A ruhavásárlás jó program, de megterhelő lehet – a pénztárcánk és a környezet számára egyaránt. A divatipar felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának tíz százalékáért, vagyis jelentős szerepe van a kialakulóban lévő klímakatasztrófában. Vásárlási szokásaink újragondolásával és felelősebben megválasztott ruhákkal valamelyest enyhíteni tudunk ezen a környezeti terhelésen, ezért fontos tisztában lennünk azzal, hogy mely textilipari nyersanyagoktól kell óvakodnunk.

Rengeteg ruhamárka használ a gyártás során szintetikus anyagokat, amelyek utóélete több szempontból is aggályos. Egyrészt, mivel műanyagból vannak, akár kétszáz évbe is beletelik, mire lebomlanak. Másrészt a szintetikus anyagok mosása során a mosógépbe mikroműanyagok ezrei jutnak, amelyek aztán bekerülnek a csatornarendszerbe, végül pedig a természetes vizekbe. Az óceánokban található mikroműanyagoknak nagyjából a 35 százaléka ruhákból származik, ráadásul egy 2018-as tanulmány arra a megdöbbentő eredményre jutott, hogy az Atlanti-óceán északnyugati részén fogott halak mindegyikének gyomortartalma 73 százalékban műanyag volt.

Ha tehát szívünkön viseljük a bolygó sorsát, fenntartható anyagból készült ruhát vásárolunk, és elkerüljük azokat a matériákat, amelyek előállítása káros a környezetre. Nézzük, mi helyett mit érdemes választani.

Poliészter

Az etikus textilgyártást szorgalmazó nonprofit szervezet, a Textile Exchange szerint a poliészter a világ legnépszerűbb szintetikus anyaga – köszönhetően annak, hogy tömeggyártása olcsó, vagyis tökéletes megoldás a irdatlan tempót diktáló fast fashion márkák számára. Az alacsony előállítási költség kedvezően hangzik, ám ott van a másik oldal: a poliésztergyártás során szén-dioxid és metán jut a levegőbe. Ez két olyan, üvegházhatású gáz, amelyek hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.

Fotó: Getty Images

Mit vásároljunk helyette? Az újrahasznosított poliészterből készült ruhák második esélyt adnak az anyagnak, vagyis a ruhagyártás során keletkezett feleslegből születnek az új darabok. Ez még mindig sokkal jobb, mintha szeméttelepen végeznék az anyagmaradékok, ahol több száz év alatt se bomlanának le.

Nejlon

A nejlon adja a világ szintetikusanyag-termelésének 12 százalékát, és a poliészterhez hasonlóan ez a matéria is felelős a vizek mikroműanyag-szennyezettségéért. A nejlongyártás során dinitrogén-oxid, ismertebb nevén nevetőgáz szabadul fel, amely a gyári alkalmazottak egészségét is veszélyezteti. Olyan mellékhatásokat okozhat, mint a szédülés, az egyensúlyvesztés vagy a memóriaromlás. Ez a toxikus gáz az adipinsav gyártása során keletkezik, amely a nejlon egyik alapanyaga, és amely szintén hozzájárul a klímaváltozáshoz.

Fotó: Getty Images

Mit vásároljunk helyette? Ahogy poliészterből, úgy nejlonból is létezik újrahasznosított verzió. Továbbá készítenek ruhákat biológiailag lebomló nejlonból is, amelynek a lebomlása nem kétszáz, hanem csak öt évbe telik.

Akril

Az akrilt leginkább a szövőgyárakban használják, pulóvereket készítenek belőle. Ez a puha tapintású anyag azonban az egyik legrosszabb választás, ha a mosás közben kioldódó mikroműanyagokról van szó. Az angol Plymouth Egyetem egy éven át tartó kutatása arra jutott, hogy az akrilruhákról egyetlen mosással akár 730 ezer mikroműanyag részecske is leválhat. A matéria előállításához akrilnitrint alkalmaznak, amely mérgezi a szemet, a bőrt, a tüdőt és az idegrendszert.

Fotó: Getty Images

Mit vásároljunk helyette? Az akril látszatra és tapintásra is a gyapjút próbálja imitálni, persze olcsóbb és silányabb minőségben. Ahelyett, hogy vennénk öt akrilpulcsit, szerezzünk be egy gyapjúpulóvert. Vegán opcióként az organikus pamutból készült flanelt vagy polárt ajánljuk.

Pamut

A pamut a legtöbbet használt természetes anyag – éves szinten 26 millió tonnát állítanak elő –, és a ruha- és cipőgyártók második legnépszerűbb matériája – a poliészter után. De miért szerepel ebben a válogatásban, ha természetes? Mert előállítása rengeteg energiát emészt fel. Egyetlen pólóhoz elegendő pamut gyártáshoz 2700 liter vízre van szükség! A gyapot – amelyből a pamut készül – termesztése műtrágyázást és permetezést igényel, amely hozzájárul a talaj és a vizek szennyezettségéhez, míg a pamutruhák színezéséhez használt kemikáliák a gyári alkalmazottak egészségét veszélyeztetik. Arról nem is beszélve, hogy egy tavaly, 180 emberi jogi csoport közösen kiadott közleménye szerint a világon minden ötödik pamutruhának köze van a kínai Hszincsiang tartomány börtöntáboraiban működő, ujgurok által végzett kényszermunkához. És mivel a világ legnagyobb ruhamárkái és kereskedői közül is többen cinkosok ebben, nagy valószínűséggel a mi gardróbunkban is lehet ilyen darab, ez pedig morálisan mindenképpen problémás lehet.

Fotó: Getty Images

Mit vásároljunk helyette? Az organikus vagy biopamut jóval fenntarthatóbb választás. A gyapottermesztés ilyen esetben sokkal kevesebb kemikáliával történik, az organikus gyapotföldeket pedig 80 százalékban esővíz táplálja, vagyis nem terheli meg annyira a helyi vízforrásokat – és az ezekről érkező anyag nem az emberi jogok földbetiprásával készül.

(Kiemelt kép: Getty Images; Forrás: Reviewed.com, Textileexchange.org, Eco-stylist.com)