„Nem akarunk így meghalni. Nem adjuk fel” – tette közzé az afgán nők segítségkérését az Instagram-oldalán egy fotóriporter.

Lynsey Addario Pulitzer-díjas háborús fotóriporter, Afganisztánban készült képein többek között olyan fiatal lányok szerepelnek, akiket kislányként adtak férjhez. Most Instagram-oldalán egy olyan szervezetnek kér segítséget, amely azoknak a nőknek segít, akiknek a biztonsága, élete került veszélybe a tálib hatalomátvétellel.

„Húsz évvel az Egyesült Államok afganisztáni hadjáratának kezdete után, amely kiszorította a tálibokat a hatalomból, a világ ismét annak lehet tanúja, hogy a tálibok megcsonkítják a nők és a lányok jogait. A tálibok előretörése után alig néhány nappal már megjelentek azok a hírek, amelyek részletezték a háborús bűnöket, és a nők és lányok elleni erőszakot. Volt, akit elraboltak, akit bántalmaztak, és akit erőszakkal tálib harcosokhoz »adtak feleségül«. Darabokra szakad a szívem. Évszázadokon keresztül háborúk áldozatai voltunk, gyermeki, kamaszlányi, anyai mivoltunkban. Mindenesetre nőként.

Nem akarunk rabszolgák lenni, akiket megvernek és bántalmaznak – tör fel a panasz Jamilából, az újságíróból. – Nem akarjuk, hogy ez a 20 évi haladás csak úgy elmúljon, a semmibe vesszen.”

A Too Young to Wed  (TYTW ) szervezet megpróbál ebben a kritikus helyzetben segítséget nyújtani a fiatal afgán lányoknak, és olyan nőknek, akik olyan munkát vállaltak Afganisztánban, amelyet a tálibok uralma alatt már nem végezhetnek, sőt, amely miatt kifejezetten célponttá váltak. „Sokan kérdezitek, hogyan segíthettek Afganisztánnak. Itt tudsz segíteni! A @stephsinclairpix és a @tooyoungtowed partnere vagyok a nagy kockázatú afgán nők evakuálásában és letelepítésében” – buzdítja Lynsey a követőit arra, hogy segítsenek.

A képen egy 11 éves afgán kislány látható, aki negyvenes éveiben járó férje mellett ül az esküvőjén.

Afganisztán asszonyai és lányai közül sok millióan évtizedekig megélhették a szabadságot, tanulhattak, munkát vállalhattak, állami tisztviselők, rendőrtisztek lehettek. Jamila dermesztő vallomása – ami a felhívásról szóló posztban olvasható – a korábbi tálib elnyomásból származó kollektív traumát idézi,

a kilencvenes évek közepétől 2001-ig ugyanis a nyilvános megszégyenítések, megkövezések és kivégzések a mindennapi élet részei voltak, a lányok 12 éves koruk után nem járhattak iskolába, és a nőket megfosztották szinte minden joguktól.

Ki sem mehettek a házból férfi kíséret nélkül. Ma, amikor a tálibok visszatértek a hatalomba, jóllehet a nyugattal tárgyaló vezetőik toleráns világot hirdetnek, az afgán nők a legrosszabbtól tartanak. „Nem akarunk így meghalni. Nem adjuk fel” – folytatja Jamila.

A TYTW most azon dolgozik, hogy 175 rendkívül veszélyeztetett helyzetben lévő afgán nőt kimenekítsen. Ezek a nők újságírók, aktivisták, fordítók, tévériporterek, korábban humanitárius szervezetekben dolgozók, és van köztük egy olyan nő is, aki számos könyvet írt a tálibok nőket elnyomó tevékenységéről. Továbbá

egy ügyvédnő is, akit akkor vertek meg a tálib katonák, amikor ikreivel volt terhes, és mindkét babát halva szülte meg az atrocitást követően.

De vannak gyerekek, fiatal lányok is a kimenekítésre várók között. 

A TYTW Gyors cselekvési alapjának (Rapid Action Fund) nyújtott összes adomány a menedékjogi eljárások költségét hivatott fedezni. Ez nem egyszerű feladat, rengeteg jogi munkával jár: vízumok intézése, utazásszervezés (beleértve a repülőjegyek beszerzését is), biztonsági segítségnyújtás, a földi szállítás és a mindennapi költségek fedezése, a szükséges dokumentumok beszerzése a veszélyeztetett személyek számára, ideiglenes lakhatás az érkezési országban. De közben gondoskodni kell az alapvető szükségleteik kielégítéséről is, hiszen enniük és tisztálkodniuk is kell, a kisgyerekeket is el kell látni. „Az első sürgősségi támogatást az Afganisztán Női Hálózatnak (AWN) nyújtottuk, hogy támogassuk a tálibok számára célponttá vált nőket védő biztonságos házakat.”

A szervezet hangsúlyozza, hogy a kis adomány is óriási segítség, és részletesen tudatja, hogy mennyi pénzből, mekkora segítséget lehet nyújtani:

25 dollár: babaápolási kellékek beszerzésére elegendő a tálibok elől menekülő egy-egy afgán család számára,

50 dollár: sürgősségi élelmiszercsomagot és ivóvizet fedez egy afgán családnak,

100 dollár: földi szállítást költségét fedezheti egy afgán család kimenekítéséhez,

250 dollár: sürgős dokumentáció beszerzésére és jogi segítségre lehet elegendő egy menedéket kérő afgán családnak,

500 dollár: az erőszak elől menekülő kimenekített afgán család biztonságos elhelyezését fedezheti,

4500 dollár: fedezi egy afgán család repülőjegyét, így a családtagok az igen megterhelő procedúra alatt is együtt maradnak.

A TYTW az adományokat ITT gyűjti.

A tálibok is beismerték, hogy a nők nincsenek biztonságban

Az Afganisztánban a hatalmat magukhoz ragadó radikális iszlamista tálibok a minap

felszólították az országban élő nőket, hogy maradjanak otthon, és ne menjenek dolgozni, mert a katonák nincsenek „arra kiképezve”, hogy tisztelni tudják őket

 – adta hírül tegnap a CNN amerikai hírtelevízió. Zabíhulláh Mudzsáhid tálib szóvivő úgy fogalmazott: a nőknek a saját biztonságuk érdekében nem tanácsos munkába menniük. A szóvivő szerint az erre vonatkozó iránymutatás ideiglenes jellegű, és lehetővé teszi a tálib mozgalom számára, hogy megtalálja a módját annak biztosítására, hogy a nőkkel „ne bánjanak tiszteletlenül” vagy „ne bántsák őket”. Mudzsáhid kifejtette: az intézkedésre azért van szükség, mert a tálib harcosok „nincsenek kiképezve”. A szóvivő szerint biztosítani akarják, hogy a nőknek ne legyen okuk az aggodalomra. 

Noha a tálibok ezúttal azt állítják, hogy most majd mérsékeltebb politikát folytatnak, és tiszteletben tartják a nők jogait – ahogyan fogalmaztak – az iszlám keretén belül, jobb, ha nincsenek illúzióink ezzel kapcsolatban. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa a héten Genfben arról számolt be, hogy hiteles jelentéseket kapott a tálibok által elkövetett súlyos jogsértésekről, köztük a civilek gyorsított kivégzéseiről, a nőkkel szembeni korlátozásokról és az uralmuk elleni tiltakozásokról, tehát az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint sincs szó emberarcú talibánról.

Szerző: Molnár Anikó
Kiemelt kép: Getty Images