Feszült állapotban vagy egy stresszes időszakban érzelmileg labilissá válthatunk, emiatt igyekszünk valamilyen módon megnyugtatni magunkat. Van, akinek a sport hoz megoldást, másnak a zene, az olvasás, a meditáció. Gyakori azonban, hogy ebben a kiszámíthatatlan periódusban nem a különféle tevékenységek felé fordulunk, hanem a stresszt belevisszük étkezéseinkbe, és alig eszünk, netán ellenkezőleg: az étel után nyúlunk, remélve, hogy enyhíthetünk a bennünk lejátszódó zűrös érzéseken.
Anya eszik, ha szomorú
„Az emésztőrendszer és az agy születésünk óta összeköttetésben áll egymással, közösen végzik dolgukat. Csecsemőkorban ennek köszönhetően alakul ki az érzetvilágunk: a jóllakottságérzés elégedettséggel tölt el, az éhség kétségbeeséssel és nyűgösséggel. Ezek a tapasztalatok végigkísérnek bennünket életünk során – magyarázza Dampf Nóra egészségpszichológus. – Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a bélbaktériumok és a bélfal sejtjei termelik a szerotonin nevű hírvivő molekula 95%-át, ami a hangulatunk szabályozásáért felelős. Az örömhormonként is emlegetett molekula az étkezés során jön létre a szervezetbe jutott tápanyagokból, így amikor például lelki okokból többet eszünk a kelleténél, tudat alatt ennek a termelődését szeretnénk ösztönözni. Egymástól távol álló szerv az agy és az emésztőrendszer, mégis nagyon szoros kapcsolatban és közvetlen hatással vannak egymásra. Amikor összeszorul a gyomrunk, vagy éppen hasmenésünk lesz az idegességtől, esetleg érzelmi alapon falatozunk,
