Elena Lucrezia Cornaro Piscopia 1678-ban szerzett filozófiai doktorátust a Padovai Egyetemen. Neki azonban nem állítottak szobrot a padovai Prato della Valle téren – Olaszország legnagyobb terén –, ahol olyan jeles történelmi személyiségek kaptak emlékművet, akik vagy a városból származtak, vagy kapcsolatban álltak vele.
A Guardian január 4-én közölt cikke felidézi, hogy eredetileg 88 szobor díszítette az ellipszis alakú teret. A szobrok egytől egyig híres férfiaknak, köztük Galileo Galilei csillagásznak, Antonio Canova szobrásznak és több pápának állítanak emléket. A velencei dózséknak emelt 10 szobrot Napóleon hadserege megsemmisítette, miután elfoglalta a Velencei Köztársaságot. Ezek közül nyolcat később obeliszkekkel helyettesítettek, míg két talapzat üresen maradt.
Bár a Padovai Egyetemen felállítottak egy szobrot Piscopia tiszteletére, két városi tanácsos felvetette, hogy a Prato della Valle egyik üres talapzatán is legyen szobra.
Elena Lucrezia Cornaro Piscopia (Forrás: Wikipedia)
Javaslatuk azt követően született, hogy egy országos felmérésből kiderült: az ország közterületein felállított, olasz személyiségeket ábrázoló szobrok közül mindössze 148-at szenteltek nőknek. A javaslat azonban vitát váltott ki, az ellenzők szerint Piscopia szobra „nem illeszkedne a tér történelméhez”. Carlo Fumian, a Padovai Egyetem történészprofesszora szerint „drága és bizarr” az ötlet, amely „divatos ugyan, de kulturálisan nem következetes”. „A műemlékek mozgatása, mintha legók lennének, veszélyes és értelmetlen játék” – nyilatkozta az Il Mattino di Padova című helyi lapnak. Hozzátette: egy új szobor felállítása helyett az egyetemen található szoborra kellene felhívni az emberek figyelmét. Davide Tramarin művészettörténész szerint a két üres talapzatnak úgy is kellene maradnia, mivel a Napóleon csapatai által okozott pusztítást jelképezik. A város kulturális örökségvédelmének egyig illetékese pedig úgy vélte: a téren inkább egy másik, az utóbbi idők történelméhez kötődő nő szobrát kellene felállítani.
A Guardian cikke egy helyi újságíró véleményét is idézte, aki úgy fogalmazott: „megdöbbentő, hogy már a javaslat is ekkora vitát váltott ki”. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: meglepő, hogy Piscopia szobra nincs ott a téren, miközben több, kevésbé fontos férfié ott állhat.
Bronzplafon
Az üvegplafon mintájára született kifejezés arra hívja fel a figyelmet, hogy igen kevés nőnek állítanak köztéri szobrot. A nők sokáig nem kerülhettek döntéshozó helyzetbe, így nem csoda, hogy ez jó ideig így alakult, de az elmúlt évtizedekben bőven lett volna mit pótolni köztéri szobrok terén. De ez nem történt meg, és ez több szempontból is problémás, elvégre
egy társadalom azokat önti bronzba (vagy faragja ki kőből), akikre felnéz, akik a hivatalos emlékezetpolitikával összekapcsolódó szimbólumok lesznek, példaképek az utókor számára.
Az, hogy mit üzenünk a lányoknak azzal, hogy nincsenek nőket ábrázoló szobrok, szükségtelen kifejteni. Nem véletlen hát, hogy több nyugati ország városában (és Budapesten is) indult kampány annak érdekében, hogy a történelem fontos nőalakjai emlékműveket kapjanak. Hiszen azzal, hogy kevés nőről készült szobor áll a közterületeken, Magyarország nincs egyedül. A New Statesman nevű lapp cikke szerint a brit köztéri szobroknak csak 2,4 százaléka ábrázol olyan nőket, akik valóban történelmi személyiségek, viszont nem a királyi ház tagjai (Budapesten ez az arány 2,9%). A New York-i Central Park 23 szobra közül például egy sem női történelmi alak, de Chicago városának parkjaiban sincs egyetlen női történelmi alak sem – a sort pedig hosszasan lehetne folytatni. Emiatt az egyenlőtlenség miatt jött létre a Statues For Equality (Szobrok az egyenlőségért) nevű globális mozgalom is, amely azt tűzte ki céljául, hogy 2025-re legalább köztéri szobrok tekintetében megvalósulhasson az egyenlőség nemtől és bőrszíntől függetlenül.
