Ismerős az az érzés, amikor a laborpapírunkon egyes értékek kívül esnek a referenciatartományon, mi pedig nekilátunk kutatni ennek jelentését az interneten? Majd perceken belül kész is a házi diagnózis, és kezdődhet a legtöbbször felesleges izgulás. Van viszont egy másik út is, hogy a szükségtelen feszültséget elkerüljük.
Bármilyen egészségügyi panaszról legyen szó, a pontos diagnózis felállítására és a megfelelő gyógymód megtalálására az első lépést általában a labor jelenti. „Laboratóriumi vizsgálatra leggyakrabban akkor kerül sor, ha valamilyen akut (azaz heveny, rövid lefolyású) betegség gyanúja merül fel – kezdi dr. Baló Tímea, a Rózsakert Medical Center (RMC) diabetológus, endokrinológus, belgyógyász orvosa. – Ezenkívül krónikus (azaz idült, hosszan tartó) betegség esetén (amilyen a cukor-, a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos betegség, zsíranyagcsere-zavar vagy az endokrin probléma) a hazai és nemzetközi ajánlásoknak megfelelően háromhat havonta vagy évente végeznek szűrővizsgálatokat az egészségügyi gondozás részeként. Egészséges embereknek is ajánlott legalább évente egyszer, különösen negyven év felett a laborvizsgálat. Ennek oka, hogy olyan betegségekre is fény derülhet, amelyek korai stádiumban még nem okoznak tünetet, viszont az időben történő felfedezésük esetén könnyebben, jobban kezelhetők. A javasolt vizsgálatok függenek nemtől, kortól, életmódtól, illetve a családban előforduló egészségügyi problémáktól. Fontos kiemelni a családban halmozódó cukor-, szív- és érrendszeri, illetve a daganatos betegségeket, melyek kialakulása sok esetben megelőzhető a szűréssel, az annak segítségével felismert enyhe eltérések, rizikófaktorok kezelésével. A legtöbb egészségügyi paramétert testfolyadékból, így vérből, vizeletből lehet kimutatni, mivel ezek könnyen hozzáférhetők, a mintavételezés egyszerű beavatkozással elvégezhető, és nincs komolyabb egészségkárosító hatásuk. Speciális esetben más testnedvek (pl. nyál, ondó vagy hüvelyváladék) is analizálhatók laboratóriumi módszerekkel.”
