Vajon mennyi lehet 360 milliárd tonna széndioxid?

Az elmúlt száz év során kőolaj, földgáz, fa és szén elégetésével ennyit küldtünk a levegőbe. Napjainkban évente hat-hét milliárd tonnányit. Ha ez az ütem folytatódik, 2000-ig átlagosan két Celsius-fokkal melegebb lesz a Földön. Az üvegházhatás a kutatók szerint hosszú távon hőhalállal fenyeget. De csinálunk mást is: radioaktív hulladékot, milliárd tonnányi le nem bomló szemetet, fertőzött vizeket, agyonvegyszerezett, beteg talajt; kivágjuk a fákat, amik egyenként három-négyszáz ember oxigénszükségletét képesek megtermelni. Az autók egyenként nyolcszáz ember oxigénjét fogyasztják el. Nem tudom, mennyi lehet 360 milliárd tonna széndioxid, de kapar a torkom és nem kapok levegőt a Belvárosban.

– Nem ment el a riói környezetvédelmi világkonferenciára. Miért?

– Mert annyira biztos voltam benne, hogy nem értenek egyet. Továbbrepültem azokba a megmaradt kis foltőserdőkbe, ahol évek óta talajmintát gyűjtök és apró rovarokat fogok. Dolgozni mentem inkább, mert biztos voltam abban, hogy hasznosabb kint az őserdőben a részletmunkának tizedrészét végezni, mint ott értetlenkedni. Nem csak én voltam így. Most olvastam egy amerikai tudós cikkét: Miért nem mentem el Rióba? címmel…

– Miért, lényegében mi történt Rióban?

– Semmi nem történt. Összeütközött egymással Észak és Dél, a szegények és a gazdagok. Leegyszerűsítve: a gazdagok azt mondták a szegényeknek, hogy ne szaporodjatok, mert felélitek a jövőt és elszennyezitek a világot! A szegények meg azt mondták, mi most tartunk ott, ahol ti voltatok száz évvel ezelőtt, és ti szennyeztétek össze a világot, és a savas esők nem azért vannak, mert mi szaporodunk… így. És nem jött létre kompromisszum, mert ez az a helyzet, amikor a szembenállók mindegyikének valamennyire igaza van…