Rövid összeállításunkban három eltérő kultúrához tartozó ország szokásait mutatjuk be. Hogyan temetkeznek Amerikában, ahol minden a pénz körül forog, milyen a halottak napja a lengyeleknél, akiknek buzgó katolicizmusa sok mindent őriz még az ősi szláv pogányságból, és hogyan élnek együtt halottaikkal Egyiptomban az arabok?
Heltai András: Utolsó pénzügyek a sírkertben – Washington
A diszkrét, de reprezentatív temetkezési vállalatok homlokzatán általában a nehezen lefordítható „Funeral Home” felirat áll. A temetkezési otthon elég sajátos kifejezés, de jelzi: a cél a maximális tapintat, a szándék, hogy minden ügyintézési terhet levegyenek a gyászoló család válláról.
Igaz, ettől a teher nem lesz kisebb, legkevésbé anyagiakban. A szolgálatkész temetkezési igazgató szerint egy átlagos polgári temetés az amerikai fővárosban napjainkban 2500 dollár alatt nemigen rendezhető. Ebben az árban benne van a jó minőségű koporsó, a ravatalozás a temetkezési „otthonban”, maga a gyászszertartás, amelyre hosszú, fekete bérautók szállítják a gyászolókat, s benne foglaltatik a kívánt felekezetű lelkipásztor beszéde. Nem különben a sírhely, amely Amerikában nem 25-30 évre váltható, mint az Óhazában, hanem az idők végezetéig, így adódik, hogy évtizedek óta lezárt sírkertekbe is temetnek: olyanokat, akik még annak idején megvették maguknak a helyet.