2014. óta október 13-án van a Trombózis Világnapja, amelyet a Nemzetközi Trombózis és Haemostasis Társaság kezdeményezett. Ezen a napon igyekeznek felhívni a figyelmet erre az igencsak gyakori betegségre. Hogy mennyire gyakori? Artériás trombózishoz évente több mint 10 millió halál köthető, ez a szám pedig az elmúlt 20 évben 25-35 százalékkal növekedett.

Mi az a trombózis?

Amikor fokozott a véralvadás, az erekben vérrögképződés indulhat, amelyet trombózisnak nevezünk. Az ér lehet bármilyen véna vagy artéria, így előfordulhat mélyvénás trombózis (vénás) vagy artériás trombózis is (artéria) esetén. A létrejött vérrögöt trombusnak nevezik. A vérrög lelassíthatja vagy blokkolhatja a normális véráramlást, de az is előfordulhat, hogy a rög vagy annak egy leszakadt darabja kijut a véráramból és eljut egy szervhez. Amennyiben egy szervben zárja el a véráramlást, embóliáról beszélünk. A trombózis a szívroham, a tromboembóliás stroke és a vénás tromboembólia gyakran megelőzhető alapbetegsége, amely a szív- és érrendszeri – sokszor halálos kimenetelű – betegségek három leggyakrabban előforduló fajtája.

A trombózis típusai

A két legfontosabb kategória a trombózisok felosztásában a mélyvénás és az artériás trombózis.

• Mélyvénás trombózis során az alsó végtagokban alakul ki vérrög, melynek nagy veszélye, hogy a vérrög leszakadó darabjai a tüdőbe juthatnak a véráramon keresztül, ahol embóliát okozhatnak.
• Artériás trombózis esetén inkább jellemző a vérlemezkék összetapadása az érfal belső sejteivel, de kialakulhat érelmeszesedés miatt is vagy egyéb érbetegségek miatt is. Főként a szívhez vezető artériák elzáródása és az agyi erek trombózisa sorolható ide.

A trombózis leggyakoribb tünetei közé tartozik a lábdagadás – vagy más néven a láb ödémásodása, illetve a fájdalom az adott végtagban.

Tünetek nélkül – a néma trombózis

Azonban nem minden esetben utalnak jelek a trombózisra, ezért a beteg nem veszi észre, hogy nem megfelelő a véráramlás szervezetében – ilyenkor már csak a tüdőembólia az, amit észlel a beteg, mely sokszor már túl késő.

Ha a vérrög eljut a tüdőbe és elzárja a főartériákat, megszűnhet a tüdő működése, és hirtelen halál áll be. Amennyiben a szerencsésebb eset fordul elő, és a trombus kisebb ereket zár el a tüdőben, a beteg légzési nehézséget, köhögést, véres köpetet, mellkasi fájdalmat tapasztalhat, melyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

A néma trombózissal járó tüdőembólia elleni leghatékonyabb védekezés a megelőzés. Ne halogassuk a rendszeres kivizsgálásokat, figyeljünk oda olyan kis jelekre is, mint egy végtagfájdalom vagy elszíneződés! Különösen fontos ez a veszélyeztetett csoportba tartozóknak, azok számára akik genetikailag hajlamosak (amelyet trombofíliának nevezünk, ez a lakosság körülbelül 10%-át érinti), már diagnosztizáltak náluk kardiovaszkuláris betegségeket, daganatot vagy átestek korábban trombózison. A trombózist túlélőknél nagy esélye van újabb érelzáródás kialakulásnak, ezért számukra legtöbbször véralvadásgátló terápia javasolt a kiésőbbiekben.

Sokat segíthet, ha odafigyelünk életmódunkra. A sok ülés vagy fekvés, mozgásszegény életmód és az ebből kialkuló túlsúly, a dohányzás mind növelik a trombózis esélyét. Ha tehetjük, polcoljuk fel lábunkat, hogy ne lógjon, mellőzzük a dohányzást és a zsírban gazdag ételeket, igyekezzünk hetente a körülményekhez és lehetőségekhez mérten mozgni. A mozgás lehet csak pár perc séta óránként, nyújtózás, végtagok átmozgatása vagy egy kis lépcsőzés is. Bizonyosodjunk meg róla orvosi kivizsgálás segítségével, hogy hajlamosak vagyunk-e trombózisra. Amennyiben igen, kérjük orvosunk véleményét a megelőzés leghatékonyabb módjáról.

A fiatalokat is érintheti