Hogyan változik a válás szabályozása? Pró és kontra vélemények

Nemrég nyújtotta be Varga Judit igazságügyi miniszter azt a törvényjavaslatot, amely változtatna a válás szabályain. Ha megszavazzák, a jövőben már az egyik szülő kérésére is elrendelheti a bíróság a gyermek közös felügyeletét. De vajon mit jelent ez? A nemzetközi családjogász előrelépésnek tartja a javaslatot, a Patent Egyesült jogásza szerint viszont újabb lehetőséget ad a bántalmazó fél számára.

A törvényjavaslat várható hatásairól megoszlanak a vélemények. A törvény beterjesztője szerint, a gyermek közös felügyeleti joga nagyobb lehetőséget ad a váltott gondoskodás bevezetésére, és ezzel az apák nagyobb részvételére a gyermeknevelésben egy esetleges válás után, ami a gyerek érdekét szolgálja. A női jogvédő szervezetek azonban újabb veszélyt látnak benne, mert szerintük a bíróságok nincsenek felkészülve arra, hogy felismerjék a bántalmazókat, és ezért könnyen dönthetnek épp a gyermek érdekével ellentétesen.

Két merőben különböző véleménynek adunk most teret.

Pró – Az uniós szabályozással összhangban

„Az eddigi jogszabályok szerint, ha a szülők között a kapcsolattartás megszűnik, de a gyermek felügyeletéről nem tudnak megállapodni, akkor ebben a kérdésben a bíróságnak kell döntenie – magyarázza dr. Illés Blanka nemzetközi családjogász. – A bíró a jelenlegi szabályok szerint vagy csak az anyának vagy csak az apának adhatja meg a felügyeleti jogot.

Az eddigi joggyakorlatban ez azt jelentette, hogy hiába tartotta a bíró mindkét felet alkalmasnak a gyereknevelésre, csak az egyik szülőnek ítélhette meg a gyermekfelügyeleti jogot, és többnyire az anyának ítélte. Az új jogszabály szerint ezt mostantól akkor is megítélheti a bíró, ha ebben a szülők között nincs egyetértés, de a bíróság úgy látja, hogy mindkét szülő alkalmas a gyermek nevelésére.

Van egy fontos kitétel, mégpedig az, hogy ezt csak a gyermek érdekében rendelheti el. A másik fontos változás az lesz, ha a törvénymódosítás hatályba lép, hogy a bíróság ezután a váltott gondoskodásról is dönthet. Ezt eddig a Kúria egyik 2020-as döntése értelmében nem tehette meg. A Kúria úgy ítélte meg, hogy mivel a bíró nem dönthet a közös felügyeletről, ezért ezt nem teheti meg a váltott gondoskodás esetében sem. A mostani törvényjavaslat után, ami már tartalmazza a bíró jogát arra, hogy a közös felügyelet mellett döntsön, lehetősége nyílik arra is, hogy a gyermek váltott elhelyezéséről határozzon.”

„A jelenlegi szabályozás azt eredményezi – hangsúlyozza a családjogász – hogy azok az apák is kiszorulhatnak gyermekük neveléséből, akik erre alkalmasak volnának. A mostani törvényjavaslat ezen változtat, és ad lehetőséget arra, hogy az apák is részt vegyenek gyermekük nevelésében.

Az Európai Unióban már régen ez a joggyakorlat, ott az apák nem veszíthetik el a felügyeleti jogukat pusztán a válás miatt. Határozottan az a véleményem, hogy a bántalmazó szülő nem tud visszaélni ezzel a helyzettel, mert itt épp azt kell majd a feleknek a bíróság előtt bizonyítaniuk, hogy kifejezetten jól tudnak egymással kommunikálni, jól tudnak együttműködni. Akkor lenne ez veszélyes, ha a váltott elhelyezés automatikusan járna. Ha a felek a bíróságon vitatkoznak, marják egymást, vádaskodnak, a bíró nem fogja elrendelni a közös felügyeleti jogot, és értelemszerűen a váltott gondoskodást sem. Abban az esetben, ha felmerül a bántalmazás lehetősége, akkor a gyámhatóságnak kell egyébként is cselekednie. Az eseteknek mindössze egy-két százalékában van szó bántalmazásról, az apák többsége nem erőszakos, és ezért nem életszerű, hogy a jó apáktól is elvegyük a jogot gyerekük neveléséhez. Ahol nincs együttműködés a szülők között, ott nem fogja a bíróság a közös felügyeletet elrendelni, ebben biztos vagyok.”

Az Európai Unióban már hosszú évekkel ezelőtt bevezették ezeket a jogszabályokat, Nagy-Britanniában például 1976-ban. Ennek az volt az oka, hogy azt tapasztalták, az egyszülős családok sokkal szegényebbek, kevésbé egészségesek, rosszabbak az esélyeik a pártalálásra. Ezek a hátrányok pedig leginkább azzal küszöbölhetők ki, ha a gyermeknevelés terheit a szülők egyenlő arányban osztják meg egymással. Az Európai Unió 2020-ban készített egy ajánlást az egyszülős családok védelme érdekében. Ebben az szerepel, hogy válás után törekedni kell arra, hogy a külön élő szülők is több időt tölthessenek a gyermekeikkel, a nevelés terheit jobban megosszák. Ebben a tekintetben Magyarország legalább húsz éves csúszásban van, a mostani törvénytervezet ezen kíván változtatni.

