Az 1700-as évek második felében Európa – főleg a titokzatos Saint-Germain gróf hatására – az ezotéria és alkímia lázában égett. Ekkoriban terjedt el, hogy nekünk, magyaroknak is van egy Faust doktorunk. Legalábbis ezt suttogták Hatvani István professzorról, a debreceni kollégium matematika–fizika– kémia tanáráról, a 18. század legnagyobb magyar polihisztoráról, aki orvos, gyógyszerész, jogász is volt egyben. A mendemondák szerint félelmetes alkímiai tudománnyal rendelkezett, leigázta a démonokat, így azok parancsára bármit végrehajtanak. Segítségükkel a professzor kocsi helyett csak úgy utazik, mint a garabonciások: „hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok”, sőt látták ugyanabban az időben beszédet mondani Debrecenben és a tőle mérföldekre lévő Hajdúsámsonban. Beszélték azt is, hogy vendégei elkápráztatására apró dolgozószobáját bálteremmé tágította, a hófödte kertbe virágzó tavaszt varázsolt, az asztalok lábát pedig úgy bűvölte meg, hogy tokaji aszú folyjon belőlük.