Régóta köztudott, hogy az okoskütyük kék fénye nem tesz túl jót a melatonintermelődésnek, mint ahogy az is, hogy a késő esti túlzott evés sem segít abban, hogy kipihentebbek legyünk, a home office miatti estébe nyúló munkáról nem is beszélve. A HuffPost összeállítása jó néhány olyan szokásra hívja fel a figyelmet, amiken érdemes elgondolkodni és változtatni azért, hogy kipihentebbnek érezzük magunkat.
Érzelemdús műsorok nézése
Legyen szó pozitív vagy negatív érzelmekről, az intenzív élmény befolyással van a hangulatunkra, így lefekvés előtt és napközben nem mindig érdemes olyan sorozatot vagy filmet nézni, ami mélyebb érzelmi reakciót vált ki belőlünk. A túlzott stimuláció nagyobb erőfeszítés árán csillapítható, ami koncentrációs nehézségekhez, fáradtságérzethez és alacsony energiaszinthez vezethet. Érdemes mérlegelni és a hangulatunknak megfelelő kikapcsolódási formát választani – nem biztos, hogy egy szakítás után egy párkapcsolati témát boncolgató mozi megtekintése a legjobb választás. Az is jó megoldás lehet, ha limitáljuk az ilyen jellegű műsorok számát az életünkben, tehát hetente kevesebb mélyebb mondandójú alkotást nézünk meg.
Túl ritka időközönként étkezünk
Örök vita folyik arról, hogy vajon melyik az ideális: a napi háromszori vagy ötszöri étkezés. Ha a szervezetünk energiaszintjét nézzük, elmondható, hogy minél többször eszünk kis adagokat, annál jobban járunk. Ahhoz például, hogy az agyunk megfelelően működjön, elegendő szénhidrátra van szüksége. Három-hatóránként célszerű legalább néhány falatot magunkhoz venni ahhoz, hogy a koncentrációképességünk ne csökkenjen. Ugyanakkor arra is oda kell figyelni, hogy ne együnk túl sok szénhidrátot, mert ez ugyanúgy előhívhatja a fáradtságérzet az inzulin- és a vércukorszint váltakozásával. Célszerű megfigyelni egyéni szinten, hogy hány óránként van szükségünk táplálékra az optimális működéshez, és ennek megfelelően tartsunk egészséges nassolnivalókat a kezünk ügyében.
Rendetlen íróasztal
A zsúfolt munkakörnyezet is befolyásolhatja a figyelmünket és a koncentrációnkat. Minél nagyobb a kupi, a feladatok elvégzése annál hosszabb időt vehet igénybe. Napi 10-15 percet érdemes arra szánni, hogy rendet rakjunk magunk körül. A strukturált környezetben történő munkavégzés hatékonyabb és gyorsabb – gondoljunk csak bele, ha megvan a szokásos helye, nem kell azt keresgélni például, hogy hova tettük a fontos információkat tartalmazó post-itünket.
Kép: unsplash
A dolgok túltervezése is kimeríthet
Mindenképpen hasznos, ha van egy rutinunk és egy listánk, de bizonyos fokú rugalmasságra is szükség van a napi feladatok elvégzéséhez. A túltervezés következtében ugyanis hajlamosak lehetünk a jelen helyett a jövőre koncentrálva stresszelni, ami szintén hátráltatja a hatékonyságot és elveszi az energiánkat. Ha görcsösen ragaszkodunk a tervhez, az elveszi a figyelmünket az éppen aktuális cselekvésről. Hasznos, ha a lukas perceinket tényleg meghagyjuk lukasnak, ilyenkor lehet a legjobban feltöltődni. Ha például szombat helyett csak vasárnap porszívózunk, nem fog összedőlni a világ, mint ahogy akkor sem, ha egy halasztható munkafolyamatot elnapolunk.
Túl sok lap van egyszerre megnyitva a böngészőnkben
Sokan beleesünk ebbe a hibába, pedig ez is csak leszívja az energiaszintünket. Az egyszerre megnyitott és úgy hagyott oldalak azt az érzést kelthetik, hogy mennyi munkát végzünk és végeztünk, ami szintén stresszelhet bennünket. Ha befejeztünk egy munkafolyamatot, mindenképpen zárjuk be a már nem használt oldalakat, így becsaphatjuk az agyunkat, ami segít a koncentrációban és a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, ezáltal pedig kvázi pihentetőbb munkavégzésben.
