról, derült ki az új tanulmányból (kép: Getty Images)

Bannasch professzor a tanulmány készítése alatt és után is kutyákkal dolgozott; folyamatban lévő munkája a kutyákat és a lovakat egyaránt érintő örökletes betegségek hátterében álló molekuláris okok azonosítására összpontosít. A genetikus emellett lelkes kutyatenyésztő és -tréner, háziállatai között egy fekete hátú és egy domináns sárga dán-svéd farmkutya is található. „Már csak a másik három szőrmintára van szükségem, hogy teljes legyen a készlet” – viccelődött a Daily Mailnek.

Forrás: Daily Mail   Kiemelt kép: Getty Images