Hogyan lett az újév napja ünnep?

Talán meglepődsz, ha megtudod, hogy az újévnek hosszú, ősi története van: a legkorábbi feljegyzett, az új év tiszteletére rendezett ünnepség mintegy 4000 évvel ezelőttre (i. e. 2000-ben), az ókori Babilonba nyúlik vissza. A history.com szerint ezek a babilóniaiak a tavaszi napéjegyenlőséget követő első újholdkor (általában március vége körül) ünnepelték az újévet egy 11 napos, Akitu nevű fesztivállal, amelynek minden egyes napján más-más rituálét tartottak. Az ünnep Marduk égi isten mitikus győzelmét ünnepelte a tengeri istennő, Tiamat felett, és magában foglalta azt is, hogy vagy új királyt koronáztak, vagy engedélyezték a régi király uralmának folytatását. 

Miért nevezzük szilveszternek?

A szilveszter a IV. században élt Szent Szilveszter pápa ünnepe, az új év vigiliája, azaz előestéje: mivel ő az év utolsó napján hunyt el, róla kapta a nevét ez a jeles alkalom. Bár ő maga nem túl jelentős személyiség, uralkodásának idejére (314–335) esett a kereszténység történetének első nagy fordulópontja. A római birodalom akkori uralkodója, Nagy Konstantin császár nemcsak hogy felhagyott a keresztények üldözésével, intézkedései az egyházat egyenesen az állam első intézményévé emelték. Sokáig – a többi néphez hasonlóan – mi sem december 31-én ünnepeltük az óév végét: a honfoglaló magyarok tavasszal vagy ősszel tartották, jelentősége pedig sokkal inkább az évszakváltás volt, mintsem az újabb év kezdete.

Nem is csoda: a nomád népeknél ekkor hajtották a legelőre ki- illetve a legelőről be az állatokat, ezért ez volt a jelentősebb esemény számukra. Sokáig mozgó ünnep maradt ez az ünnep: volt, amikor vízkereszt napján, január 6-án tartották, később, a XVI. századig karácsonykor ünnepelték az újévet. Egészen addig, amíg 1691-ben XII. Ince pápa ki nem hirdette, hogy az újév január 1-jén kezdődik, azóta a keresztény világban e napon ünneplik az újévet, ami később (szinte) az egész világon elterjedt.

A világon számtalan helyen ünneplik tűzijátékkal, hangos bulival és pezsgővel az újévet (kép: Getty Images)

Miért januárban kezdődik az újév?

Ahogy fentebb is írtuk, az idők során a különböző civilizációk jellemzően egy-egy jelentős csillagászati vagy mezőgazdasági esemény idején köszöntötték az új évet – mint például a rómaiak, akik a holdciklusukat követve márciusban ünnepeltek – egészen Kr. e. 46-ig, amikor Julius Caesar császár bevezette a Julián-naptárt. A hónap névadójának, Janusnak – a kezdetek római istenének, akinek két arca lehetővé tette, hogy egyszerre tekintsen a múltba és a jövőbe – tiszteletére Caesar január 1-jét jelölte meg az év első napjaként. Ezen az új dátummal ellátott ünnepen a rómaiak nemcsak áldozatokat mutattak be Janusnak, hanem ajándékokat is cseréltek, ünnepségeken vettek részt, és házaikat babérágakkal díszítették.

Hogyan ünneplik az újévet a világon?

Az újévet ma már világszerte különböző módon ünneplik, de a tipikus újévi hagyományok között a pezsgővel való koccintástól kezdve a szerencsét hozó ételek fogyasztásán át a következő évre vonatkozó fogadalmak meghozataláig minden megtalálható, ez a szokás állítólag az ókori babiloniaktól származik. Az éjféli csók hagyománya az angol és német néphagyományból ered, amely szerint az, hogy az újévben kivel találkozol először, meghatározza az egész évet. Az idővel ez úgy módosult, hogy megválaszthatod, hogy kivel akarod megosztani a szerencsédet, tehát azért döntő fontosságú, hogy kit csókolsz meg. Itthon is van egy hasonló hagyomány, miszerint az újév napján – tehát éjfél után – a házba lépő legelső személynek férfinak kell lennie, aki ezzel új erőt hoz magával az új esztendőre.

(kép: Getty Images)

Sok más országban is vannak olyan hagyományok, amelyek kevésbé ismertek: Kolumbiában például az emberek vadonatúj sárga alsóneműt viselnek az újév beköszöntével, és egy bőrönddel rohangálnak a ház körül (vagy a háztömb körül), hogy a következő év utazásokkal teljen. A dánok éjfélkor leugranak egy székről, hogy szó szerint beleugorjanak a szerencsés újévbe, míg a spanyoloknál az a szokás él, hogy éjfélkor vagy előtte 12 szem szőlőt esznek, amelyek az előttünk álló 12 szerencsés hónapot szimbolizálják.

Az egyik legikonikusabb szilveszteri hagyomány a New York-i Time Square-en a gömb leejtése. De pontosan miért is nézzük, ahogy egy hatalmas, kivilágított golyóbis lecsúszik egy oszlopról éjfélkor? A Times Square Ball hivatalos honlapja szerint a gömbejtés 1907 óta hagyomány. Az első szilveszteri gömb egy csaknem 320 kilós, vasból, fából és 100 villanykörtéből készült darab volt. A szokást egy régi tengeri hagyomány ihlette, amikor a delet egy kronométer által vezérelt leeső „időgömb” jelezte, hogy a tengerészek a helyi időhöz igazíthassák az órájukat.

Az első óta összesen hét különböző változatát tervezték a szilveszteri gömbnek, aminek a mai változatát LED-lámpák és Waterford Crystal panelekkel borítják, és súlya megközelíti az 5,5 tonnát.

Forrás: Good Housekeeping, wikipedia  Kiemelt kép: Getty Images