Sába királynőjének titka Dél-Arábiába, egy fejlett városcivilizációba vezet, ahol a Kr. e. 1. évezredben virágzott a karavánkereskedelem, a datolyapálma-termesztés és az ezotéria.
Lássuk először a konkrétumokat a Bibliából! A királynőt itt egy diplomáciai találkozó kapcsán említik, amelyre közte és az izraeli Salamon király között került sor valamikor a Kr. e. 950–960-as években. Eszerint „Sába királynője hallotta a hírét Salamonnak és az Úr nevének, ezért eljött, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel. Megérkezett Jeruzsálembe igen tekintélyes kísérettel és tevékkel, amelyek balzsamot, igen sok aranyat és drágakövet hoztak. Elment Salamonhoz, és beszélt vele mindenről, amit kigondolt. De Salamon megfelelt minden szavára; nem volt egyetlen olyan rejtvény sem, amelyikre a király ne tudott volna megfelelni.” (Kir1.10.1-3.)
Dzsinnek és mágusok birodalma
A királynőt elkápráztatta a király gazdagsága és bölcsessége. Elismerte, hogy minden igaz, amit erről hallott, sőt a valóság még Salamon hírét is felülmúlja. Megajándékozta Salamont országa kincseivel, mire viszonzásul a király is megadott neki bármit, amit csak kért, majd az előkelő vendég visszatért hazájába. A szövegből nem derül ki, hogy hívták az uralkodónőt. Ezért terjedt el tévesen, hogy „Sába” volt a neve, pedig ez nem személynév, hanem egy ókori ország, illetve kultúra neve, amely mintegy háromezer évvel ezelőtt virágzott Dél-Arábiában, a mai Jemen területén. Gazdagságuk szinte közmondásos volt, lakóit ugyanakkor azzal gyanúsították, hogy fekete mágiával szerzik kincseiket, dzsinnekkel és démonokkal cimborálnak. Emögött az áll, hogy a források szerint a sábaiak tehetségesek voltak a spirituális tudományokban, uralkodóikat pedig, akik többsége nő volt, mint nagy mágusokat, alkimistákat említik. Visszatérve a bibliai szöveghez, fontos részlet, hogy a királynő rejtvényekkel tette próbára Salamon királyt. Ez is utalás az ezotériára, mivel a találós kérdések, szójátékok, képrejtvények az ókorban még nem elsősorban a szórakoztatást szolgálták, mint ma, hanem a beavatáshoz kapcsolódtak. Ilyeneket az avatás egy bizonyos fázisában kellett megfejteni, a helyes válasz pedig lehetővé tette a magasabb tudatszintre jutást. Nem véletlen tehát, hogy a mágiában ugyancsak járatos királynő így „tesztelte” a minden idők legnagyobb varázslójának, a dzsinnek urának tartott zsidó királyt.
