Van valami varázslatos az év utolsó estéjében, lehetőséget nyújt az elmélkedésre, a nosztalgiázásra, és benne van a várakozás is, az újrakezdés lehetősége. Nem csoda, hogy ezt az alkalmat jellemzően örömteli, gyakran fergeteges ünneplés kíséri világszerte. Bár az éjféli pezsgőzés sok helyen klasszikus, de van, ahol nem ez a legjellemzőbb szokás. Gyakran a partik az ételek köré összpontosulnak, és az étkezési szokások rendszerint a jövőbeli jószerencsét előidézni hivatottak. Tarts velünk, és nézzük meg együtt, miként zajlik a szilveszter a világ különböző pontjain.
A spanyolok szőlője
Bár a spanyolok pontosan tudják, hogyan kell igazán bulizni, de amikor éjfélt üt az óra, kicsit megállnak, és ahogyan az óra elüti a tizenkettőt, ők minden kongatásnál bekapnak egy szőlőszemet. Akinek sikerül elfogyasztania mind a 12 szem szőlőt, annak a hagyomány szerint szerencséje lesz a következő évben. Közben arra is figyelnek, hogy az a szőlőszem édes vagy savanyú: ez is mutatja, milyen évre, vagyis hónapokra számíthatnak. A szőlőevés 1880-as évek óta hagyomány, és 1962 óta élőben közvetíti a televízió, ahogyan az emberek a madridi Puerto de Solon „beszőlőznek”, de nem csak ott, hanem az egész országban ilyenkor az utcán mindenki egy fürt gyümölccsel ünnepel, és alig várják, hogy időre bekapkodhassák. Ezt a szokást egyébként a világ más spanyol ajkú országaiban is elterjedt.
A hetes szám bűvöletében
A braziloknak némileg más szőlőevési szokásaik vannak, mint a spanyoloknak. Ők ugyanis mindent a „szerencsés hetes” jegyében csinálnak: aki tud, éjfékkor lemegy a tengerhez, hogy átugorjon hét hullámot, hogy a hét minden napjára jusson egy szerencse, és hét szőlőszemet és ugyanannyi gránátalmamagot esznek meg, a bőség és a jólét szimbolikájaként. Ilyenkor Rio de Janeiróban látható Dél-Amerika legnagyobb tűzijátéka, és az emberek fehérben buliznak az utcán, amely a szerencse színe.
Mi van a küszöbön?
Törökországban szintén a gránátalma a főszereplő a szilveszteri hagyományokban, de egészen más módon. Senki se lepődjön meg, ha azt látja, hogy valaki gránátalmát tör a küszöbén, amikor éjfélt üt az óra. Nem haragszanak egymásra, csupán úgy tartja a hiedelem: a gránátalma magvak kiszórása jólétet, gazdagságot és anyagi bőséget hoz az új évben. Ám nem mindenki dönt úgy, hogy éjfélkor gránátalmát vágnak a küszöbhöz, más török vidékeken inkább sót szórnak a küszöbre ugyanebben a reményben, sőt az év utolsó napján mindenki valamilyen pirosat visel.
Jókívánság a tésztában
Szilveszterkor rengeteg étel kerül asztalra Bulgáriában. A legtöbben egy nagy ünnepi vacsorát tartanak, amiben biztosan van sertés hús káposztával vagy sült pulyka. De az ünnep egyik legelterjedtebb kulináris hagyománya a bánica, ami egyfajta sajtos burek (sós fehérsajttal töltött tészta), ez jellemzően szilveszterkor készül és szerencsét hozó, szimbolikus tárgyakat rejtenek a tésztába. Például egy kis somfa ágat vagy egy írott kívánságot jól becsomagolva alufóliába.
Fánk, fánk és fánk
Olaszországban minden az ételekről szól, így nem meglepő, hogy az olaszok pazar lakomát – La Festa di San Silvestro – rendeznek szilveszterkor, vagyis a Capodanno-t. Bár a menü családonként és régiónként eltérő, a lencse szinten minden háztartásban fellelhető, ami akárcsak nálunk, ott is a jólétet jelképezi az újévben. A gazdagsághoz köthető sertéshús is gyakran kerül az asztalra töltött csülök vagy kolbász formájában. A chiacchiere, vagyis az olasz csörögefánk méltó befejezése az étkezésnek.
Fánk illatban úszik az utca
Ha békeidőben Amszterdam utcáin sétálgatunk szilveszterkor, biztosan találkozunk az oliebollen nevű, forró sült fánkot árusító utcai kocsikkal. Ez egy szilveszteri különlegesség, és hogy extra ünnepi legyen, gyakran mazsolával töltik a tésztát. Ahogyan a fánkokat kiveszik az olajból, azonnal meghintik porcukorral – isteni, édes csemege, és ilyenkor nyugodtan lehet repetázni is.
Kiemelt kép: Getty Images