Kontra – újabb kapu a bántalmazóknak

„Egyáltalán nem örülünk annak, hogy mostantól a közös felügyeletet akkor is el lehet rendelni, ha a szülők egyike ezt nem akarja – mondja Spronz Júlia, a Patent Egyesület munkatársa, praktizáló családjogi ügyvéd. – A jogszabályi változás a közös szülői felügyelet elrendelését is a bíró döntési jogába vonja, eddig ehhez mindkét szülő egyetértése kellett. Vagyis

korábban is lehetősége volt mind a közös felügyeletre, mind a váltott elhelyezésre a szülőpárnak, ha ebben megegyeztek, ehhez nem lenne szükség semmilyen jogszabály-változtatásra.

A magyar társadalomban még ma is az anyák azok, akik több időt szánnak gyerekeik nevelésére a válás előtt. Most a jogszabálytervezet azt teszi lehetővé, hogy a válás után a gyermekekre fordított idő egyenlő legyen. Magával a koncepcióval nincs probléma, a jogalkalmazás kontextusában jelenthet ez igazán gondot.

Álláspontunk szerint ugyanis a váltott elhelyezés akkor tud valóban jól működni, ha ez a szülőpár közös akarata. Csak akkor működhet jól, ha sikeresen kommunikálnak egymással, nincsenek közöttük nagyobb vitás kérdések és az alapvető gyermeknevelési elvekben is egyetértenek.

Ez a lehetőség eddig is adva volt számukra, és ha volt közös megegyezés, akkor ezt a bíróságok jóvá is hagyták. A mostani törvény viszont azokra is rákényszeríti a közös felügyelet és a váltott gondoskodás intézményét, akik ennek nem akarták kitenni a gyerekeiket. Csak feltételezéseink lehetnek arról, hogy abban az esetben, ha az egyik szülő ilyet kér, a másik pedig ellenzi, mit fog vizsgálni a bíróság, de számomra ellentmondásos, hogy bár nincs köztük közös megegyezés az eljárás elején, a per során mégis az derülne ki, hogy remekül együttműködnek és prímán kommunikálnak egymással.

Azzal vádolnak bennünket, hogy minden apát bántalmazónak gondolunk, amikor tiltakozunk a törvényjavaslat ellen. De nem ez az állításunk, hanem az, hogy a bántalmazó szülők eddig is a gyermekeiket használták eszközül a másik fél sakkban tartására. A javaslat pedig további lehetőségeket nyújt számukra, amivel a szétválást követően is magukhoz láncolhatják volt partnerüket.

A bíróságok viszont nincsenek felkészülve arra, hogy a bántalmazásos eseteket felismerjék. A bántalmazók ugyanis nagyon megnyerő arcukat mutatják a tárgyalóteremben, összeszedettek, racionálisan érvelnek, jó ügyvédjeik vannak, és nem tűnnek agresszívnek sem. A bántalmazott nők ezzel szemben gyakran hisztérikusak, traumatizáltak, és emiatt nem reagálnak mindig jól. A bántalmazott nők képviseletében eddig sem azt tapasztaltuk, hogy a bíróságok ezeken az eseteken átláttak volna, hisz a legtöbb bántalmazott nő nem monoklival a szeme alatt jelenik meg, a legtöbb bántalmazó pedig nem az öklét mutogatja és fenyegetőzik a hatóságok előtt. Vegyük példaként a győri esetet! A bíróság gondolkodás nélkül tette lehetővé az elviteles láthatást annak a férfinak, aki korábban a gyerekek anyjának az életére tört. Az a koncepció van a hátterében, hogy a gyermek érdeke a mindkét szülővel fennmaradó kapcsolat, függetlenül annak a minőségétől.

Miért gondoljuk, hogy a bíróságok ezután majd kiszűrik a bántalmazókat, mikor eddig sem tették? Ebben hinni, szerintünk, naivitás. A közös felügyeleti jogot nagyon sokan kérni fogják az apák közül, már csak azért is, mert az így lehetővé váló váltott gondoskodásnál gyermektartást sem kell majd fizetniük.

Kérdés lesz azonban, hogy miután megkapták a jogot, mennyire és milyen minőségben veszik majd ki a részüket a gyermek gondozásából.

Nincs egységes EU-s szabályozás, mert a családjogi kérdések tagállami hatáskörben vannak. Az tudható maximum, hogy valóban sok uniós országban szabályozzák hasonlóan a válás szabályait. De azokban a tagállamokban a bántalmazás tényét is figyelembe veszik. Nálunk viszont a kormány nemrégiben utasította el az Európai Parlamentnek azt a jelentését, mely elősegítette volna, hogy a családjogi perekben a partnerkapcsolati erőszakot is figyelembe vegyék.

A törvényjavaslatot egyébként a benyújtása előtt nem küldték társadalmi vitára, holott ez egy nagyon jelentős és sokakat érintő kérdés. Mi megkaptuk véleményezésre, de azt a törvényalkotásnál egyáltalán nem vették figyelembe.”

Kiemelt kép: Getty Images