Eredetileg 2018-ban hozták meg az új szabályozást, ami szerint ha egy turistahajó vezetője megpillant a vízben egy uszonyt, farokúszót vagy vízpermetet, 3-400 méternél közelebb nem mehet az állatokhoz, és 1 kilométer távolságot kell tartania azoktól az öblöktől, amelyek otthont adnak a bálnáknak. Sőt, ezeken a helyeken lassítania, illetve halkabb üzemmódra kell kapcsolnia a motort. Egyes tevékenységek pedig, köztük a könnyűbúvárkodás, a hosszúszárnyú bálnák környezetében is szigorúan tilos.
De mivel a hobbihajózók nagy része nem tartotta be az előírásokat, az állatvédőknek sokkal jobban oda kell figyelniük az előírások betartatására. A cél most az, hogy nagyban csökkentsék az emberi interakciót a bálnákkal, amelyek kritikusan veszélyeztetett fajba tartoznak az óceán hőmérsékletének emelkedése, a táplálék hiánya és a megnövekedett vízforgalom miatt. 

A legtöbb ember egyetért abban, hogy a bálnákat meg kell védeni, de némi vita folyik a hajókra vonatkozó korlátozások mértékéről, amelyeket egyes cégek „megterhelőnek és túlzottnak” neveznek. Ennek ellenére a kanadai törvények megváltoztak, ami azt jelenti, hogy a turistáknak be kell tartaniuk a bálnák megfigyelésével kapcsolatos intelmeket, akár tetszik nekik, akár nem.

Egy kajakos az orkák közelében (Fotó: Getty Images)

Valódi veszélyben

Jelenleg mintegy 30 bálnafaj él a kanadai vizekben, egy nyári kirándulás alkalmával Churchillben, a Hudson-öböl nyugati partján és Vancouver mellett is nagyjából 55 000 beluga bálna figyelhető meg, ennek ellenére az állatok valódi veszélyben vannak.

A szakemberek szerint az északi simabálnából már csak 366 példány él a szabad vizekben, míg a gyilkos bálnákból mindössze 74 darab – ezek a számok pedig azonnali cselekvést sürgetnek!

2018-ban az egész világ a J35 nevű orkát figyelte, aki 17 napon át, 1000 mérföldet tett meg, maga előtt tolva elpusztult borját. A szívszorongató látvány megerősítése annak, hogy ezek az állatok milyen összetett érzelmi jelzésrendszerrel rendelkeznek, érzelemviláguk milyen közel áll az emberhez, miközben mennyire kiszolgáltatottak az embereknek. 

Így még inkább meg kell óvni őket a betolakodóktól. Egy tavalyi tanulmány számszerűleg bizonyította, hogy a hobbihajózók 72 százaléka nem volt tisztában a jelenlegi bálnafigyelési szabályokkal, sőt a turistahajóknak mindössze 2,7 százaléka tartotta be azokat. Sebastian Teunissen, a Canadian Whale Institute (Kanadai Bálna Intézet) vezetője elmondta, hogy a szabályok hatályba lépése ellenére még mindig „az emberi interakciók a bálnák halálának és sérülésének legfőbb okai”. A leghíresebb példa erre Luna (L98), az a fiatal, magányos orka, aki nagyon hamar alkalmazkodott az emberi létformához, és kimondottan kereste a hajók társaságát: imádott a hullámokkal játszani, a kíváncsi szemek legnagyobb örömére. Luna 5 évig élvezte az óceáni életet, míg túl közel nem került egy hajócsavarhoz, ami halálos sérülést okozott neki.

Hosszúszárnyú bálna a kanadai partoknál (Fotó: Getty Images)

Néhány utazásszervező – különösen az olyan kevéssé látogatott területeken, mint Churchill, Manitoba, Newfoundland, Labrador – kérvényt nyújtott be a szabályok újratárgyalásának reményében, és úgy érzik, hogy nem a törvényen kellene szigorítani, hanem az emberek gondolkodásán kellene változtatni, úgy, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a környezetvédelemre és az állatok védelmére.

Kiemelt kép: Getty Images, Forrás: National Geographic