A klímaváltozásnak egyre fenyegetőbb „mellékhatásai” vannak, a tengerszint és a hőmérséklet emelkedése visszafordíthatatlan károkat okoz. Az elmúlt időszakban több mint kétszáz orvosi folyóirat tette közzé azt a közleményt, amely szerint a globális hőmérséklet másfél fokos emelkedésének katasztrofális következményei lesznek.
És hogy miért másfél fok? A Föld átlaghőmérséklete mára mintegy egy fokkal melegebb az ipari forradalom előtti szinthez képes, és ennek már most súlyos következményei vannak.
Az igazi katasztrófa elkerüléséhez azonban az ipari forradalom előtti hőmérséklethez viszonyított 1,5 foknál mindenképp meg kell állítani a felmelegedést.
Az ezt meghaladó globális átlaghőmérséklet-növekedés (és a magasabb légköri szén-dioxid-koncentráció) esetén már jelentős változásokat jeleznek előre az ökológiai rendszer szerkezetében és működésében, veszélybe kerül a biológiai sokféleség. A szakértők szerint az emberiségnek alig tíz éve van, hogy jelentősen visszafogja a kibocsátást, különben a légkörben már felhalmozódott üvegházgázok, a tovább növekvő kibocsátások, illetve ezek továbbgyűrűző hatása miatt már késő lesz. (Forrás: met.hu, Greenpeace)
Atlantisz nyomában
A Nature Climate Change szaklapban megjelent tanulmány arra figyelmeztet, hogy a tengerszint a 21. század végére akár egy-két métert is emelkedhet, míg a NASA előrejelzése szerint súlyos áradásokra is fel kell készülnünk. Ezek a megállapítások pedig nem puszta jóslatok: a szélsőséges időjárás már most komoly károkat okoz világszerte: a Maldív Köztársaságot, amely a Föld legalacsonyabban fekvő országa, már most fenyegeti a veszély, hogy 2050-re víz alá kerül, 2100-ig pedig több város is erre a sorsra juthat, ha nem születik megoldás a klímaváltozás megállítására.
Miami, USA
A Resources for the Future nonprofit szervezet arra figyelmeztet, hogy a porózus mészkősziklákra épült Miami lehet a világ legsebezhetőbb tengerparti városa. A dél-floridai tengerszint 1993 óta több mint tíz centimétert emelkedett, és 2030-ra várhatóan további 6 centiméterrel lesz magasabb. 2100-ra – a számítások szerinti 1,8 méteres emelkedés miatt – nyolc floridai ingatlan közül egy víz alatt lesz, ahogy a lakható területek 94,1 százaléka is. A miami ingatlanpiacra a közelgő veszélynek egyelőre nincs hatása, a part menti ingatlanokra továbbra is nagy a kereslet.
Velence, Olaszország
A lagúnavárosban rendszeresek az árvizek. 2019 novemberében az elmúlt ötven év legmagasabb vízállásával kellett megküzdeni a helyieknek, a víz Velence kilencven százalékát elöntötte. A MOSE elnevezésű, 78 acélkapus gátrendszer – amelynek megépítése 2003-ban kezdődött, és még mindig nem fejeződött be – talán megvédheti a várost a dagályok idején, ám a tudósok szerint ez csak rövid távú megoldás, hiszen a zsilipes szerkezet elpusztítja a lagúna ökoszisztémáját. Velence minden évben két centimétert süllyed, a globálisan emelkedő tengerszint pedig tovább növeli a problémát.
Jakarta, Indonézia
Indonézia fővárosa a világ legyorsabban süllyedő városa – évről évre 17 centiméterrel alacsonyabban fekszik. A régió az elmúlt tíz évben 2,5 métert süllyedt, és a város majdnem fele a tengerszint alatt van. A kutatók szerint 2050-re Észak-Jakarta 95 százaléka víz alá kerülhet. A tengerszint emelkedése mellett a népes város helyzetét a túlzott talajvíz-szivattyúzás is súlyosbítja, a fejletlen csatornahálózat miatt ugyanis a lakosság jelentős része csak így jut ivóvízhez.
Ho Si Minh-város, Vietnám
Vietnám legnagyobb városát, korábbi nevén Saigont minden évben sújtják árvizek, amelyek ráadásul egyre pusztítóbbak. Ho Si Minh-városnak a 45 százaléka kevesebb mint egy méterrel van csak a tengerszint felett, a talajvíz szivattyúzása pedig itt is folyamatos süllyedéshez vezetett. A város az elmúlt 25 évben már fél métert süllyedt, 2050-re pedig a Ho Si Minh-sziget egyes részeit teljesen be fogja borítani a víz.
Rotterdam, Hollandia
Döbbenetes, hogy Hollandiának már most az egyharmada tengerszint alatt van, a legalacsonyabb pontja ráadásul 6,7 méterrel! Az országban kiterjedt és fejlett gát- és szivattyúrendszerek üzemelnek, hogy a lakosságnak ne egy víz alatti világban kelljen élni. Hollandiának azonban nemcsak a tengerszint emelkedésével, de a talaj süllyedésével is meg kell küzdenie: Rotterdam, amelynek már a kilencven százaléka víz alatt van, évente egy-másfél centimétert süllyed. Az előrejelzések szerint 2100-ig egy-két méteres tengerszint-emelkedés is bekövetkezhet, a süllyedő talaj miatt pedig igen magas az árvízveszély is.
New Orleans, USA
A NASA jelentése szerint a dzsessz és a blues szülőhelyének egyes részei évente akár két centimétert is süllyednek, New Orleansnak mintegy a fele már most is tengerszint alatt van. A 2005-ös Katrina hurrikán utáni hatalmas árvizek következtében a város ugyan korszerűsítette az árvízvédelmi rendszerét, de mivel a talaj itt is süllyed, a probléma ezzel nincs megoldva. A CNN arról számolt be, hogy 2100-ra New Orleans 2,5-4 méterrel lesz a tengerszint alatt.
Alexandria, Egyiptom
Az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb városát eddig sem kímélte a természet: a földrengések és a szökőárak következtében az ősi Alexandria, amelyet i.e. 331-ben épített Nagy Sándor, partvonala mára meg is szűnt. A klímaváltozás miatt az alacsonyan fekvő várost a teljes pusztulás fenyegeti, mivel a számítások szerint a század végére több mint hatvan centimétert is emelkedhet itt a tengerszint.
Bangkok, Thaiföld
Az alacsonyan fekvő főváros jövője sem fest fényesen, hiszen évente egy centimétert süllyed. A csúszós agyagra épült városban gyakoriak a nagy esőzések, ráadásul intenzíven szivattyúzzák a talajvizet – ha pedig még mindehhez hozzáadjuk a tengerszint emelkedését, kész is a közelgő katasztrófa. A thaiföldi Nemzeti Reformtanács arra hívta fel a figyelmet, hogy Bangkok kevesebb mint 15 év múlva víz alá kerülhet.
Forrás: businessinsider.com, fodors.com, sealevel.nasa.gov Kiemelt kép: Getty Images