Azonnal és gondolkodás nélkül fogadjuk a bejövő telefonhívásokat
Ha éppen elfoglaltak vagyunk, és csörög a mobilunk, majd rögtön felvesszük azt, jelentősen kizökkentjük magunkat. Az agyunknak ilyenkor nemcsak azt kell feldolgoznia, hogy éppen egy hívást fogadunk, hanem az is plusz teher neki, hogy testbeszéd nélkül kell dekódolnunk a kapott üzenetet. Célszerű átgondolni, hogy valóban halaszthatatlan-e az adott beszélgetés. Ha nem az, nyugodtan fejezzük be azt, amit éppen csinálunk, és hívjuk vissza később az illetőt. Amennyiben sürgős ügyben keresnek minket, azt egy újabb hívás vagy üzenet úgyis jelezni fogja.
Kép: Getty Images
Befejezetlenül hagyunk egy feladatot, hogy hirtelen egy másikba kezdjünk
A folyamatosan felugró e-mailek kényszeres olvasgatása vagy egy hirtelen jött, SOS kérés a főnöktől hajlamossá tehet minket arra, hogy az éppen végzett feladatot félretéve újba kezdjünk, pedig ezzel nagyban leterheljük az agyunkat. Nyugodtan hagyjunk idősávokat napközben, amikor kizárólag az e-mailekkel foglalkozunk, és bátran mondjuk meg, ha arról van szó, hogy kérünk még 30 percet, és utána tudunk foglalkozni a sürgős feladattal.
Görnyedt testtartás
Nemcsak a testi, de a szellemi egészségünkre is kihat az, ahogyan ülünk vagy állunk. A görnyedt testtartás olyan plusz terhet ró az izmainkra és az agyműködésünkre is, ami fáradtsághoz vezethet. Éppen ezért a testmozgásunk részét kell, hogy képezzék azok a gyakorlatok is, amik a törzsünk, a vállunk, a hátunk erősítését szolgálják, de az is hasznos, ha odafigyelünk a helyes testtartásra a számítógép előtt ülve, és néha nyújtógyakorlatokat végzünk.. Nem utolsó sorban az sem mindegy, milyen irodai széken és milyen asztalnál töltünk el napi 8 órát.
Nem megfelelő légzés
Bár a levegővétel alapvetően öntudatlan folyamat, néha célszerű gyakorolni a hasi légzést is, ugyanis a felszínes és kapkodó levegővétel miatt kevesebb oxigén jut a szervezetünkbe, ami ugyancsak növelheti a fáradtságérzetünket. Stresszes helyzetekben különösen fontos, hogy tudatosan odafigyeljünk a lélegzetvételünkre. Pár perc mélyebb levegővételtől máris jobban leszünk.
Kép: unsplash
Az apró feladatok felhalmozása is fáradttá tesz
Venni kéne pár új villanykörtét. Üzenetet kéne írni a barátunknak. Meg kéne venni a jegyeket a koncertre. Oda kéne adni a szomszédnak a kiolvasott újságot. Minél több ilyen apróságot halogatunk, annál nagyobb lesz a stresszszintünk, ami elszívja az energiánkat. Az ilyenkor érzett állandó önostorozás és szégyenérzet nagyban hozzájárul a lelki kimerültséghez. Ha egy feladat kevesebb, mint 5 percet vesz igénybe, inkább végezzük el azonnal, ettől sokkal jobb lesz a közérzetünk.
Éles fények sötétedés után? Inkább ne!
Ha besötétedett, a nagylámpa helyett inkább kapcsoljuk fel a kisebbet, és tompítsuk a fényerőt az otthonunkban. Ugyanúgy igaz ez a kütyükre is: ha van éjszakai mód, használjuk, hogy ne akadályozzuk az alvást segítő hormon, a melatonin termelődését a szervezetünkben. A villanykörtét is célszerű meleg fényűre cserélni, ez is segít abban, hogy a szervezetünk felkészüljön az éjszakai pihenésre.
Mások szokásainak vagy tanácsainak kritika nélküli alkalmazása és elfogadása
Valaki mesél a jól bevált diétájáról, és mi is kipróbáljuk, mégsem fogyunk? A kollégánknak azt javasolja az orvosa, hogy speciális széken ülve dolgozzon, mi is beszerzünk egyet, de nekünk továbbra is fáj a hátunk? Ha nem a saját igényeinkhez igazítva cselekszünk annak érdekében, hogy javítsunk az életminőségünket, annak gyakran frusztráció, csalódottság és harag a vége, ezek a negatív érzések pedig elszívják az energiánkat, amitől kimerültebbnek érezhetjük magunkat. Mindig személyre szabott tanácsokat kövessünk, így kikerülhetjük ezt a problémát.
Forrás: Huffington Post
Kiemelt kép: Getty Images
