„Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam…” Ez a címe a zöld födelű, kétszáz oldalas, fényképekkel bővített kötetnek. Az újjáalakult Bajor Gizi Színészmúzeumban kapható. Múzeumi katalógus? Életrajzgyűjtemény? Irodalmi antológia? Mindez együttvéve. Aki megvásárolja, nemcsak a képekkel kitapétázott falat, emléktárgyakkal berendezett szobasarkot, leveleket, kéziratokat őrző tárlók között tájékozódhat könnyebben — egy kötetnyi „színészmúzeumot” is hazavihet magával. A könyv kétszáznál is több színész, rendező, színházi tervező életrajzát, alakításainak-alkotásainak címsorát és jelesebb szerepképeit tartalmazza. Ezenkívül bőséges irodalmi olvasmánnyal is szolgál. Rég kővé vált tekintetek elevenednek meg, pillanatokba dermedt gesztusok mozdulnak tovább, már a suttogásnál is halkabb hangok erősödnek fel a könyv lapjain. írók, kritikusok, művésztársak rajzolják meg egy-egy nagy színész portréját. Alább ezekből az arckép-metszetekből vágtunk ki néhány jellemző részletet. Galsai Pongrác összeállítása. 

Bartos Gyula

„Bimbi bácsi, azaz Bartos Gyula másfél órával az előadás előtt már öltözőjében készült szerepére. Az utódok, rápillantva, elismeréssel gondolták »– Íme, ilyenek voltak a régiek. « Pedig csak róla volt szó, aki oly tisztelettel készült feladatára, olyan különös gonddal maszkírozott, hogy miközben évtizedek teltek el, nyolcvanéves korában figyelmeztetni kellett volna rá, hogy ha egy hatvanéves szerepét alakítja, nem szükséges már külön ráncokat festeni magára. Persze, csak kellett volna figyelmeztetni, mert erre senkit sem vitt rá a lélek, inkább mosolyogva figyeltük, hogy nyolcvanévesen is milyen gonddal öregíti magát hetvenéves szerepére…”

Magyar Bálint

Básti Lajos

„Ő maga írta le: – Aki nemcsak élvezni tudja a művészetet, hanem teremteni is — duplán él. Ötvenévesen százat. De mert öröme kétszeres: felényit öregszik. Így lesz az ötvenből huszonöt, a hatvanból harminc, a nyolcvanból negyven.«

Igazán eltörölhetetlenül emlékképeink képlékeny anyagába van belevésve megannyi élőén ránk maradt alakítása.

Igen: duplán élt. De triplán szeretett volna. Ám a rideg végső számadás hatvanhat életévet mutat ki, melyből negyvenkettőt a színpadon, a pódiumon, a mozivásznon, a televíziós képernyőn, a rádióban, a tanári katedrán töltött…

Mígnem az emberiség útját bebolyongó Adám a nemzet hűséges szolgálatából békében és fájdalomban elbocsájtatott.”

Váradi Aranka

Bihari József

„Bihari úgy érkezett a magyar színészetbe, mint ahogy a mesében a szegény ember a király udvarába. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember, úgy hívták őt, hogy Bihari. Igazi szegény ember volt, akinek az volt a nagy tudománya, hogy szegény. Ezt ő tudja legjobban a magyar színészek közül, ö tud leginkább egyszerűen és szerényen hátul állni és mosolyogni csendesen az urak beszédén. Ő érti azt is legszebben, hogy miképpen szerette a póri ember Kossuth Lajost. Ő a legbüszkébb szegény, a munkájára a művész önbecsülésével tekintő, a gőgösen egyszerű, a nélkülözésekben fogant erkölcs prédikátora. Ő az a világszép-lelkű művész, akire ha ráosztanák Dárius vagy Henry Ford szerepét, akkor is szegény ember maradna.”

Gyárfás Miklós

Domján Edit

„A fiatal színésznő kiállt a színpad szélére, egészen előre állt — és olyan bátor, szilaj szépséggel kezdett énekelni, mint aki az életéért küzd.

A kalózok szeretőjének songját énekelte a Koldusopera első felvonásában.

A színház új volt, a színésznő ismeretlen. A bemutató estéje. Az izgatott és izgató, gyors vonórántásokon, a dobbanó zongorahangokon átsütött a színésznő hangja: a rongyos kis mosogatólány szívet szorító ökölrázása, a vágy, a lázadás, az álom, a kalózok, a hatvanöt ágyú, az ítélet, a sikoltás a szabadulásért — a közbül visszatérő mondatok: –hiszen nem tudnak még semmit rólam — nem tudják még mindig, ki vagyok.«

A napfény tud így vakítani télen, szemtől szembe, a hó felett…

Legnagyobb sikere kétségtelenül A bolond lány volt. Az övé volt ez a siker, egészen az övé, csak az övé. Az író ártatlan maradt a sistergő, szeszes, részeg sikerben. A színész szép, legszebb diadala, hogy a semmiből is formálhat valamit…

A siker talán azért is csapott olyan magasra, mert ebben az elbuktatott, könnyű lányban, akit majdnem gyilkos hurokba szorítottak, sikerült megjelenítenie a női test csillámló kívánatosságát és veszélyes kiszolgáltatottságát… ”

Illés Endre

Honthy Hanna 

„Honthy szép. És asszonyi. És hódító jelenség. A szorgalomnak, a megtartóztatásnak, a céltudatos életnek és munkának, az állandó tréningnek és a tehetségnek folytonosságától ilyen szép és asszonyi és hódító.