Gyenes Zoltán: Néhány szó a téli szünetről

Itt a karácsonyi szünet, melyet a diák, a tanulóifjúság és sokszor a szülő is oly nehezen vár. A gyermekre kétségtelenül ráfér már ilyenkor a pihenés a több hónapi munka, a napi feladatok után. Az iskolás gyereknek elengedhetetlenül szüksége van elhasznált erői pótlására, testi-lelki felfrissülésre, idegerői regenerálására. Ez a téli szünet legfontosabb „leckéje”.

Más a helyzet a fővárosban és más vidéken; falun vagy tanyán.

A fővárosban élő gyermek kevesebb levegőt szív, a sok gyaloglás, közlekedés, a zaj jobban igénybe veszi. Éppen azért azt tanácsoljuk, hogy a pesti gyermeket mindenekelőtt pihentessük, erősítsük; aludjanak minél többet, a kisebbek nappal is; táplálkozzanak jobban és rendszeresebben, mint máskor; kiránduljanak, sportoljanak, látogassák a főváros sportintézményeit, az uszodákat. Ha lehet, látogassák meg a vidéki rokonaikat.

A vidéki gyerek keresse fel a szünetben a megye központját, annak művelődési, szórakozási intézményeit, menjen el színházba, moziba, nézzen kiállítást, tárlatot, látogassa meg rokonait, barátait.

A pihenő idő alatt nem fontos gyakran elővenni a tankönyveket. Ehelyett olvasson, barkácsoljon kedvére, hiszen ez is pihentet.

A szünetre feladott lecke nem lehet sok, hiszen a pedagógusok erre vonatkozóan utasítást kapnak. Elég, ha az utolsó két-három nap alatt készíti el feladatait. Semmi szükség arra, hogy a szülő a vakációban indokolatlanul hajszolja gyermekét. A téli szünet arra való, hogy a tanuló erőt gyűjtsön az első fél évből még hátralevő hetekre. Ha a gyermek valamely tárgyból gyengébben áll, akkor sem kell szüntelenül nógatni, vagy szemrehányásokkal illetni. Az első fél év utolsó hónapja általában elegendő a nem túl nagy hiányok pótlására. Egyébként itt jegyezzük meg, hogy a szülő nem tudhatja, vajon a gyermek rosszabb tanulmányi előmenetelében vagy kifogásolt iskolai magatartásában nincs-e éppen a fáradtságnak szerepe?

Szünet alatt a gyermekek segíthetnek a háztartásban, bevásárlásban, de ezen a téren se essünk túlzásba. Hagyjuk őket ilyenkor mintegy „magánemberként” élni. Ez elősegíti kedélyük kiegyensúlyozódását, erősíti idegeiket és jó biztosíték lesz további tanulmányi feladataik sikeres végzéséhez. 

Dr. Majzik Lászlóné: Szülők, felnőttek, gyerekek

Idős férfi emelkedik szólásra egy pedagógiai ismeretterjesztő előadáson. ,,Mert kérem — kezdi — ma minden másképpen van a gyerekekkel, mint az én fiatal koromban. Nálunk az apám leoldotta a nadrágszijját, és nem volt ellenvélemény. De próbálná meg ezt valaki ma az én onokámmal! Őt már nem lehet megverni.”