Ruth Bader Ginsburg az amerikai Legfelsőbb Bíróság bírájának szobra Brooklynban. Ginsburg rengeteget tett a női egyenjogúság előmozdítása érdekében, igazi ikon lett, 87 évesen hunyt el 2020 szeptemberében. A szobrot 2021. március 21-én avatták fel. (Fotó: Roy Rochlin/Getty Images)
Női hősök az emlékezet homályában
Budapesten 1200 szobor található, ebből pedig csupán 35 ábrázol olyan nőt, akinek neve is van, tehát valós történelmi alak. Amint azt az Átlátszó 2018-as gyűjtéséből megtudta az ország, ennél még állatszoborból is több van a fővárosban (és ebben nincsenek benne a lovak, amelyek szoborcsoportok részei!). Ez ösztönözte arra a Hosszúlépés csapatát, hogy cselekedjenek: a városi sétákat szervező cég még 2019-ben indította el a Wonder Woman Budapest nevű mozgalmát, amelynek célja, hogy közterületeinken végre megkapják a megérdemelt teret és figyelmet azok a női hősök, akiknek gyakran még a létezéséről sem tudunk. Akkor
a kampányt siker zárta, a főváros ígéretet tett rá, hogy a szavazás után női szobrokat fog állítani. Ezzel azóta nem sok minden történt, ahogy azzal a Slachta Margit szoborral sem, amit 2018 óta terveznek a magyar parlamentben felállítani.
(Slachta Margit katolikus szerzetesnő, feminista politikus volt, 1920-ban nők közül elsőként magyar országgyűlési képviselő lett.)
A Hosszúlépés mindenképpen folytatni szándékozik a Wonder Womant. Egyelőre csak egy apró szobor valósult meg: Szenes Hanna Kolodko Mihály által készített miniszobra került ki 2020. március 8-án a mártírhalált halt lányról elnevezett VII. kerületi térre.
Ha szobrot nem is, köztereket azóta nevezett el a főváros nőkről: tavaly tavasszal Szabó Magdáról, Psota Irénről, Komlós Juciról és Solt Ottiliáról elneveztek négy, eddig névtelen közteret a II. kerületben. A VIII. kerületben Brunszvik Júliáról, az első hazai bölcsőde elnökéről és Hugonnai Vilmáról, az első magyar orvosnőről neveztek el közterületet tavaly.
Kéthly Anna szociáldemokrata politikus, a második női országgyűlési képviselő volt hazánkban. Szobra Budapesten a Széchenyi rakpart és a Markó utca sarkán található. (Fotó: köztérkép / dr. Pinczés Sándor)
Ugyan más a körülötte levő idea, de egy másik, nőket középpontba állító emlékmű is kerül majd a magyar fővárosba: a Fővárosi Közgyűlés 2020. januárjában hozott döntésével fejezte ki azon szándékát, hogy a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezetére is köztéri alkotást kíván elhelyezni. A projekt fő kommunikációs csatornája a projekt indításakor kialakított honlap, az elhallgatva.hu a feladat lezárásáig folyamatosan frissül: e szerint 2022. március 28. a közgyűlési döntés határideje, az emlékművet pedig 2022 márciusa és 2023 áprilisa között készítik el, amelynek avatása 2023 májusában várható.
Kiemelt kép: Getty Images, forrás: MTI, Átlátszó, Statista, Guardian, 24.hu
