2021 júniusában a katalán város, Girona lett az első spanyolországi település, ahol bevezették a szabadságolásoknak ezt az új típusát – megkönnyítve azoknak a munkavállalóknak a helyzetét, akik a havi vérzésük során olyan erős fájdalmakat élnek át, hogy nehézkessé válik számukra a munkavégzés. A város bejelentése szerint 1300 közalkalmazottnak – nőknek, transzférfiaknak és nonbináris személyeknek egyaránt – ajánlották fel a havi szinten legfeljebb nyolcórányi menstruációs szabadságot, írta akkor a The Guardian.

Fotó: Getty Images

„Girona sok mindenről ismert, és úgy vélem, a mai napon egy újabb tétellel bővítjük ezt a listát, hiszen úttörők vagyunk a menstruációs szabadság bevezetésében – mondta Maria Àngels Planas, a város polgármester-helyettese tavaly nyáron. –

Eltöröljük a menstruációt övező tabukat, és a fájdalmat, amelytől egyes nők szenvednek – amelytől mi szenvedünk – a menstruáció során.”

Girona önkormányzatának döntését azután több város is követte. Elsőként Ripoll és Les Borges – két szintén katalán település – jelentette be a menstruációs szabadság bevezetését, majd szeptemberben Castellón de la Plana városa adta közzé, hogy 1500 önkormányzati dolgozójával írt alá megegyezést, miután több munkavállaló kérte a menstruációs szabadság bevezetését.

A menstruációs szabadság szükségességéről nem, ám az időtartamáról eleinte megoszlottak a vélemények. „Sok vita volt körülötte” – magyarázta Sílvia Rubio, az Intersindical CSC függetlenségpárti szakszervezet képviselője. Szóba jött a havi két nap menstruációs szabadság is, de a döntéshozók attól tartottak, hogy a havi 16 órányi szabadság miatt a nőket a munkaerőpiacon hátrány érheti (abban az esetben, ha a munkáltató inkább a kevesebb szabadságra jogosult férfiakat veszi fel az üres pozíciókra).

„Hogy elkerüljük a nemi diszkrimináció minden formáját, a javaslatot úgy alkottuk meg, hogy bármennyi órát is vesz ki valaki menstruációs szabadság címén, azt később (három hónapon belül – a szerk.) le kell dolgoznia” – nyilatkozta Sílvia Rubio, aki azt is elmondta, hogy az önkormányzatokkal való egyeztetések során a 16 órás szabadságot végül nyolc órára csökkentették. A képviselő ennek ellenére elégedett a megállapodással. „Úgy gondoljuk, fantasztikus, amit elértünk.

Ez egy olyan probléma, amely világszerte érinti a nőket, ám mivel rendkívül kényes téma, senki sem foglalkozik vele.

Nekünk végre sikerült tenni valamit, de a küzdelem itt még nem ért véget.”

Bár az európai országok között valóban példaértékűek a spanyolországi városok törekvései, a menstruációs szabadságolások tekintetében Ázsia az abszolút úttörő: többek között Japánban és Kínában is bevett szokás már, hogy a női dolgozók mentesülhetnek a munkavégzés alól a havi vérzésük idején.

Miért tabu a menstruáció?

Korábban mi is írtunk arról, hogy a női ciklust a mai napig rengeteg tabu övezi. Egészen hihetetlen, de 2017-ig kellett várni, mire leforgatták az első olyan reklámot, amiben a betétre csurgatott folyadék színe nem kék volt, hanem vörös. A hétköznapokat átszövi a menstruációt övező stigma: például ha egy nő ingerült, akkor a környezete elintézi azzal, hogy „biztos csak megvan neki”. De az is beszédes, hogy ezekből a ciklusra vonatkozó kifejezésekből hiányzik az alany: „megvan”, „megjött neki”, de mi? Minél több szó esik erről, annál érettebb lesz a társadalmi közbeszéd, és annál kevésbé lesz tabu ez a teljesen természetes testi folyamat.

Kiemelt kép: Getty Images Forrás: euroweeklynews.com, peopleenespanol.com