„Közönségfilmeket szeretek készíteni” – Bergendy Péter filmrendezővel beszélgettünk

Koronczay Lilla interjúja a Nők Lapja Tél 2021-es számából.

Az Állítsátok meg Terézanyut! rendezője nemrég újabb bravúros alkotással rukkolt elő. Ezúttal egy horrorfilmmel, amely azóta huszonnégy fesztiváldíjat söpört be. Az is kiderült, hogy a Post Mortem fogja képviselni Magyarországot az Oscar-díjért folyó versenyben. Bergendy Péterrel egy novemberi reggelen beszélgetek.

– Látom, bevásárolni készülsz…
– Igen, van itt egy kis bolt, ide szoktam járni. Veszek valami meleg ebédet is, magányos farkas vagyok, gondolom, tudod. Általában a munkámnak élek, a Post Mortemen már túl vagyok, és most pihenek. Egy olaszországi fesztiválra szeretnék még kiutazni – sajnos sem Sitgesben, sem Torontóban nem lehettem ott, mert a járvány miatt nem fogadtak külföldi rendezőket –, azzal a film körüli felhajtásnak is vége. Még nem tudom, mi lesz a következő lépés.

– Különleges évet zársz. Előbb kitüntettek Balázs Béla-díjjal, majd új filmedet benevezték az Oscarra. Mit éreztél, amikor megtudtad?
– Először nem kaptam levegőt. Óriási megtiszteltetés a filmintézettől, hogy az én alkotásomat érdemesítették arra, hogy Magyarországot képviselje a nemzetközi mezőnyben. Már ezért megérte elkészíteni. Nyilván számos feltételnek kell megfelelni egy ilyen nevezésnél, például bizonyos mennyiségű magyar nyelvű párbeszédnek kell lennie a filmben, és azt is tudjuk, hogy az amerikaiak szeretik a klasszikus dramaturgiájú mozit, aminek van eleje, közepe, vége, tehát egy történetet beszél el. Az sem hátrány, ha politikai, társadalmi üzenetet hordoz, és a miénk ennek is megfelelhet, hiszen az első világháború után játszódik, s tele van ennek a korszaknak a szimbólumaival. Trianon után például volt egy szlogen, a „Nem, nem, soha!”, ez is elhangzik a filmben. A fesztiváldíjak szintén sokat nyomnak a latban, a Post Mortem huszonnyolc fesztiválon szerepelt eddig, és rendszerint bekerült a hat-nyolc legjobb alkotás közé.

– Ráadásul a spanyolnáthajárvány idején játszódik, tehát végtelenül aktuális.
– Pedig amikor a forgatókönyv megszületett, még nyoma sem volt a pandémiának. Puszta megérzés lehetett. A spanyolnáthába egyébként a becslések szerint legalább ötvenmillió ember belehalt, szerencsére a Covid azért nem ilyen durva, és azóta a Föld lakossága is megsokszorozódott. A filmem arról szól, hogy szaporodnak a temetetlen holtak, akik egyre dühösebbek, mert a mi világunkban rekedtek. Sokat olvastam erről az időszakról. Az első világháború és Trianon a magyar történelem egyik legtragikusabb fejezete.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .